Miért fontos a hegesztett vas szerkezetek feszültségmentesítése?

Jól gondolod, a hegesztéssel jelentős feszültségeket viszünk a szerkezetbe. Amikor hűl a varrat, próbálja elhúzni, megtekerni az elemeket, de a sablon, vagy csak simán kézzel rátartva a lakatos egyenesben tartja amikor hűlés elmozdulna. Az eredmény az lesz, hogy lesz egy nagyjából egyenes méretpontos szerkezetünk, de tele mindenféle és irányú feszültséggel. Az egyik feszültség pl jobbra tekerné az elemet, de a lakatos belerakott kézzel egy ellentétes irányú balra ható feszültséget. Ha történetesen tüzihorganyzásra viszik az elemeket, akkor a több száz fokra felmelegített vas enyhén kilágyúl, és a bennmaradt feszültség eldeformálja a szerkezetet. Ha nincs hőhatás, akkor is káros a bennmaradt feszültség, mert belejátszik az elem teherbírásába, statikai jellemzőibe. Mivel senki nem látja előre milyen irányú, és nagyságú erők ezek, nem is méreteznek vele. Már csak ezért is el kell tüntetni ezeket a feszültségeket.

A belső feszültségek kialakulásához leggyakrabban az vezet, ha egy darab különböző pontjaiban, különböző sebességekkel hűlt le. Ez történik az öntvények dermedésekor, hegesztés során. Feszültségmentesítő hőkezelés célja az, hogy a belső feszültségeket a szövetszerkezet megváltoztatása nélkül szüntessük meg.

Már miért ne tudnál egyenest gyártani? Attól hogy kimerevíted a szerkezetet még a feszültség benne marad. Házilag, vagy kis-középüzemi szempontból, pont senki sem foglalkozik hogy marad feszültség a szerkezetben, vagy kicsit elhúzza a hegesztés. Bőven van annyi tartalék az anyagban hogy elviselje. Ha a horganyozás elhúzza a szerkezetet, akkor arra való az egyengetőpad, hogy helyreigazítsák. A vékonyabb elemeket, úgy 50-es szögacélig simán egy kalapáccsal kiegyenesítik a hozzáértők.Egy-két ütés a megfelelő helyre csodákra képes. Nagy hajógyártó cégek legmegbecsültebb szakijai azok, akik tudják hova kell ütni egy kajla lemezre hogy beálljon a helyére. Mondjuk a kalapálás valamelyest feszültségmentesít, mert kicsit megrendezi a kristályszerkezetet. Talán nagyon speciális helyeken tudom elképzelni hogy foglalkoznak vele, és komolyan is veszik a feszültségmentesítést, pl hidak tartóelemei, nagyteljesítményű motorok ötvözött acél vázai, felhőkarcolók tartóváza, meg ilyen helyek.

Otthon annyit tudsz csinálni - nekem ezt tapasztaltabb hegesztős haverom mondta - hogy kis lépésekben készíted a varratokat: nem végigvarrod az egyik oldalt, aztán folytatod a mellettelevővel, mert akkor tuti hogy el fog csavarodni - én is jártam így nem egyszer. Volt olyan, hogy ötször hegesztettem össze a vázat és vágtam szét utána, mert egyszerűen nem sikerült úgy összehegeszteni, hogy ne menjen el. Viszont ha úgy csinálod, hogy megpontozod itt-ott, aztán a varratoknál igyekszel nem engedni, hogy egy helyen nagyon felmelegedjen az anyag, hanem 1-2 centit húzol ide, aztán átmész a másik végére, oda is húzol egy centit, aztán amikor már kihűlt teljesen az előző, akkor visszamész, hozzáteszel egy kicsit - elvileg így ki lehet játszani, hogy egyszerre nagyon elmásszon valahol. A másik ami még segíthet, a polaritás: negatív elektróda és pozitív test mellett elvileg az ívhő 2/3-a az elektródát melegíti, és csak 1/3-a a munkadarabot, míg pozitív elektróda és negatív test mellett mélyebb lesz a beolvadás, viszont a munkadarab is több hőnek van kitéve, ha nem tévedek - bár nem vagyok hegesztő.