Az egyház elitéli a rokonok közti szexuális kapcsolatot?

A Biblia nem mesekönyv, a benne lévő történetek viszont szimbolikusak és a rég élt emberek gondolkodásmódját tükrözik, emiatt kulturális örökség, érték, tudományos kutatási alap, nem szabad semmibe venni a jelentőségét, mert enélkül a tudomány tele lenne fekete lyukakkal helyenként.

Másrészt nézd, bizonyos korokban a rokonok közti házasság és így a szexuális viszony se a Biblia keletkezésének idején és helyein élt emberek hanem más népcsoportok között se volt elvetendő. Viszont régen az orvostudomány bizonyos területei (egyes területeknek a mainál sokkal fejlettebb tudása ellenére) csak később lettek kiismerve, így a genetikai örökletes betegségek területe se volt ismert akkoriban. Viszont amint ismertté vált, mind az egyházi mind a világi szabályokat módosították, és csak bizonyos távolságú rokonok közötti házas és szexuális kapcsolatot engedélyeznek. Nem tudom, hanyad unokatestvér az a távolság, ami már nem okoz problémát, annál közelebbit se egyháziak se világiak nem néznek jó szemmel. Szeretni lehet egymást, de nem vagyunk ösztönlények.

- 1. A Ter 5,4-ben ez áll: „Azután, hogy Szetet nemzette, Ádám még nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat.”. Tehát Káin találhatott magának feleséget nőtestvérei közül. (Ekkor a genetikai vérfertőzés még nem állhatott fenn, hiszen Ádám, mint első és tökéletes ember nem adhatott át súlyos mutációkat fiainak és lányainak, amik veszélyeztették volna gyermekeik életét.

- 2. A Szentírás nem feltétlenül akar konkrétan Ádámról, mint személyről szólni. Nem Ádám, mint személy történetét akarja elmesélni, hanem Ádám, mint korporatív személyiség, azaz az Ember történetét. Hiszen a héber szövegben az Ádám szó (ha’ adam) mindenhol annyit jelent, hogy „az ember”. Ez világosan kitűnik a Ter 5,2-ből, ahol mind „Ádámot” mind „Évát” (a férfit és a nőt) „adam”-nak nevezi. Személynévvé csak később vált a különböző fordításokban. Tehát a Teremtés könyvének az első fejezetei az első ember személyében az egész emberi faj történetét mondja el. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt egy első ember (logikailag mindenképpen kellett lennie, de ezt az újabb mitokondriális DNS-kutatások is kezdik alátámasztani: a ma élő emberiség összes tagja egyetlen anyára vezethető vissza), de a Teremtés könyvében nem feltétlenül erről van szó. Így nem kérdés, hogy a történetben honnan szerzett feleséget Káin.

Én nem hiszem sem azt, hogy a Biblia mese, sem azt, hogy szimbolikus.

Egy igen pontosan fogalmazó könyv, amire 10 éves tanulmányozása során jöttem rá. Érdekes módon azok mondják mesének általában, akik soha nem olvasták. A szimbolikus értelmezés meg tényleg azok műve, akik azt gondolják, hogy valóban mese, de valahogy meg akarják menteni a tekintélyét.

Csak egy kis példa: Emmaust többször vélték megtalálni a Szentföldön, de rossz helyen, mert a történelem során több helységet is így neveztek. Aztán jött Carsten Theede, elolvasta a Bibliában, hol kellene legyen, azt mondta: itt kell ásatni, és meg is találták.

Azt, hogy az egyház elítéli-e a rokonok közötti kapcsolatot, azt nem tudom. A Bibliában a kérdésről a következő eseteket olvastam: Dávid király lánya, Támár könyörög a féltestvérének, hogy ne erőszakolja meg, inkább kérje feleségül közös apjuktól, biztosan nem tagadná meg ezt teljesíteni.

Mózes törvényeiben olvassuk, hogy halálbüntetés jár annak, aki apja feleségével hál (itt nincs vér szerinti kapcsolat, fiatal mostohaanya vagy másik feleség aki szóba jöhet), mert azt veszi el, ami az apjáé.

Tiltja továbbá a szülő-gyermek közötti szexuális kapcsolatot.

Nekem az a benyomásom, nem a genetikai problémák húzódnak meg ezek mögött mint ok, hanem erkölcsi kérdések. A fenti esetekben a szexuális kapcsolat nem az Isten terve szerinti rendben valósul meg, káros az abban részt vevőkre, ferdüléshez vagy lelki sérüléshez vezet.