Barátnőm így hogy fog saját lakásban lakni?
Van egy barátnőm, akinek az az életcélja, hogy egyetemi oktató legyen. Mint tudjuk, a fizetés nem valami észvesztő, az elején legalábbis.
Nem Bp-n vagyunk, de azért a lakásárak mindenhol húzósak. Ő meg teljesen egyedül kívánja leélni az életét (nem az a fajta, aki ebben változik), sok év kollégium és 1 év albérlet után már unja a másokhoz való alkalmazkodást, amit megértek.
De saját lakást összehozni egyedül, albérletben lakással összekuporgatva... Maximum az egyik távolabbi rossz hírű településen, ahol harmadennyiért már lehet lakást venni, de ebbe biztos nem menne bele ahogy őt ismerem.
Én mondtam neki, hogy diákhitelt veszek fel, mert ez még mindig kevésbé kamatozik mint egy rendes lakáshitel, és ha minden kötél szakad legalább lesz elég alapom egy lakáshoz. Egy másik barátnőm teljesen ellenzi a hitelt, bár ő reménykedik a gazdag férjben.
Én nem tudok várni a csodára, hiába kiszámíthatatlan a holnap, de az biztos, hogy PhD ösztöndíjból nem lehet jövőt építeni, meg mi van, ha beüt a ménkű, akinek nincs elég megtakarítása, mit csinál. Számomra ez a létbizonytalanság kétségbeejtő. Akkor már inkább némi stabil hitel, havi törlesztővel, de legyen mihez nyúlnom,ha valami baj van. 28 éves koromig örülök, ha 1 milliót félreteszek saját pénzből, a DH meg 1,5 millió/év jelenleg!
Úgyhogy nem értem a barátnőmet, ha végig felvette volna a diákhitelt eddig is, sokkal közelebb lenne a saját lakáshoz.
Bár én sem voltam okos, mert nekem is csak PhD előtt jutott eszembe, hogy miért érdemes DH-t felvenni... :D
válasza: válasza:Ja, és ELTE-n is eredetileg a 4 óra volt az alapértelmezett (így félállásban dolgoztam), de pár hónapja jött ki a rendelet, hogy főállás is vállalható. Ettől még maradtam 4 órában, még a 4 órás bérem is sokkal magasabb, mint a PhD ösztöndíj szerencsére.
Sajnos a bölcsész területen nem egyszerű, muszáj másodállást vállalni, vagy pályát váltani. Én is nagyon szeretem a szakmám, de ha nem tudnék az életben egyről a kettőre lépni, azonnal mennék valami multihoz.
Köszi, hogy elmagyaráztad, így már érthető! Sajnos barátnőim pl: nem voltak olyan helyzetben sem, hogy az ÚNKP-t lakásalapba fektessék, el kellett költeniük. :(
Mondjuk az azért nagy igazság, hogy akit maximálisan támogatnak otthon (mint engem), az kevés affinitást érez arra, hogy egyetem alatt is dolgozzon ez a közeli ismerősök/barátok körében sem volt jellemző egyáltalán. Mester alatt volt munkám, de akkor már azért mert a szüleim nem támogattak tovább anyagilag. Fizikailag és lelkileg is nagyon kikészített a dolog, mert úgy éreztem nem tudok eleget a tanulással foglalkozni és még a lakótársaim is elég rémesek voltak.
Itt PhD mellett dolgozni sokszor amiatt is nehéz, mert random tömbösített órák vannak, amit elég gyakran variálnak is...mesteren nekem is olyan munkám volt, ami délutáni műszakos volt, nem volt kötelező előadásra bejárni, szóval senkit nem zavart, hogy dolgoztam. PhD-n nem nagyon lehet lógni.
Én nem tudom hogy maradhatnék-e itt a pályán oktatni a PhD után, de anyagilag biztosan nem éri meg. Akkor már inkább elmegy az ember lánya HR-esnek valamilyen céghez, vagy kitanulja a coach szakmát, ami szintén divatos manapság. :D
válasza:Nem teljesen értem miért beszélsz ennyire párhuzamosan magadról meg a barátnődről, de mindegy. Nincsen új a nap alatt. A lakáshoz pénz kell (a hitelhez is), a pénzhez megtakarítás, a megtakarításhoz több pénz kell, mint amennyit az ember elkölt, ahhoz pedig normális fizetés kell, ahhoz pedig jól fizető állás kell, a jól fizető álláshoz meg kell 1 vagy 2 munkahely.
Senki előtt nem volt titok az, hogy az akadémiai/egyetemi karrier nem gumicukorral van kikövezve. Én abban a tudatban vágtam neki, hogy életem végéig 180ezret fogok keresni. Mákom volt, hogy nem lett így, de vállaltam, hivatást választottam.
válasza:Egyébként a helyzet nálunk is ez, kevesen dolgoznak csak egy helyen.
Barátnőmnek egyelőre nincs elképzelése mit dolgozhatna majd emellett, de idővel biztosan kialakul ha szeretne, ha meg nem, akkor nem. Ő szívből imádja az akadémiai pályát.
Minden mással meg teljesen egyetértek, az élet így működik. Én mindenképp szeretnék gyakorlatorientáltabb helyen is dolgozni, illetve ha egyszer lesz egy párom, akivel már ténylegesen a jövőt építhetjük, akkor 2 fizetésből könnyebb bármit is tervezni, de ez csak az én véleményem. Addig csak azzal gazdálkodhatok amim van. Ki tudja, ha már megtaláltam volna "a nagy ő"-t lehet fel sem venném a DH-t. De ez már sosem fog kiderülni. :D
Amúgy nem akartam, hogy az jöjjön ki ebből hogy esetleg bárkit is kritizálnék bármilyen döntéséért, mert részben nem a mi kontrollunk alatt áll az anyagi helyzetünk. Rengeteg tényező befolyásolja. Úgyhogy majd alakul, egészen addig amíg az embernek vam motivációja fejlődni, úgy vélem baj nem lehet :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!