Van-e összefüggés, a gyakorló vallásosság és a magasabb életkor között?
"Járj templomba, élj tovább!
Néhány évvel korábban publikálták azt a tanulmányt, amely egy amerikai tudományos folyóiratban, a Journal of Gerontology: Medical Sciencesben látott napvilágot. A kutatók közel négyezer idős észak-carolinai ember életét - és halálát - kísérték figyelem, s azt találták, hogy a hetente templomba és misére járóknak 46 százalékkal több esélyük volt, hogy túlélik a vizsgálat hat évét. És ha minden egyéb létező faktort - életkor, egészség, betegség, szociális körülmények - figyelembe veszünk, összeadunk, kivonunk, még akkor sincs magyarázat a fennmaradó 26 százalékra. A templomba járók halandósága nagyjából úgy viszonyul a nem járókéhoz, mint a nemdohányzóké a dohányzókhoz."
Nos, ennek nem feltétlenül az "isteni igazságszolgáltatás" az oka. Aki gyakorló templomjáró az bizonyára erősebb hittel rendelkezik, mint egy átlagos ember, akinek néha eszébe jut, hogy biztos van Isten.
A hit pedig nyugalmat, örömet és reményt ad, tehát az stresszt, az idegességet és egyéb negatív dolgokat is könnyebben dolgozza fel a test és lélek.
Én a saját falumból tudok kiindulni, a szomszédos községekhez viszonyítva vallásosabb emberek élnek nálunk, sokan járnak templomba. ÉS nálunk elég sokáig élnek az emberek (megvannak listán 100 évre visszamenőleg a helybeli halálozások) A nőknél nem ritka a 90 éves életkor elérése, a férfiak többsége is eléri a 80 évet.
Nem tudom van-e összefüggés a vallásosság és az életkor között, lehet a jó levegő, a munka szeretete is közrejátszik ebben.
Én is elsővel értek egyet, nem vagyok vallásos, de abszolút meggyőződésem, hogy a vallás gyakorlása, az imádkozás, templomba járás és hit, no és persze az ezek hatására kialakuló lelki egyensúly kifejezetten pozitív hatással van az emberek (pláne az idősek) szervezetére.
Az nem is kérdéses manapság (a "stresszbetegségek" időszakában), hogy a lelki egyensúly mennyire fontos az egészség megőrzésében... valószínűleg ha buddhistákon végeznének ilyen felmérést, ugyanez az eredmény jönne ki.
Nem közvetlenül azzal. Ilyen alapon monacoinak is érdemes lenni, mert talán azoknak a legmagasabb a születéskor várható élettartamuk, de például a házas férfiak is tovább élnek, mint az egyedülállók, a nők, mint a férfiak, a rendszeresen orvoshoz járók, mint azok, akik csak akkor, ha panaszuk van, és még rengeteg egyéb felmérés van.
Sok egymástól független felmérés például azt mutatta ki, hogy a nem hívők IQ-ja általában 5-15 ponttal magasabb.
kérdező: a korreláció nem jelent okozatiságot. fel tudok állítani grafikont, ami fordított arányosságot mutat ki a kalózok számával és a Föld évi középhőmérsékletével. konklúzió: a kalózok fogyása okozza a globális felmelegedést. ugye, hogy nem? 4000 fő nem nagy mintavétel. főleg úgy nem, hogy ezt mind egy darab olyan amcsi államon belülről vették, ahol az emberek 84%-a keresztény (és ebből rengeteg a fundamentalista). ott konkrétan a munkád elveszítheted, ha kiderül, hogy ateista vagy. tehát a konklúzió: azért alacsonyabb a vallástalanok életkora, mert folyamatos hátrányokkal kell szembesülniük az életben a vallásuk hiánya miatt, tehát a vallás okozza korábbi halálukat. ugye, kis csűrés-csavarás, és máris nekem van igazam?
az IQ-számérték pedig egy relatív mutató: kultúrfüggetlen (hiszen logikai feladatok vannak benne), és két ember intelligenciáját EGYMÁSHOZ KÉPEST tökéletesen bemutatja. általánosan elfogadott használata a tudományos világban. semmiféle bizonytalanság nincs itt. valóban több vallásosságot és IQ-t mérő tanulmány is született, és mindegyiken egybehangzóan alacsonyabb a vallásosok értelmi intelligenciája statisztikailag.
Nem is magyarázatnak szántam, csak rámutattam, hogy több élettartamot vizsgáló felmérés is készült, és más élettartam növelő, de az egészségre közvetlenül nem ható dolgot is találtak.
Az IQ kérdésnél pedig te maszatolsz, mert ezeket a felméréseket (bár nem jelöltem meg konkréten egyet sem) egy kultúrán belül végezték.
Az élettartam kérdéskörre visszatérve, megvizsgálnám azokat is, akik más stresszoldót használnak, és összevetném azokkal, akik nem, illetve a templomba járókat, illetve a más stresszoldót használókat.
Van egy olyan gyanúm, hogy aki a stresszt például a templom helyett egy sportpályán vezeti le, az hasonló eredményeket produkál. Bár ilyen felmérés létéről nem tudok.
Tehát a véleményem az, hogy nem a gyakorló vallásosság, hanem a stresszlevezetés és a hosszabb élettartam között van összefüggés.
Nagyon köszönöm a válaszokat. És szegény Kopp Máriától is elnézést kérnék, hogy elírtam a nevét. Az ő vizsgálataiknak az eredményi ezek:
A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!