Van itt olyan, aki együtt él a tulajjal az albérletben? Nektek milyen tapasztalataitok vannak ezzel kapcsolatban?

Nem szerencsés, nem véletlenül nem egy népszerű bérlési forma. A 70-es, 80-as években laktak így sokan kényszerből, dehát nyilván kellemetlen. Maximum fizikailag szétválasztott családi házaknál, vagy több, különbejáratú lakásnál működik.

Én tulaj vagyok, kétlakásos családi házban az emeleti külön bejáratú lakásban élek, a földszinti külön bejáratúban a bérlők már egy éve. Kiválóan működik, de ehhez kell, hogy normálisak legyenek a bérlők. Sose hallgatnak zenét az udvaron, a teraszon viszont vidáman dumálnak akár éjjel is, de az senkit sem zavar, mert normál hangerővel társalognak. Jöhetnek hozzájuk vendégek, rokonok, ott is alhatnak, otthoni munkát végeznek, ügyfelek is járnak hozzájuk sokan, de mind normálisan viselkedik, nem zavar. Nem kell kérni a bérleti díjat, maguktól hozzák minden hónap elsején, cserébe megkapják a számlát, a csekkek alakján nekem fizetik a külön közüzemi díjakat. Ja, és közjegyzőnél szerződtünk, szigorú feltételekkel. A lakásba megengedtük, hogy polcokat szereljenek a falra, cserébe ha elmennek, gelettelve, festve adják vissza az ingatlant, a kapott állapotban. Saját bútorzatukkal költöztek. Intelligensek.

Volt olyan bérlőjelentkező, aki nem fogadta el, hogy ha a kétlakásos ház egyik lakását - csak a lakást - kibéreli, akkor a (ki nem bérelt) kertben nem tarthat zenés bulikat, mert az a szomszédságot és a tulajt is zavarja.