Kedves vallásos. Mennyire viseled szíveden a nyomorultak, a lecsúszottak, a hajléktalanok sorsát?

Én vallásos vagyok, de még soha nem adtam szegénynek semmit.

Egyszer kért egy tőlem ételt, de nem volt nálam, pedig adtam volna jó szívvel.

Sok keresztényt, és pogányt ismerek azonban, akik segítik a szegényeket, ami derék dolog.

Bizony, a Biblia tényleg sok helyen említi a szegények megsegítését, és azt is, hogy sok vallásos ezen nem jártatja eszét. TÖRCSIIIIII

Vallásos vagyok, bár csak időközönként megyek templomban. Amennyire az anyagi helyzetünk engedi segítek a rászorultaknak. Például karácsonyra készítek cipődobozos ajándékokat a szegény gyerekeknek és a kinőtt ruhákat leadom egy szervezetnél. De ezt egyáltalán nem azért csinálom, mert vallásos vagyok, hanem mert jólesik.

21/L

Én hívő vagyok de nem vallásos.

Egyszer megállított egy hajléktalan bácsi hogy adjak neki pénzt de én inkább elmentem és vettem neki 2 stanglit meg ásványvizet.Erre ő elkezd kiabálni meg ordítozni hogy neki pénz kellett volna.

Na ezután az eset után én ugyan nem fogok alkoholistákat segíteni.

Hiszek Istenben, de én sem vagyok vallásos.

Ha odajönnek hozzám, mindig adok pár forintot, ha nem adnék, utána valahogy lelkifurdalásom lenne. Pedig már kétszer is pórul jártam egyszer odajött hozzám egy nő hisztérikus állapotban, hogy adjak 200 forintot buszjegyre, merthogy elmegy a busza, adtam, utána pár napjára szintén ugyanaz a nő odajön hozzám egy másik mesével, hogy ő munkanélküli és ételre kérné a gyerekeinek, na akkor már nem dőltem be neki.

A másik ilyen esetben egy férfi angolul kért még pár forintot, hogy telefonálni tudjon, én pedig adtam is arra föl, nehogy már rossz hírét vigye kis hazánknak, kb. fél év múlva odajön hozzám megint egy férfi ugyanezzel a szöveggel.

Szóval sok szélhámos van, de mivan ha a rossz tapasztalatok miatt legközelebb tényleg egy rászorulónak nem adok.

Nos ebben a kérdésben is A Krisztusi ésszerűség kellene, hogy valósuljon.

Mivel segítesz egy embernek, ha állandóan halat adsz neki, vagy megtanítod halászni?

az tény és való, hogy a rászorultakat segíteni kell.

De kérdem Én azok akik adományokat kapnak állandóan, cserébe megtanulnak keresztény életet élni?

Vagy folytatják a helytelen tettüket.

Nézz körbe, nincs pénze élelemre, de a cigarettára mindig van neki.

Némelyik arra is lusta, hogy a kijelölt helyeken megmosakodjon.

Megboldogult férjem régen hajléktalan volt, de nem mondta meg senki róla......

Megszerettem otthonomba fogadtam....

Mindig elszoktam határozni, hogy a zsebembe teszek egy kis pénzt és ha találkozom egy ilyen emberrel, akkor neki adom.

Általában, ha kérnek tőlem, akkor szoktam adni nekik ami éppen kéznél van.

Hangulattól függ. Akiknek nem szívesen adok, azok általában azok az egyének, akik táblás felirattal próbálják érzelmileg zsarolni az embereket. Őket nem kedvelem (bár ilyennek is dobtam már 2 ezer forintot én hülye).

Ha fiatal embert látok, az szokott a fejemben lenni, hogy menjen és dolgozzon. Ha idős nénit, akkor meg arra szoktam gondolni, hogy csak kiültették és úgy sem ő kapja a pénzt (pedig ilyennek is adtam már egy kicsit többet).

Nem bírom elviselni, ha valaki könyörög nekem. Idegesít.

Ha majd lesz rá alkalmam, hogy ne csak "magammal" törődjek, akkor fogok segíteni másoknak is. De az a gyerekek lesznek.

Azt hiszem egyedül az önkéntes munkának van értelme.

Csak rá kellene szedni magam...

Na ez egy jó kérdés.

Ha vallásos az a csöves, akkor nem érdemes segíteni, mert úgyis csak Istennek hálás, de akkor meg minek strapáljam magam?

Ha meg hitetlen, akkor Isten büntetése...

De az is lehet, hogy csak számomra állít próbát az úr.