Barátnőm így hogy fog saját lakásban lakni?
Van egy barátnőm, akinek az az életcélja, hogy egyetemi oktató legyen. Mint tudjuk, a fizetés nem valami észvesztő, az elején legalábbis.
Nem Bp-n vagyunk, de azért a lakásárak mindenhol húzósak. Ő meg teljesen egyedül kívánja leélni az életét (nem az a fajta, aki ebben változik), sok év kollégium és 1 év albérlet után már unja a másokhoz való alkalmazkodást, amit megértek.
De saját lakást összehozni egyedül, albérletben lakással összekuporgatva... Maximum az egyik távolabbi rossz hírű településen, ahol harmadennyiért már lehet lakást venni, de ebbe biztos nem menne bele ahogy őt ismerem.
Én mondtam neki, hogy diákhitelt veszek fel, mert ez még mindig kevésbé kamatozik mint egy rendes lakáshitel, és ha minden kötél szakad legalább lesz elég alapom egy lakáshoz. Egy másik barátnőm teljesen ellenzi a hitelt, bár ő reménykedik a gazdag férjben.
Én nem tudok várni a csodára, hiába kiszámíthatatlan a holnap, de az biztos, hogy PhD ösztöndíjból nem lehet jövőt építeni, meg mi van, ha beüt a ménkű, akinek nincs elég megtakarítása, mit csinál. Számomra ez a létbizonytalanság kétségbeejtő. Akkor már inkább némi stabil hitel, havi törlesztővel, de legyen mihez nyúlnom,ha valami baj van. 28 éves koromig örülök, ha 1 milliót félreteszek saját pénzből, a DH meg 1,5 millió/év jelenleg!
Úgyhogy nem értem a barátnőmet, ha végig felvette volna a diákhitelt eddig is, sokkal közelebb lenne a saját lakáshoz.
Bár én sem voltam okos, mert nekem is csak PhD előtt jutott eszembe, hogy miért érdemes DH-t felvenni... :D
9-es nem nézem le egyáltalán, eszméletlenül sokat dolgozik, szorgalmas és okos is. Olyasvalaki akire fel lehet nézni. És szegény családból jött. 10-esnek írom, hogyy elég sok gátlása van, ami részben a gyerekkorából ered. Volt egy srác is, aki iszonyat szemét volt vele 1-től 8-ig. :( azért az ilyesmi nagyon be tud tenni a lelki világnak.
Én is szingli vagyok már 3 éve, mert olyan rossz tapasztalat volt az exem, hogy most úgy érzem jobb egyedül. Mondjuk a régi társaságom is megszűnt, így ismerkedni se nagyon szoktam. Úgyhogy abszolút megértem, ha valaki megvan kapcsolat nélkül is.
válasza:
válasza: válasza:Úgy ahogy mindenki más aki egyedül akar élni.
Azért elég kevesen ( vagy inkább többen???) vannak azok akik betöltik a 18-at házasság, gyerek , csok lakás stb
válasza: válasza: válasza:13-as: hivatalosan nem lehet főállásban dolgozni nappali PhD mellett, maximum félállásban. Nekünk ez szerződésbe van foglalva. Barátnőm témavezetője elvárja, hogy minden hétköznap reggel 9-től 4-ig bent legyen. Haladnak is amúgy. Mivel nem Budapesten lakunk, plusz bölcsészkaron tanulunk, így nem igazán van lehetőség olyasmit dolgozni amivel igazán szakítani lehetne. De ha te valamilyen mérnöki/infos végzettséggel rendelkezel, akkor érthető, hogy már egyetem alatt is jól kerestél, illetve most is. Amivel itt jobban lehetne keresni diákként oda nem egyszerű bekerülni, plusz a németet is elvárnák, de egyikünk se tud. xD
Én a Tanítsunk Magyarországért programba jelentkeztem, az lesz havi 30.000 ft kiegészítés, ami nagyon jól fog jönni. :D
Amúgy el lehet nyerni egy rakás ösztöndíjat, pl: ÚNKP, ami 1 millió 200 évente. Barátnőm tehetséges ő általában elnyeri ezeket. Nekem sajnos nincs esélyem erre, mert feleannyit sem tettem le az asztalra eddig mint ő, és jellemzően csak olyan fiatalok kapnak ösztöndíjat, akik sok korábbi eredményt fel tudnak mutatni és innovatív kutatási tervük van.
Úgyhogy mivel nekem nincs tehetségem nagy extrákhoz jutni, marad a hitel.
De amúgy 13-as, a család csak segített valamennyit neked is, mert ha 27 évesen voltál harmadéves PhD-s kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy annyit dolgozni tudtál volna, hogy meglegyen az alap.
válasza:Igen, fizikus vagyok, és emellett volt már 3 db sikeres ÚNKP-m, ami mind ment önerőbe...
A család nekem annyit segített, hogy örököltem egy parasztházat, rajta bejegyzett adóssággal. Eladtam a parasztházat, és befizettem a tartozást, maradt belőle egy nagy nulla. Szóval nem, nem segített a család. Annyira nem, hogy érettségi után pár évig dolgoztam, hogy legyen pénzem az egyetemi évek alatt, majd 21 évesen kezdtem el a BSc. 1. évet. 30 éves vagyok, most abszolválok a doktorin.
Nyilván ha nem élnék meg belőle jól, nem maradtam volna egy 140ezres juttatás mellett a PhD képzésen, mert láttam volna, hogy ez esélytelen. Külföldi PhD programra pályáztam volna, bölcsész területen barátnőm remekül boldogul Helsinkiben.
És nem mondtam, hogy nem vettem fel hitelt. Persze, hogy vettem fel, de a törlesztőm harmadannyi, mint az alabérletem volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!