A vallások a kérdéseket csak másik, ellenőrizhetetlen világokkal válaszolják meg?

A vallások alapvetően kényelmesek (azért alakították így őket), mert az emberi agy nagyon nem szereti a bizonytalanságot. A vallások egyszerű válaszok (illúzióját) kínálják. Ezzel nem kerültél közelebb a válaszokhoz, de komfortosabb az életed.

A tudomány nem ígér és nem állít semmit, hanem megpróbál egyre közelebb jutni az igazsághoz. Persze sose éri el teljesen, csak halad affelé apránként.

A hindu vallás, és a buddhista filozófia nagyon is kézzel fogható dolgokról beszél.

Elsőre tűnik csak misztikusnak meg mesének, sok karú istenek stb...

De ha kicsit a felszín alá néz az ember, rájön, hogy nagyon is 'világi' dolgokról szól.

A CERN bejáratánál nem véletlenül áll egy hatalmas Siva szobor :)

"A vallások a kérdéseket csak másik, ellenőrizhetetlen világokkal válaszolják meg?"

Miért a tudomány mit csinál? Ha a tudomány nem tud valamit megválaszolni, akkor a következőket állítja:

1, véletlen

2, végtelen

3, lehetetlen

4, kivétel

és általában ezeket olyan "világokba" vagy legalább is olyan helyekre dugdossa, ahová egy hétköznapi ember nem képes belátni (ők sem, max csak ők rendíthetetlenebbül hisznek abban, hogy az úgy létezik, ahogy ők tudni vélik. Pont mint a papok).

Ilyen "tudományos világ" a fizika, a világegyetem, az atomok és ma már a kvantumok világa.

Ha pedig nagyon szeretnél valami más dimenziót meg más világot, akkor egyszerűen előveszed a matematikát. Amellyel képesek vagyunk leírni olyan világokat is, amelyek valójában nem léteznek. De ezt ugye te nem tudod megállapítani, így ha végül is minden törik és szakad, akkor oda lehet neked lökni, hogy "matematikailag igazolható".

---

Anonymus

Inkább az a kérdés, hogy milyen kérdéseket válaszol meg.

Az ókori zsidók nem arra voltak kíváncsiak hogy mi az a törzsfejlődés, hanem hogy mi Isten és ember kapcsolata, mit akar tőlünk Isten, mi az élet értelme tulajdonképpen. Ilyen kérdésekre valóban ad választ a Biblia.

Aki összemossa a tudományt a vallással az vagy az egyikhez, vagy a másikhoz, vagy egyikhez se ért...

Az 5. válaszolónak teljesen igaza van.

Ma is. Naponta feltesz valaki hasonló kérdést, mi meg naponta hasonló válaszokat adunk. :)

Az élet forrását nem kell ellenőrizni, mert egyértelmű a létezése, és a teremtményei iránt érzett szeretete

ha valaki az élet csodálatos dolgaiból nem fedezi fel annak forrását, annak szükséges "ellenőrzést" kitalálni.

az élet szó nélkül is beszél a tervezőjéről és alkotójáról, valamint a törvényeiről, amit kipróbáltak és az életet szolgálja annak megtartása.

Isten nem hagyja a teremtményeit tudatlanságban, ezért íratta le azokat amiket fontos, vagy lényeges tudni.

Ami az élethez szükségtelen, azzal részben érdemes foglalkozni, hogy lássuk mekkora hatalom van mögötte,és ez tiszteletet ébreszt.

A többi felesleges, érdemtelen, amit tudnunk kell azt tudjuk, és éljünk.

.. és megszülettek a naiv realista nézetek - holott azt, hogy az égeben van I. csak a marxisták hiszik, akik már nem ismerik Lukács 17 -et, miszerint "Isten országa tibennetek van". A képzőművészeti ábrázolásról a (még) értelmes középkori ember pontosan tudta, hogy valaminek a képe, nem Az.

Lk 17 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

Vagy 1János 4,12: Istent soha senki nem látta.

Az Isten szeretet. Nem látta senki, Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki.

Semmiféle "ellenőrizhetetlen világokról" szó nincs a vallásokban.

Én csak azt nem értem meg, hogy miért vagytok ilyen meggondolatlanok?

"Eredetileg nem volt külön természetfölötti világ, és fizikai világ, csak egy. Ugyanabban a térben éltek az istenek és az emberek, és a sokféle mitológiai lény, akik a természeti és egyéb nehezen megmagyarázható jelenségeket okozták."

Mivan? MIVAN? Miről beszélsz? Eleve, az amit említesz egy az egyben a görög és a római állítólagos vallásra volt jellemző. Még csak a harmadik "híres" vallásra sem jellemző, ami az egyiptomi. Tehát akkor hogyan is sikerült ezt a következtetést levonni "minden vallás" esetében? Főleg, ha ősi vallásokról beszélünk.

A legismertebb természeti vallás az indián hitvilág, amely markánsan és jól körülírható módon 3 világot tartott számon. Egy alvilágot, ahol a gonosz szellemek laknak, egy felső világot, ahol a segítő, jó szellemek laknak és a köztes világot, ami a mi világunk.

Az egész úgynevezett "sámán hit", (olyan persze, hogy sámán sose létezett, hanem gyógyító volt, de ebbe most nem megyek bele), arra épül, hogy úgy gyógyít, hogy a lelke alá száll a szellemi világba, ahol a gonosz szellemek laknak, és megküzdve a gonosz szellemmel, kiszabadítja a beteg lelkét, amit a gonosz szellem gyötör.

Tehát hol éltek egy világban ezek az entitások és mikor? És a természeti vallások igencsak virágoztak még az ókori görög és római vallások idején is.

Ezen kívül a görög és a római vallás is bolygótulajdonságokat tiszteltek. Bár mondhatnánk, hogy ettől még a mi fizikai világunkba képzelték őket (ami nem igaz), de semmi képen nem a hegytetőre képzelték. Az, hogy az Istenek az Olimposzon élnek egy mese része, ahogy a római és a görög vallásról alkotott képzetek is, melyeket kb. a 16-17.-ik században találtak ki. A görög és Római Isteneket ábrázoló szobrok sem voltak jelen a vallásos hitük teljes egésze során, ezek akkor jelentek már meg, amikor igazság szerint kezdték elveszteni a vallásos hitüket, és nem voltak tisztában azzal, hogy miben is hisznek. Ekkor kezdenek el kövesíteni.

---

"Itt voltak velünk, csak jól rejtőzködtek, vagy nehezen megközelíthető helyeken laktak, mint egy magas hegy teteje. Alapvetően ez sokáig így volt, még a középkorban is azt hitték, hogy Isten szó szerint az égben lakik valahol, no meg alapvetően láthatatlan."

Erre csak azt szoktam kérdezni mindig, amikor valaki ilyen jól informált, hogy "ott voltál?".

Nem szó szerint az égben lakik, hanem a mennyben lakik. Az, hogy a templom plafonját, akkor még mennyezetnek hívták semmit nem jelent ugye? Ezen kívül nyilván a világ fölött lévő eget a világ mennyezetének tekintették.

Ezért volt látható (és még a mai napig is sok X.-ik század körül épült templomban megfigyelhető), a mennyezeten lévő csillagképek sokasága. Ugyanis, nem szó szerint az égben élt az Isten, hanem a mennyben. Az más kérdés, hogy a felettünk látható csillagos eget is mennynek nevezték. Az már csak a történészek hozzá nem értésének bizonyítéka, hogy ők ezt úgy magyarázzák, hogy "a régi ember olyan naiv volt, hogy szó szerint az égbe képzelték az Istent. Ott ült egy bárányfelhőcske szélén".

---

"Egyszerűen nem vitatta senki, hogy ez lehetséges-e."

Persze, hogy nem vitatta senki, mert soha senki nem hitt abban a vallásban, amire te próbálsz utalni. Ez valami általad kreált, kitalált vallás, ami soha semmikor sehol nem létezett.

---

"Elég komoly gondolkodásbeli fordulatnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megfogalmazódhassanak a modern tudomány elvi alapvetései, amiknek a segítségével el lehet vetni a naiv vallásos nézeteket."

Biztos vagyok benne, hogy ezt egy könyvből idézted, mert annyira könnymorzsolóan szépre sikeredett. A probléma pedig az, hogy ez egy az egyben hazugság.

Az egész középkor során folyamatosan fejlődött a tudomány, sőt a tudomány élharcosa és védelmezője maga az egyház volt. Természetesen nem lehetett a bibliát nyíltan támadni, ám a tudományos vívmányok elé soha nem helyezett akadályokat, ha az az emberiséget szolgálta.

Így aztán ennek köszönhetően fejlődhetett az építészet, a művészet, a földművelés, az orvoslás és bár szomorú, de még a hadászat és a fegyverek is fejlődtek. Mindez tudomány nélkül csak vak buzgó vallásosság mellett lehetetlen lett volna. És a fejlődésbe beletartozott a matematika, fizika és a csillagászat is.

Ráadásul ennek a szépen megfogalmazott mondatnak semmilyen nyomát nem találjuk a való életben. Komoly gondolkodásbeli fordulat? Kikre gondoltál? Mert én csak azt látom, hogy az elmúlt 200 évben az emberiség csak süllyed egyre mélyebben a saját mocskába.

Érteni kell azt, hogy a technológia fejlődésével egyetlen irányba tudunk fejlődni:

A nehéz, de egyszerű élettől a könnyű, de bonyolult élet felé.

És ez azt eredményezi, hogy minél bonyolultabb az életünk, annál több időt igényel az életben maradás. Míg egy természeti nép ma a XXI.-ik században napi 2-3 óra munkával biztosítja a saját jólétét, addig egy átlagos európai "felvilágosodott", "modern", "tudományosan fejlett" ember pedig 12-14 órát.

Kérdem én, tehát mit értünk el a "gondolkodásbeli fordulattal"?

---

"Erre a fordulatra lett megalkotva a "természetfölötti" értelmetlen és átgondolatlan fogalma, ez az istenek meg mindenféle vallásos lény új lakhelye, hiszen a természettudományok érthető módon nem érhetik el, ami a természetfeletti, így megint lehet ellenőrizhetetlen állításokat tenni."

Érdekes, a mai tudomány pontosan ugyan ezt teszi. Sem nem közérthető, sem nem ellenőrizhető. Így akkor pontosan miről is beszélünk? Pont ugyan úgy működik a modern tudomány világmagyarázata, mint a modern vallásosság magyarázatai.

És pontosan ezen lehet jól megfigyelni, hogy az emberek szellemi és értelmi képességei mennyire leépültek, hiszen ma már bármit elhisznek az emberek, ha eléggé meggyőzően mondják nekik. Így lásd példaként a te gyönyörű mondatodat. Csak szépen kell megfogalmazni. Ellenben régen a papnak sem hitték el azt, ami nem ellenőrizhető és / vagy nem közérthető.

Ma óvodától - egyetemig idomítva (mert nincs ma tanítás, max oktatás, ami az idomítás szinonimája), vannak az emberek arra, hogy olyan dolgokban higgyenek, amik nem ellenőrizhetők és nem érthetők.

Az óvodában még a gyerekek kérdeznek. Általában a kérdésük egyszerű: "Miért?". Ugyan ezt egyetemen már nem hallod, sőt egy csomó unatkozó álmos fejet látsz, akik csak azt várják, hogy végre befejeződjön a napi idomítás adag. Már nem teszik fel a kérdést: "Miért?". Csak elhiszik.

Ismételni tudom magam, kb. ezredjére: A tudományhoz miért is kell kevesebb hit, mint a vallásokhoz?

---

Anonymus