Szobát belülről nem lehet szigetelni? Kívülről nem megoldható.

Én a Halltexet tudom ajánlani, személyes tapasztalat, nagyon bevált. Nekünk hangszigetelésre kellett gyerekszobafalra, de ahogy majd olvashatod a linkben hőszigetelése is kiváló.

[link]

Na bocs.

A lényeg, hogy igen, lehet belülről szigetelni, csak bonyolultabb, mint kívülről.

[link]

A szakemberek óva intenek attól, hogy a fal belső oldalára helyezzük fel a hőszigetelő lemezt. Keveset tudunk azonban arról, hogy miért kerülendő ez a megoldás, arról pedig alig találunk információt, hogy mit tegyünk, ha egész egyszerűen nem tudjuk másképp megoldani a lakás hőszigetelését. Cikkünkben erre a két kérdésre adunk választ.

Ma már szerencsére senkit sem kell győzködni a hőszigetelés fontosságáról, aki csak teheti, elvégzi a ház energetikai korszerűsítését, ha másért nem is, de legalább az alacsonyabb fűtésszámla érdekében. Több olyan eset is van azonban (műemlékvédelem alatt álló épület, homlokzati díszek, stb.), amikor csupán a belső oldali hőszigetelés jöhet szóba. Nézzük meg először azt, hogy miért nem ajánlják ezt a módszert a szakemberek:

Bármilyen építőanyagból legyen is házunk fala, biztosan van hőátbocsátása, azaz képes áthaladni rajta a hőenergia. Egyszerűbben ez annyit tesz, hogy a felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé igyekszik a meleg. Mivel a hőmérséklet igyekszik kiegyenlítődni, ezért a kinti hideg pedig befelé halad. Egy hőszigetelés nélküli ház falaiban – konyhanyelven szólva – körülbelül félúton találkozik a kinti hideg-, és a benti meleg hőmérséklet. Ennek köszönhetően a fal belülről kifelé haladva egyre hidegebb lesz. Míg a fal belső oldala közel azonos a lakás levegőjének hőmérsékletével, addig a külső síkja a kinti levegő hőmérsékletéhez igazodik.

Ha a hőszigetelő lemezt a fal külső síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a kinti hideg hőmérséklet bejusson a falba, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hőjét. Ez azért remek megoldás, mert így a falak sokkal több hőt tudnak tárolni, mint ha nem lennének szigetelve, ez pedig gazdaságosabb fűtést eredményez. Ha megállunk egy pillanatra gondolkodni, könnyen rájöhetünk, hogy mi történik belső hőszigetelés esetén. Nyilvánvalóan a külső hőszigetelés ellenkezője, történetesen az, hogy a fal a hőszigetelés miatt nem lesz képes felvenni a lakás hőjét, viszont csaknem teljes keresztmetszetében áthűl a kinti hideg miatt. Ez nem csak az épületfizikai viszonyokat változtatja meg, de a falban húzódó vízcsöveket is fagyveszélynek teheti ki!

A megismert hátrányok mellett azonban előnye is akad a belső hőszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hőszigetelő anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sőt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hőszigeteléssel.

Ha azonban elkerülhetetlen a belső hőszigetelés, akkor nagyon körültekintően kell eljárnunk. A hőszigetelő anyag felhelyezésénél különösen ügyeljünk arra, hogy ne maradjon rés a lemezek között, ahol a lakás hője utat találhat magának, ugyanis a fal majdnem teljes lehűlése miatt a meleg lecsapódhat a fal belső oldalán, ami ideális otthont ad a penészgombáknak. Ennek a problémának a kiküszöbölésére legjobb, ha levegőzáró réteget használunk. A leggyakoribb eljárás az, hogy a hőszigetelő lemezre átlapolt és összeragasztott fóliát rögzítünk, és erre kerül a gipszkarton burkolat, amelyet szintén gondosan tapaszolunk.

A fólia azért is ésszerű döntés, mert teljes párazárást tudunk biztosítani vele, így megakadályozzuk, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. Polisztirol hőszigetelő lapok használata mellett nem feltétlenül szükséges a párazárás, ugyanis ez a hőszigetelő anyag nagy páradiffúziós ellenállással bír. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevő és -leadó képessége igen magas.

Belső hőszigetelés esetén nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a korábban jelentéktelen hőhidak hatásait felerősítette, vagy új hőhidakat képezett az újonnan felhelyezett hőszigetelés. Ezt a problémát feltétlenül el kell kerülnünk, ezért nagy gonddal kell eljárnunk. Kifejezetten erre a célra lehet kapni ék alakú hőszigetelő lemezeket, amelyeket a külső és belső falak-, illetve a határoló szerkezet és a födém találkozásánál kell elhelyezni. Akit netán zavarna az ék alakú hőszigetelő lemezek látványa, az álmennyezettel, vagy gipszkartonnal tudja eltakarni. Szintén körültekintően kell eljárnunk az ablakok káváinál, ugyanis itt is előfordulhatnak hőhidak. Bár eredetileg ugyanolyan vastag hőszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, ám ez rendszerint helyhiány miatt kivitelezhetetlen. Ezért – ha ló nincs, szamár is jó alapon – 3-4 cm-es lemez is megteszi.

A belső hőszigetelés tehát kizárólag kompromisszumos megoldásnak jó, de mindenképpen hasznosabb, mint a hőszigetelés teljes hiánya!

-eloszor is a szobaknak sok fala van. elso sorban a kulso falakat kell belulrol szigetelni, de celszerü a csatlakozo falakat is valamennyire belevenni, ezt csak a helyszin rajza alapjan lehet meghatarozni.

-a szigetelés legyen polisztirol ( nikecell, expandalt polisztirol lemez, mert a préselt nagyon drága), felette

akár paraszigetelés nélkul gipszkarton. a polisztirol paraszigetelésnként is mukodik.

5 cm poisztirolt kell felragasztani, esetleg kétszer 3 cm lemezt, eltolva, hogy ne keletkezzen hohid. a gipszkartont lehet erre szintén ragasztani, néhany helyen lehet felcsavarozni, a tiplit kivulrol kell a nyilasba beletenni ... fontos a radiátor mogott is szigetelni, hovisszaverő lemezt is fel kell tenni.

-legfontosabb, hogy a szigetelés és a gipszkarton is folyamatos legyen , atlapolásokkal....