Miért retteg egy csomó keresztény a bármelyik percben bekövetkező világvégétől, amikor a Jelenések könyve világosan leír jó néhány dolgot, aminek előbb be kell teljesednie hozzá?

Tisztelt 20:33!

Még csak most ismerkedek a preterizmussal, ezért nem ismerem annyira, mint egyéb magyarázati elveket, viszont amit eddig tudok róla, azt szívesen elmondom. Megpróbálom röviden összefoglalni.

Nos, a preterizmus először is rámutat arra, hogy az apostoli levelek elsődlegesen nem a 21. század emberének, hanem az akkori, valóságosan létező gyülekezeteknek/személyeknek íródtak, így elsődlegesen azt kell figyelembe vennünk, hogy nekik mit mondtak, mert mi itt csak másodlagosak vagyunk. Egy átlag keresztény úgy értelmezi az "utolsó napok" próféciákat, hogy van az apostolok ideje, akik még messze voltak ettől a korszaktól, meg vagyunk mi, akik az utolsó napokban élünk. Az igazság azonban az, hogy az apostolok máshogy gondolták:

"Mindez pedig példaképpen történt velük, és figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk." (1Kor 10,11)

Mint látod, az apostol a saját korára értelmezi az utolsó napokat. Azt belemagyarázni, hogy itt rólunk beszél, teljesen önkényes dolog. Pál ezt a levelet nem a 21. század emberének, hanem a korintusi gyülekezetnek címezte (1Kor 1,1-3). Az Újszövetségen belül máshol is látszik, hogy az utolsó napok már apostoli korszakban elkezdődtek. Mielőtt rátérnék arra, hogy mit mondd a preterista iskola Jézus második eljöveteléről, szeretnék néhány alap dolgot említeni. Először is, a preterizmus egyik alapvető módszere az, hogy "Írást az Írással" magyarázzunk. Ennek az a lényege, hogy az Újszövetség bőségesen használ fel képeket az Ószövetségből. Például János apostol is az Ószövetségre kódolta a Jelenések könyvét. Ahhoz tehát, hogy meg tudjunk nyitni egy próféciát, meg kell nézni, hogy az Ószövetségben mi volt a jelentése. Például a Jel 13-ban vadállatokról esik szó, amit egyesek személyeknek értelmeznek. Ha azonban megnézzük, hogy az Ószövetségben mit jelentenek a vadállatok, akkor egyértelmű, hogy nem azonosíthatóak konkrétan személyekkel, hanem világhatalmakkal (Dániel 7.). Ezt a módszert alkalmazzuk akkor is, amikor Jézusnak az ég felhőin való megjelenését próbáljuk értelmezni. Nos, a Máté 24. fejezet általában kettős próféciaként értelmezik. Elfogadják, hogy elsődlegesen Jeruzsálem pusztulásáról szól, de úgy magyarázzák, hogy lesz egy másik teljesedése is. A preterizmus azonban érveket hoz azonban arra, hogy a Máté 24 már betű szerint beteljesedett i.sz. 70-et bezárólag. Az egyik ilyen érv, hogy a 3. versben a tanítványok nem a "világ végére", hanem a "korszak végére" kérdeznek rá a görög szerint. A másik érv a 34. vers, ahol azt mondja Jézus, hogy " Bizony mondom nektek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek." -->Ez próbálják sokféleképpen magyarázni, azonban a "nemzetség" helyén a görögben a γενεά (genea) szó található, amelyet nyugodtan lehet "generációnak" fordítani. Tehát Jézus a saját kortársairól beszélt, hogy "mindezek" -->amiket elmondott, beteljesednek még abban a generációban. Eszerint tehát helytelen a próféciát a mi korunkra, vagy az előttünk lévő időszakra vonatkoztatni. Most lássuk, hogy mit mondd a preterizmus Jézus második eljöveteléről. A 30. versben azt olvassuk, hogy Jézus majd eljön az ég felhőin. Sokan ezt szó szerint értelmezik. Azonban ha figyelmesen kutatjuk a Bibliát, rájövünk, ez nem más, mint egy kép. Az Ószövetségben Istennek a felhővel való összekapcsolása több helyen is az ítéletet jelenti. Például azt olvassuk Ésaiásnál, hogy "Íme az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Egyiptomba," (Ésa 19,1). Ilyen értelemben tehát Jézus is "eljött", amikor végre lett hajtva Jeruzsálemen az ítélet, i.sz. 70-ben. Hát, röviden ez volt egy kis ízelítő a preterizmus tanításából.

Köszönöm, hogy leírtad!

Így viszont mi a jövő? Mi fog történni és mikor? Mire várunk, milyen ígéretünk van Istentől?

Tisztelt 23:37-es válaszoló!

Nagyon szívesen.

A kérdésed teljesen jogos. Miután tanulmányoztam ezt az írásmagyarázati iskolát, bennem is maradtak kérdések. Mert valóban felvetődik a kérdés, hogy ha Isten adott a múltban kijelentéseket a jövőről, akkor ne adhatott volna a mi korunknak is? Úgy vélem, a Dániel könyve a bizonyíték erre, hogy vannak a korunknak szóló próféciák is. Na meg a preterizmus sajátságosan értelmezi a gonosz pusztulását, (Ha jól emlékszem, Sátán már halott, a világban elkövetett bűnöket mi gonosz kívánságaink okozzák) a szentek összegyűjtését és a feltámadást is. Természetesen ezek is logikusan és biblikusan vannak alátámasztva, tehát véletlenül sem nagyotmondások.

De tudod, mégis az gondolom, hogy érdemes adni egy esélyt a preterizmusnak.

Egyrészt azért, mert ha nem is értünk egyet mindenben evvel az értelmezési iskolával, a Szentírás bizonyos szakaszaihoz kiváló magyarázatokat tud adni. Másrészt a preterizmus biblikusan alátámasztott racionális magyarázatot kínál a 21. század emberének is. Harmadrészt megóvja a Bibliát attól, hogy jóskönyvként használják. Sajnos ugyanis a múltban sokan próbálni jósolni belőle/rá hivatkozva, ami aztán nem teljesült. (pl Jehova Tanúi vagy Harold Camping beteljesületlen jóslatai). Véleményem szerint ezek a személyek csak lejáratták a Bibliát. A preterista iskola azonban rámutat arra, hogy az ilyen jóslatok feleslegesek, és nem biblikusak.

Én azt mondom, hogy tovább kell kutatnunk a Bibliát, és érdemes megnéznünk az értelmesnek tűnő kommentárokat is. Előbb-utóbb kitisztázódik majd minden. Istennek sok ígérete van a mi életünkre, amiket tapasztalhatunk. Úgy vélem, egyszer a próféciák teljesen világosak lesznek.

Isten áldjon, és BUÉK

Értem, tehát eszerint a tanítás szerint is vannak jóslatok a mi jövőnkre is nézve, ráadásul a Dániel könyvében, aminek másik része viszont már beteljesült. Ez a nézet dönti el - logikusan levezetve -, hogy melyik teljesült már be, melyik fog még csak, tehát melyiket hogyan kell értelmezni.

Itt van az, amikor kijelenthetjük nem lehet, de nem is kell vitába szállni és összevetni, hogy kinek van igaza, hiszen mindkét fél képlékeny nézeteket vall, miszerint egyes dolgok már bekövetkeznek, mások még csak most fognak. El lehet kezdeni vitatkozni egymással, de nincs sok értelme.

Engem mindig is érdekeltek a végidők, rengeteg tanítást, értekezést olvastam róluk, én magam is sokat gondolkodtam, különböző más vallásokat is megnéztem, hogy ők mit gondolnak, tehát van némi rálátásom a dologra. Én is teljesen logikusnak gondolom azt, amit hiszek, le van vezetve, számomra teljesen egyértelmű, és pont ezért felesleges a vita. :)

Tehát köszönöm, hogy megosztottad velem ezeket, érdekes volt, mert ilyenről még nem hallottam, de itt szerintem zárjuk is le a témát. :) Boldog új évet!

Tisztelt 11:49-es válaszoló!

Lezárhatjuk a témát, de egy kicsit szeretnélek helyesbíteni:

A Dániel könyvére való hivatkozás nem a preterizmus véleménye, hanem már a saját gondolatom volt. Természetesen azonban ezt is szeretném még felülvizsgálni, az értelmezésben ugyanis fontos szerepet játszik az, hogy mikor keletkezett. Másrészt a preterista iskola logikája a biblikusságon alapszik. Figyelembe veszi a szentírási igék párhuzamait - vallja, hogy igét az igével magyarázzunk - a könyvek keletkezésének a történelmi hátterét, az eredeti szöveget.

Köszönöm a jó kívánságot, minden jót!