Július elején egy Kft. tulajdonában lévő lakást béreltünk ki szerződéssel. Most derült ki hogy a bérleti szerződést nem a cégjegyzésre jogosult személy írta alá hanem a fia.Fölmondhatjuk a bérletet? Visszakaphatjuk a foglalót?

10-es: a Ptk. nem lesz jó, mert ezek a részletszabályok a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben találhatóak.

Hatálya:

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban, a szobabérlők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) lévő lakást, illetőleg lakrészt és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

Az írásba foglalási kötelezettségre:

2. § (5) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Annak igazolására, hogy ez a helyiségekre (tehát irodára) is igaz:

36. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, ... a lakásbérlet szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

Olyan kitétel pedig nincs, ami alapján a helyiségbérletre ne vonatkozna az írásba foglalási kötelezettség.

Ergo összefoglalva: lakás- és helyiségbérleti szerződés (meg egyébként más ingatlanra is, pl. haszonbérlet termőföldre) csak írásban jöhet létre érvényesen, ráutaló magatartással és szóban NEM.

Ilyenkor a jogcím nélküli használatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami alapján természetesen bérleti díjjal egyező használati díjat kell a használat idejére fizetni.

ez két független kérdés.

Az egyik, hogy szerződést alapvetően lehet kötni írásban, szóban, és ráutaló magatartással. Lakás bérletit csak írásban. Ez a szerződés írásban köttetett, tehát ez a része rendben van, érvényes.

A másik pedig, hogy ki jogosult egy cég nevében szerződést kötni. Nyilván nem csak a cégjegyzésre jogosult személy. A Sparban a pénztáros köti a szerződést veled a cég részéről, ő sem ügyvezető. Belső szabályzatok szabályozzák, hogy egy cég nevében ki jogosult szerződést kötni, és milyet. Ezt te ügyfélként nem tudhatod. A szerződés érvénytelenségének megállapítását lehet ilyen címen kérni, de csak a cég részéről, hiszen a céget érheti kár, ha mondjuk egy arra nem feljogosított személy áron alul köti a szerződést, így nem a cégvezetés akaratának megfelelő szerződés jött létre. De így is csak akkor lesz érvénytelenítve a szerződés, ha annak összes körülménye alapján neked is tudnod kellett, hogy nem a megfelelő emberrel kötsz szerződést. Különben a szerződés érvényben marad, de a cég persze kártérítést követelhet a jogtalanul eljáró dolgozójától.