Mi a külónbség egy tartályos és egy táska kompresszor között?
a pelda:
Arra gondolok hogy hosszú ideig(nem tudni mennyi ideig) a táska kompresszór nem bírja egyfolytában azt a terhelest hogy annyi levegőt adjon. De ez az en gondolatom. Mert paraméterben egyébként
hasonlóak.
#2-es szépen leírta.
Attól függ mire kell a gép. Ha csak arra kell hogy kereket fújjál fel meg időnként dolgokat, esetleg levegővel portalaníts arra bőven elég egy sima táska kompresszor aminek nincs semmi tartálya.
Ha gépeket akarsz üzemeltetni mint pl.: légkulcsot, vagy flexet, fúrót, vagy akármit aminek sűrített levegő kell akkor tartályost érdemes venni minimum 20 litert, megfelelő vastagságú tömlővel és csatlakozóval meg azért tudja minimum a 8 Bar nyomást tartósan leadni mert az ilyen gépek zöme a 6,3 Bart igényli tartósan és azért magának a kompresszornak 8-10 bart tudnia kéne hogy tartósan letudja adni és persze érdemes úgy beállítani hogy 6,5 barnal lejjebb megy kapcsoljon fel a kompresszor hogy ne veszítsen túl sok levegőt ameddig használod a gépet.
Ha nézel videókat youtube-n például egy rakattal van hogy mit érdemes venni milyen használatra stb...
A kulcsszó a tárolás és a kiegyenlítés.
Tárolás: A tartály látja el ezt a funkciót. Belsejében sűrített levegő tölti ki a teret, nyomása nagyobb mint a légköri nyomás. Ebből az is következik hogy nagy nyomási energiája van odabent a levegőnek. Tehát a tartály nyomási energiát tárol. A pneumatikus fogyasztó, pl.légkulcs, légkalapács, stb. ezt a nyomási energiát mechanikai energiává alakítja.
Kiegyenlítés: A tartály a pneumatikus fogyasztó (munkagép) és a kompresszor (erőgép) között helyezkedik el.
-A munkagépnek van egy teljesítményigénye, amely azt jelenti hogy milyen intenzitással kell felvennie energiát ahhoz hogy megfelelően működjék, pl. egy légkulcs esetében a kívánatos nyomaték létrejöjjön.
-Az erőgépnek van egy leadott teljesítménye, amely azt jelenti hogy milyen intenzitással képes energiát előállítani. Egy kompresszor esetén a köznyelv ezt avval illeti hogy mennyire "erős" a kompresszor, ez ügye függ többek között a hajtó villanymotor teljesítményétől, ill. a hajtó belsőégésű motor lóerejétől. (a lóerő is teljesítmény egység!)
Namármost a munkagép teljesítményigénye és az erőgép teljesítményleadása pneumatikus rendszereknél rendkívül rosszul illeszthető. A munkagép teljesítményigénye ugyanis erősen változó az idő függvényében, abban ugrásszerű változások vannak. Ezzel ellentétben a kompresszor viszonylag állandó teljesítményt szolgáltat, pontosabban időben periódikus váltakozással jellemezhető, ahol a periódusok hossza kicsiny (lapátkerekes kompresszoroknál a fordulatszámból és a lapátok számából, dugattyús kompresszoroknál a percenkénti kettőslöketek számából határozható meg).
A tartály gyakorlatilag a munkagép teljesítményigényének és az erőgép teljesítményleadásának az időbeli kiegyenlítését végzi.
-Folyamatos üzem esetén a kompresszorteljesítmény kellően nagyobbra választandó a munkagép teljesítményigényéhez képest, a kompresszor működése pedig a tartály nyomásmérővel kapcsolandó össze. Így elérhető hogy a tartályban lévő nyomás egy beállított MIN és MAX érték között legyen mindig, amelyből a munkagép (pl. légkalapács) táplálkozhatik.
Megj.: Minnél nagyobb a tartály, annál kiegyenlítettebb a rendszer, annál több energia tud tárolódni. Ipari körülmények közöt egy jó nagy tartályhoz komplett csővezetékrendszert építenek ki és több fogyasztót tud ellátni sűritett levegővel.
Megj.2. A "táskás kompresszornak" is van bizonyára egy kisméretű tartálya, a fönt leírtakból következik hogy a benne tárolható energia csekély, így a felhasználhatóság önmagában viszonylag szűkrétű, mert rossz a teljesítményillesztés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!