Szerinted miért vacakolt Isten hat teljes napig a világ teremtésével?

Te vagy lusta, nem?

Lehet gondolkodott...

Lehet volt valami mondani valója ezzel.

De értsd meg, hogy nem ez a lényeg.

Furcsa, hogy ez neked mesének tűnik. És csak azért, hogy ne kelljen ezt elfogadni, elfogadsz egy másik mesét, ami elsőre úgy lett megszerkeztve, mintha tudományos lenne.

Az érdekes az ebben a hat napban, hogy az első nap teremti a fényességet, és a sötétséget. És már úgy is eltelik egy nap, miközben a harmadik napon teremti meg a napot, mint égitestet. Az érdekesség csak az, hogy a mai napig ezzel az égitesttel számoljuk az időt.

Azt kell mondanom, hogy akárki írta a teremtéstörténetet, mérhetetlenül buta volt, és még csak hallomásból sem ismerte az arisztotelészi logikát.

Ugyan már, neki is kellett valami szórakozás:-)

Azt mondjuk nem tudom, hogy azóta mit csinál....

Komolyra fordítva: a mai világ kialakulása egy folyamat, istenek nélkül is. Nyilván ezt a folyamatot próbálja a zsidó teremtéstörténet ábrázolni. A többit nem ismerem eléggé, de amelyiket igen, az is folyamatot ír le. A történetek kiagyalói nyilván ezt preferálták.

Hello!

Nos, a kérdésre a választ a Tízparancsolat szövegében találod meg. Először is felszólít a hetedik nap, a szombat megszentelésére:

"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;" (2Móz 20,8-10)

Majd jön az indoklás, hogy miért:

"Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." (11.vers)

Vagyis Isten azért teremtett hat nap alatt, mert ezzel példát akart adni az embernek, hogy ő is így éljen. Hat napon dolgozzon, de egy nap, a szombatot szentelje meg, hogy azon megpihenjen. Ezért egyúttal a Szombat többek közt a teremtés emlékünnepe is.

Minden jót!

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). Több bibliatudós is egyetért abban, hogy az 1. versben említett tevékenység nem azonos a 3. verstől leírt teremtési napok eseményeivel. Ez nagy horderejű megállapítás. A Biblia első néhány szava szerint a világegyetem, beleértve a bolygónkat, a földet is, már azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

„napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot jelenthet, hanem különféle hosszúságú időszakokat. Például amikor Mózes összegzi Isten teremtési munkáját, a hat teremtési napról együttesen beszél úgy, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki csak úgy kijelentse, hogy minden teremtési nap 24 órás volt.

A teremtési beszámoló alapos megvizsgálása feltárja, hogy egy-egy „nap” eseményei a rá következő „napon” vagy akár több „napon” át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési nap elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva – feltehetőleg a vastag felhők miatt – nem érte el a föld felszínét (Jób 38:9). Az első „napon” az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe.

A második „napon” nyilvánvalóan tovább folytatódott a légkör kitisztulása, s ezzel létrejött a fent lévő vastag felhők és a lent lévő óceán közötti tér. A negyedik „napon” lassanként olyan mértékben kitisztult a légkör, hogy láthatóvá vált „az égbolton” a nap és a hold (1Mózes 1:14–16). Más szavakkal, az ember szemszögéből, a földről nézve kezdett észlelhetővé válni a nap és a hold. Ezek az események fokozatosan mentek végbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények kezdtek megjelenni – köztük a hártyásszárnyúak és más rovarok.

A Biblia nyelvezete lehetőséget ad arra a következtetésre, hogy a teremtési napok nagyobb eseményei nem egy rövid idő alatt játszódtak le, hanem fokozatosan. Egy-egy esemény talán a következő teremtési napokon is folytatódott.

A Biblia szerint a Föld felszíne egykor „kietlen és puszta volt”. Nem voltak földrészek, és termőföld sem. Az ezt követő szavak pedig feltárják, hogy bőségesen volt víz — a tudósok szerint ez a legfontosabb feltétele annak, hogy egy bolygón élet lehessen. Isten szelleme „lebegett a vizek felett” (1Mózes 1:2).

Ahhoz, hogy a felszíni víz cseppfolyós maradjon, a bolygónak megfelelő távolságra kell lennie a napjától. „A Mars túl hideg, a Vénusz túl forró, de a Földön épp megfelelő a hőmérséklet” — fejti ki Andrew Ingersoll planetográfus

8 „ ’Legyen világosság! ’ És lett világosság. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig elnevezte éjszakának. És lett este és lett reggel; első nap” (1Mózes 1:3, 5).

9 A nap és a hold természetesen már régen az első „napot” megelőzően létezett a világegyetemben, de a világosságuk nem hatolt keresztül a föld felszínéig, úgyhogy azok a földi megfigyelő számára láthatatlanok lettek volna. Most, ezen az első „napon”, nyilvánvalóan láthatóvá lett a fény a földön, és a forgó bolygón ettől kezdve nappalok és éjszakák felváltva követték egymást.

10 Nyilvánvalóan ez a világossá válás fokozatos folyamat volt, amely hosszabb időszakot vett igénybe, tehát nem pillanatnyi esemény, mint egy villanylámpa felkapcsolása. Mózes első könyvének e szavai a J. W. Watts fordítás szerint így hangzanak: „És fokozatosan létrejött a világosság” (A Distinctive Translation of Genesis). A fény a naptól származott, de a nap maga nem volt látható a felhőtakaró miatt. A földet elérő fény ilyenformán „diffúz fény” volt, ahogy arra a Rotherham fordítása szerinti Emphasised Bible 3. versének megjegyzése utal.

21 Korábban, az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság! ” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ō′r szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ō′r szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. Most, a negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be.

nem olyan egyszerű nekünk de nem is bonyolult megérteni.

zsömle/lány

Persze, ha magyarázkodni kell,akkor klassz a tudomány.

Arra kíváncsi vagyok, milyen faramuci dolgot találtok ki, ha az evolúciót akarjátok magyarázni.

Én emiatt nem hiszek istenben.

Szegény Évák, csak az oldalborda, nekik még egy rendes teremtés sem járt.

Porból vétettünk, porrá leszünk- ennyi belőle az igazság.

A pokol jó zsúfolt hely lehet, sok sok milliárdnyi emberével, de a menyország nem lehet túl nagy hely és az is kong az ürességtől...

Nem Éva volt az első asszony, hanem Lilith. De ő kimondta Isten nevét, ezáltal hatalomra téve szert. És ő elhagyta a földet. Mivel Ádám egyedül maradt, kapott egy Évát, a saját oldalbordájából. Az is értelmesebbnek bizonyult nála, mert a tudást azért meg akarta szerezi.

Csak hogy hitelesek legyünk:-)