Hogyan lehet sok fényképet tárolni kis helyen?

Két dologról van itt szó, a fotópapír kezeléséről, ami a furi anyagokat illeti, meg a műanyagról, ami az albumban a fakk.

A műanyagokat nem az örökkévalóságnak gyártják, az csak szennyezőként hosszú életű.

A laborálás meg az alkalmazott gép technológiájától és a kezelő lelkiismeretességétől is szokott függeni (otthon meg a nem elég mosás, stb). Amely képeket édesapám mondjuk 42-ben kapott, azok olyanok is (ő tudott laborálni, csak a barátai nem).

Talán nem véletlenül volt a régi albumokban a két lap között egy selyempapír, lehet, hogy az a sérüléstől is és az összeragadástól is védte a képeket.

Magánvéleményem az, hogy aki a rendes digitális archiválást azzal az indokkal nem csinálja, hogy a pendrive meg HDD meg akármi meghal egyszer, az egy gondolkodásképtelen valaki. Ha fontos a kép, akkor legyen több másolat, és időként újabb és újabb másolat. Én 2003 óta tömegtermelek digitális képeket, 2 lemezpéldány másolattal kezdtem, és most kezdem átmásolni egy harmadikra. A régit lehet, hogy majd eldobom, lehet, hogy nem, bár némelyik már akad. És van egy winchesteren egy további másolat, azt veszem elő, ha kell egy kép. Egy problémát látok, hogy egy helyen van mind a négy kópia. De amúgy, ha meghalok, utána már azt csinálnak a készlettel, amit akarnak. :D

Komoly fotó/nyomtató papír (és hozzájuk való vegyszer/festék) gyártók foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a minőségi foto papírokat tesztelik nagy UV behatás és mesterséges öregítés kísérletekkel. Nyilván az időt nem tudják felgyorsítani, de az egységnyi idő alatt a képet érő UV, pára, stb. hatásokat, ezek természetes ingadozásait fel tudják gyorsítani, hogy hozzávetőleg hasonló eredményt kapjanak, mintha 100 évig tárolnák a képeket. De ismerek olyat ebben az iparban, aki kiragasztott egy kinyomtatott képet egy-két évre az iroda ablakára, hogy megnézze, hogy hat a nyomát minőségére, ha ennyi ideig süti a nap…

A nagyobb gond az, hogy a minőségi nyomtató papírok és festékek drágák, viszont mindenki olcsón akar papír képeket, aki még akar egyáltalán. Ezért aztán kevés helyen dolgoznak igazán minőségi anyagokkal. Szóval magadnak kell kinyomtatni, ha biztosra akarsz menni, hogy nem spóroltak rajta, úgy meg még drágább lehet.

A papir képek köze tett selyempapír megoldás lesz a képek összetapadása ellen, na meg érdemes a képeket cérna kesztyűben fogdosni, hogy egyéb szennyeződések se kerüljenek rájuk, amik aztán gondot okozhatnak. Érdemes valami pára mentesítésről is gondoskodni.

Meg azért egy DVD/BlueRay és SSD kópiát is tegyél mellé.

Egyébként olyan szolgáltatóval is találkoztam (évekkel ezelőtt), aki digitális képeket levilágít negatív/pozitív filmre. Ha ennyire be akarod magad biztosítani, akkor érdemes lehet egy ilyen B-C-D tervet is beiktatni, mivel a film is máshogy reagál az idő múlására.