Van itt lakás/háztulaj, aki bérletbe adja/adta már a lakását/házát? Szeretnék a tulajok szemével látni egy kicsit.

Mielőtt rátérnék a konkrét kérdésre, egy kis előmuzsika hozzá: Nyolc évig laktunk előző helyünkön férjemmel. Sajátunknak éreztük a lakást, vigyáztunk rá, stb. Hiszen mi laktunk ott, a mi érdekünk volt, hogy ne legyen koszos, putris, stb...

A szerződésünk volt, ráadásul olyan, ami alapján még a kiégett villanykörtét is kifizethettük volna a tulajjal, de nem tettük.

Egyszer-vagy kétszer volt olyan alkalom, hogy kb. 5-6 ezres számlát nyomtam a kezébe, mert ők nyaraltak, és nekem kellett intézkedni... a konvektoron ment szét vmi. A legközelebbi bérleti díjból pedig levontuk az összeget.

Szerintem ez így teljesen korrekt, jó és bejáratott dolog volt.

Sajnos el kellett jönnünk, mert el akarják adni a lakást, amit teljesen megértek.

Amúgy is eljöttünk volna hamarosan, mert:

1. Kertre vágytunk, bográcsozásra, napozásra, virágokra.

2. Nemrég derült ki, hogy nem lehet gyerekünk, de akkor legyen már egy kutyánk (amit a panelbe nem engedtek volna).

Hamar találtunk is egy másik albit. De lehet hogy kellett volna még várni és keresni másikat. Rokon barátja, de nekem még ismerősöm sem volt addig.

Amikor jöttünk megnézni a házat, akkor megállapodtunk bizonyos dolgokban, Pl:

1. Az összes mérőórát a nevemre írjuk (ahogy az előző helyen is), hiszen hosszútávra tervezek, és ha csúszásban vagyok a számlákkal, akkor ne neki legyen gondja, ne küldjenek neki sms-t, ne hívják, ne kelljen neki szaladgálni. Sajnos sűrűn megesik, hogy csúszunk, mert férjem kp-ban kapja a fizut, és nem mindig tudja a főőnöke kifizetni egy összegben, az "apró" meg elmegy kajára. mindegy is ez a része.

2. Van garázs, jajj, de jó!

3. Van padlás! Van hova pakolni a cuccokat! De jó!

4. Van még egy szoba! Gardróbszobát csinálunk belőle.

5. Mondtuk, hogy de mi hoznánk kutyát. Erre ő: rendben, de még rátérünk.

Megállapodtunk egy havi összegben.

Mikor beköltöztünk, a következő sorrendben történtek a dolgok, és ez mind egy nap leforgása alatt:

Kutyát nem hozhatunk.

Padlásra nem cuccolhatunk, mert le van zárva, és nem enged fel.

Garázst nem használhatunk, mert vmi tragyacs áll ott, és nem is óhajtja a közeljövőben elvinni onnan, vagy ha mégis, akkor lebontja a garázst.

Gardróbszobánk nem lesz, mert ott az ő cuccai vannak, de majd valamikor kiüríti. És lezárta azt a szobát is.

A mérőket nem írjuk a nevemre, mert ő megbízik bennünk, és különben is, ha vmit nem fizetek, nekünk kapcsolják ki.

És mindez kb. 2 óra leforgása alatt történt. Olyan pipák lettünk, hogy hirtelen majdnem azt mondtuk a költöztetőknek, hogy cuccolunk vissza, de a "régi" kulcsok már nem voltak.

És mindennap történik vmi, ami miatt sírok vagy dühöngök, vagy megiszok egy üveg konyakok, hogy ezt nem hiszem el.

A tulaj akkor jön-megy amikor akar. Néha visz a padlásról 1-2 dobozt. Van kapukulcsa. Még egyszer sem csörgött ide, hogy nem zavarok? És ha a kert végében nudizok? Vagy a pincében kefélünk a férjemmel? Vagy ha simán nincs hozzá hangulatom, hogy nézzem a fejét?

És ez már 4 hónapja megy!

Igaz, kauciót nem kért, mert nagyon-nagyon le van pusztítva a ház. ezt sajnos nem vettük észre, amikor először megnéztük a kecót. Esik le a plafonról a fesét/vakolat, de nem kis darabokban. A nyílászárók olyan állapotúak, hogy nem is találok rá szavakat. És olyan kosz volt itt, hogy nincs rá szó! A fürdőszobát 5! napig takarítottam, mire volt olyan állapotban, hogy fürödni lehessen.

Komolyan mondon első körben 30-40! ezer Ft-ba került a takarítás (rengeteg domestos, zsíroldó, stb).

A kert az egy putri, de azt láttuk, de gondoltuk, hogy nem nagy baj, nyáron összevágjuk a vág, lesz télre tüzelő. Meg akkor lesz hely a virágoskertnek, stb.

A villanybojler, katasztrófa. Nagyon hangosan visít. Kérdem a tulajt, hogy mikor volt utoljára vízkövezve. Visszakérdez: Mitcsinálva? -Tehát soha. Mondom neki akkor ki kéne hívni vmi szakit, aki megcsinálja. Ő: "Hívjatok. ti laktok itt, azt csináltok amit akartok" :O

Hozzáteszem,hogy ők 2 nappal a beköltözés előtt itt laktak.

Most már rájöttünk, hogy nekünk innen mennünk kell, de:

1. annyi pénzünket felemésztette a ház, hogy nem tudnánk kitermelni máshova a kauciót.

2. nem is találok olyan, ami számunkra jó helyen lenne.

Nem szeretnénk házrészt vagy olyan régebbi típusú sorházat, vagy közös kertet. Mi "bulizósak" vagyunk. Már másfél hónapja minden hétvégén bográcsozunk, szalonnát sütünk baráti társasággal és az említett helyeken nem lehet "felszabadultan".

De mindegy is. Szóval háztulajok! Nektek hogy működnek a dolgok?

Bocs, hosszú lett.

Várom a válaszokat. 28/L (BP)