Miért nem fogadják el a mélyhívők, hogy a kereszténység egy fok felett magánügy?

"a kereszténység egy fok felett magánügy"

Nagyon picit hosszú lesz.

A kérdésednek két oldala van, legalább is az Én gondolkodásomban, amit Isten szava által értek.

Keresztényként élni, vagy kereszténynek vallani magunkat, nem ugyanaz.

Isten szerint a keresztény az, aki Jézus követőjeként, aktívan éli azt az életet, amit Jézus lefektetett.

De vannak akik névlegesen keresztények, vagy is annak vallják magukat, mert elismerik Jézust, és ilyen-olyan vallásba belekeresztelték Őket, de világi életet élnek.

A keresztény életet élő semleges, így nem része a világnak, amibe a politikai pártok is beletartoznak, Isten királysága nem része a világnak.

Az tény, hogy magánügye mindenkinek, hogy azzal az ismerettel, amivel rendelkezik, mit tesz ezen a Téren.

A másik oldalon pedig nem magánügy, mert Isten nem tekinti magánügynek. Miért?

Mert az Édenkertben történt események, minden embert, és magát az élet forrását, Istent is érinti. Ezért az hogy hol foglal állást, Istent nagyon is érdekli, mert azt mondta a fia:

(Máté 12:30) 30 Aki nincs az én oldalamon, ellenem van,. . .

Ez nem politikai párt, hogy tartózkodom, vagy nem foglalok állást, mert harmadik lehetőség nincs.

Aki nem él keresztény életet, annak Isten lehetőséget ad olyan formában választani idő előtt, ahogy Jézus elkezdte és a követőinek addig a napig végeznie kell.

Az tény, hogy nem kötelez Isten sem senkit, csak lehetőséget ad, hogy gondolja át, mégegyszer. A keresztények ezért Jézus lefektetett módszerével keresik fel az embereket, és akik helyesen viszonyulnak az örök élethez, pontos ismeretet kell szerezniük, hogy elfogadható legyen Isten előtt az élete. s ehhez elengedhetetlen a gyülekezetbe való rendszeres járás.

Ahogyan éli az életét, az alapján lesz elbírálva azon a napon.

"egy fok felett magánügy"

A kereszténység nem lehet magánügy. Méghozzá azért nem, mert a tanítása lényege miatt az emberekhez szól: "Szeresd Uradat, Istenedet és felebarátodat úgy mint saját magadat". A kereszténység a másik ember szeretetét és a szeretetben való szolgálatát jelenti. Ezt nem lehet négy fal között gyakorolni.

Ha valaki csak a templomba járást domborítja ki, akkor valamit nagyon nem értett meg.

"Nem szeretném,hogy lenézzenek valakit a világi élet élése miatt."

Aki ezért lenéz, az buta. Sőt, a kereszténynek kötelessége példával elöljárva, szeretettel élni az emberekkel.Talán még a példamutatással elérheti, hogy Te is keresztény életet fogsz élni.

Akikről beszélsz "névlegesen keresztényeket" nevezzük inkább kocsmakeresztényeknek (angolul jól ismert cafateria christians). Ők az utóbbi évben nagy teret nyertek Magyarországon. Célszerű megnézni Görögországot, Lengyelországot, Romániát stb, ahol a népszámláskor csaknem az egész nemzet katolikusnak vagy ortodox kereszténynek stb vallotta magát. Ezzel szemben nézzük meg az utolsó népszámlálásunk eredményét, itthon már a felekezethez tartozás kisebbségnek számít, az emberek túlnyomó része "sajátosan hisz". Azóta még rosszabb az arány.

A "sajátosan hinni" azt jelenti, hogy a szűzlány addig tartja bűnnek a házasság előtti szexet, amíg le nem fekszik valakivel. Aztán miután egyszer 14 évesen megvolt neki, akkor azt mondja, hogy csak 14 év alatt szexelni bűn, a paráználkodás meg az, ha mindenkivel összefekszik az ember. Mire 20 éves korára már mindenkivel összefeküdt, addigra már az a véleménye, hogy csak akkor bűn, ha házas vagy, mert eredeti héber nyelven a paráználkodás házasságtörést jelent. Amikor 30 évesen már rendszeresen csalja a férjét, akkor meg az a véleménye, hogy ez csak egy erkölcsi útmutató, egyébként is jövőhéten majd meggyónja.

Szóval a "sajátosan hinni" azt jelenti, hogy nem te igazodsz a valláshoz, hanem a vallás igazodik hozzád. Ez probléma. Ennél még az ateisták is értelmesebbek, mert ők legalább következetesen nem hisznek, te pedig álszent módon igazodsz egy olyan valláshoz, amit rajtad kívül senki nem vall magáénak. Nevezheted magad kereszténynek, mert megünnepled a karácsonyt és a húsvétot, de ettől nem leszel az.