Szétégett a falban egy elektromos csatlakozó. Mit csináljak?

Ha van elég hely a kábel csatornában akkor ott el lehet húzni.

Elméletileg megoldható bontás nélkül. De egy jó szakember felvázolja a lehetőségeket.

De szerintem egy kis bontás kisebb baj mint egy lakástűz.

Hosszú lesz. :D

A szaki az örökös megoldás alatt le akarja forrasztani az összesodort vezetéket. Ami valóban lehet örökös megoldás, hibátlan, megfelelően méretezett mögöttes hálózatot feltételezve. De a meghibásodásnak midig van valószínűsége egy hálózaton. Ha a jelenlegi kötőelem (WAGO, ami igazából a kötőelem gyártója) a kötés minőségétől független ok(ok)ból melegedett túl, a forrasztott kötés is át fog. Mivel az nem szabványos kötőelem, így ha a meghibásodás tűzesetig fajul, a biztosító valóban nem fog fizetni, mivel a kárszakértő ha nem talál a maradványok között szabványos kötőelemet, megállapítja hogy üzemeltetés során nem megfelelő karbantartás, vagy annak elmulasztása okozta a hibát.

Én azt javaslom, hogy először is felül kell vizsgálni, hogy a megfelelő keresztmetszet lett-e behúzva a sütőnek. Amennyiben nem, a megfelelő vezetéket (általában 4mm2) behúzni neki. Végül sorkapocsban a kötődobozban összekötni a vezetékeket. A sorkapocs egyrészt szabványos, másrészt jobb minőségű kötést biztosít merev réz esetén, mint az oldható vezeték soroló (WAGO). Kicsit nagyobb a hely igénye, ezért lehet hogy a kötődoboz belsejét nagyobbra kell vésni, egy ügyes villanyszerelő egy kis vésővel megoldja.

Kis plusz infó. Kettő vezeték típust különböztetünk meg, a sodrott, ami vékony elemi szálakból áll össze, és a merev, ami egy tömör réz vezetőt jelent. A Wago kötőelemei úgy működnek, hogy egy vékony laprugó szorítja neki a vezetéket a számára kialakított horonyba, és a laprugó egyben az érintkező felület is.

[link]

Ezzel a kötéssel merev réz esetén több probléma is lehet. Először is, ha nem egyenes a vezetékvég amit a kötőelembe dug a szagi (vágáskor picit felkunkorodik a vége), bele lehet helyezni olyan pozícióban a kötőelembe, hogy csak kis felületen érintkezik. Másodszor, a rugónak nincs olyan ereje, hogy a merev rezet formálja, így a csupaszolt vezeték felülete egyenes marad, nem fogja felvenni a kötelem érintkezőjének formáját sem hosszában, sem palást keresztmetszeten. Harmadszor, hő (terhelés) hatására a merev rész máshogy tágul, mint a sodrott, mivel gyakorlatilag egy elemi szálból van. A tömör réz vezeték átmérője mikrométerrel mérhető nagyságrendben változik egy közel maximális villamos terhelés és egy 15-20 fokos szoba hőmérsékleten, terheletlenül mért állapot között. Azaz, a vezeték a tágulásával konkrétan lengeti a rugós szorító elemeket a kötőelemben. Ez idővel fáradást okoz, mivel az a laprugó amit a kötőelemben alkalmaznak nem olyan anyagból van mint pl. a teherautók laprugója, hogy folyamatosan, egész élettartama során alakváltozást szenvedve visszanyerje eredeti alakját. A Wago-ban lévő rugó elemek csak relatíve rövid oldás-csatlakoztatási ciklusra vannak méretezve. A merev réz hőtágulása során keletkező lengésből adódó alakváltozással nem számoltak a mérnökök, továbbá labor körülmények között tesztelve a kötőelemet nem is fog jelentkezni. De pl. egy sütő esetében, ahol 90-100%-al is terheled órákig a kötést, plusz maga a sütő a falban található kötődobozt, illetve annak tartalmát (kötőelem, vezeték) is felmelegíti 30-35 akár 40 fokra is, majd utána a villamos terhelést megszüntetve vissza tud hűlni éjszaka kötődoboz 15-20 fok hőmérsékletre, ez a jelenség elő fog jönni. Idő kérdése meddig bírja. Plusz minél nagyobb a vezető keresztmetszete, annál nagyobb annak a tágulása ilyen esetben, így fokozódik a fáradás. Egy 4-6mm2 keresztmetszetű szálon előbb bekövetkezik a baj, mint egy 1,5mm2-nél.

A gyártó részéről is van önellentmondás. A gyártó azt javasolja, hogy a sodrott réz vezetőt érvéghüvellyel szerelve ne tegyük az oldható és rugós kötőelemekbe, mivel az érvéghüvely pont azért mert a rugó nem tudja formálni az érintkező felületet, érintkező felület keresztmetszet csökkenést okoz. Igen ám, de a merev réz esetében gyakorlatilag ugyan ez játszódik le. :D Vicc az egész.

Valóban a forrasztás a legstabilabb kötés. De, mivel nem szabványos, ha lehet ne alkalmazzuk. Igazából más kifogás nincs ellene, de ez elég nyomós ok a mellőzésre. Oldható vezeték sorolót pedig olyan kötésre, ahol az adott vezetők közel 100% terhelhetőségen üzemelnek és van ideje átmelegedni majd visszahűlni a kötésnek, csak is sodrott réz vezető esetén alkalmazzunk. Minden egyéb esetben sorkapocs (szakzsargonban csoki), mivel ott a csavar vagy a kengyel ami befogja a vezetéket, a merev rezet is tudja formálni, a csavar vége picit belenyomódik a rézbe és az már ad akkora kontakt felületet ami át tudja vinni a névleges áramot. Ennek a kötésnek egy hátránya van, pont a Wago sorolóknál említett lengés következtében a csavar az idők alatt képes kilazulni. Ezért 3-5 évente az ilyen kötéseket után kell húzni. De, még mindig ez a legjobb alternatíva véleményem szerint. Még a nagy fogyasztók sodrott vezetékkel való kötése, esetleg a vezeték egyel nagyobb méretre való túlméretezése is alternatíva lehet, de egy sütő esetében a 6mm2 merev réz nem mindenhol kivitelezhető.

Ezeket honnan veszed? Mert a Wago katalógusban ilyenekről nincs szó. Sőt, azt írják, hogy az idő és a hőmérséklet max. 1,5 %-ot változtat a rugóerőn. És amelyik jó tömörre is és hajlékonyra is és különlegesen hajlékonyra is és érvéghüvelyezettre is, az adott kötőelem mellett oda van írva.

A forrasztás elleni érvek meg valósak.

"azt írják, hogy az idő és a hőmérséklet max. 1,5 %-ot változtat a rugóerőn" Labor körülmények között igen. A valóságban nem. Tegyél rá egy mikrométert egy 4-es merev vezetőre mikor előveszed a pincéből, majd 2 óra konstans 20 amperes terhelés során, 35 celsius környezeti hőmérsékleten. Meg fogsz lepődni.

A következő linken, a documentations-nál nyisd le a additional informations fület. Ott találsz egy doksit, aminek a 6. oldalán:

"The IEC 60999-1/EN 60999-1/VDE 0609-1

Specification (Section 7.1) requires that:

Clamping units must be able to connect

unprepared conductors.

Under normal operating conditions, direct

clamping (i.e., directly connecting a conductor to the terminal block’s current bar) provides optimal contact quality, because all risk

factors arising from anti-splaying methods

are prevented."

[link]

Az adott dokumentációban olvashatsz a különböző teszt metódusokról, amik számomra, eddigi szakmai tapasztalataim és tanulmányaim alapján közel sem fedik le a valóságot, azaz nem vettek figyelembe minden eshetőséget a kötőelemek tervezésénél, sem a tesztelésénél.

Miért lepődnék meg a hőtáguláson? Azon lepődnék meg, ha a hőtágulás okozta mechanikai változás a rugót tönkretennék hatezer év alatt. Hát mennyi az egy négyesnél? Jól írod, mikrométerrel detektálható.

Az az adott dokumentáció egy részlet a katalógusban, nyilván elolvastam.

(Nem a hatodikon van az a kiemelés, hanem az ötödiken :D )

De szerinted miről szól az az oldal? Szerintem arról nem, amiről te gondolod.