Mitől gyengül a sarokcsiszoló teljesítménye?

Ezekbe a gépekbe soros univerzális motor van, amelyeknek az indítónyomatéka jó nagy. A működést úgy lehet elképzelni hogy az állótekercs és a forgótekercs is egy elektromágnes amelyek sorba vannak kötve. A két mágnes hat kölcsön egymással. De igazából a forgórész sok-sok mágnesből áll, amelyekből mindig csak egy "aktív" aszerint hogy a kommutátoron keresztül melyik kapja az áramot.

A mágnesek közötti forgatóhatás ereje, azaz a nyomaték egy véges érték. Azaz ha a gépi munka nyomatékigénye nagyobb mint az a nyomaték amit a notor produkálni képes, akkor a korong le fog állni.

És hiába is nő az áram, az meg azt fogja okozni hogy a forgórész tekercselés leég, menetzárlat is lehet valahol.

Tehát le lehet fogni motort (a villanymotorok méréstechnikájában ez is egy munkapont) csak hosszú időre nem érdemes.

A gépi munka erőigénye pedig a forgácsolás paramétereitől függ. Tehát van egy forgácsolási keresztmetszet, van egy előtolási sebesség, és van a munkadarabnak egy anyagminőségtől függő ellenállása. Ezektől függ a forgácsolás erőszükséglete, amely megjelenik a vágókorong kerületén, forgatónyomatékot kifejtve.

Evvel kell egyensúlyt tartania a motor nyomatékának, amiből levonódnak a súrlódási (pl. csapágy, hajtáselemek, stb.) és ventillációs nyomatékveszteségek.

Továbbá megemlítendő hogy a korong nagy sebességel forog, a motor rotorja szintén, ezek úgy viselkednek, mint autókban a lendkerék, azaz energiát tárolnak. Amikor lassul, fékeződik a korong, egy dinamikai folyamat is lezajlik (a föntebb említett nyomatékegyensúlyokon túlmenően) amely abban nyilvánul meg, hogy minden terhelésváltozás dinamikáját a forgórészek energiái lágyítanak, időben elnyújtanak.