Miért szed szét valaki valamit, ha nem ért hozzá?

Azt gondolta, meg tudja javítani. Tévedett.

Ha mindig mindenki csak annak állna neki, amit biztosan meg tud csinálni, még a fáról se jöttünk volna le.

Annak mi értelme lett volna, ha helyette leül a TV elé, és egész nap sörrel a kezében meccset néz? Kell, hogy mindennek értelme legyen amit csinálunk?

Amúgy nem tudom hallottál-e már a tanulás fogalmáról.

Itt nem az számít, hogy 8 óra alatt keresett 4 ezer Forintot. Hanem az, hogy a kezdeti tanulásba fektetett idő hosszú távon tud kifizetődni. Hiszen másodjára már tudná, hogy mi lehet a gond, mi az amit szét kell szedni, megéri-e egyáltalán. Másodjára már nem 8 óra lenne, hanem csak 4 harmadjára meg már csak 2 óra.

Én mikor először cseréltem kuplungot az autóban, összesen 3 nap volt. Most már fél nap alatt megcsinálom.

Ne vond kérdőre, a szerelés rengeteg férfinek hobbi, vagy/és kihívás, ugyan olyan kikapcsolódást nyújt mint a sport vagy a bulizás vagy a kirándulás. Ezen túl lehet valós javítási szándék, elsőre nem mindig sikerül. Lehet mögötte pénzspórolás (nekem is ráment 3 napom az előbb említett műveletre, de megspóroltam akkoriban fél havi fizetésemet), aminek a hatásfoka idővel nő.

Az, hogy közben káromkodik, vagy néha felidegesíti a szerelés közben jött nehézség, szerszámhiány, alkatrészhiány, stb. mondhatni vele jár, ettől még nem biztos, hogy nem élvezte.

Te abszolút nem tiszteled a férjedet, ha az általad vázolt javítási kísérletét elkönyvelted egy 500ft-os órabérben való szenvedésnek. Gondolkozz el ezen.

Én is szétszoktam szedni a dolgokat, sokszor sikerü is megjavittatni a dolgokat, mondjuk a gázkazán gázszeleprészéhez nem nyulnék.

Van hogy puszta kíváncsiságból szedek szét valamit. Szeretek szerelgetni.