Lehetséges "kereszténydemokrácia", vagy a kifejezés pusztán oximoron?

00:49

"Isten igazi népe ,saját maga választotta azt,hogy alárendeli magát istennek,azt elfogadja,hogy amit egy Mindentudó Isten mond,az úgy helyes."

Tehát a kereszténységnek szerinted sincs semmi köze a demokráciához? Nem lehetett volna ezt így kimondani? Vagy ez a kereszténység és a demokrácia ellentétének/összeférhetetlenségének magyarázata akart volna lenni?

00:53

"Az újjászületett keresztény szíve,legbelső valója lett újjáteremtve.Ez a része Istentől született.

Ettől kezdve tud teljesen azonosulni Isten törvényeivel,akkor boldog,ha engedelmeskedik neki.

Ezután teljes szabadságban engedelmeskedik Istennek!"

Lásd az előbbi kommentemet...

"A kereszténydemokrata pártoknak pontos definíciójuk van: olyan pártok, amelyeknek a társadalompolitikai programja az egyház társadalmi tanításán alapszik"

Részleteznéd?

a KDNP programjában mi az ami kifejezetten keresztényi???

A honlapjukon ezt olvasni:

[link]

Nemzetpolitika

1.

A nemzetpolitika szerepe

A társadalommá szerveződő emberi közösség alapformája a nemzet. Az ember a közösségtől kapta nyelvét, kultúráját, identitását. A nemzet olyan történelmi sors- és kultúrközösség, amelynek feladata, hogy értékeit tagjai és más nemzetek számára gyümölcsözővé tegye. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért bármelyik eltűnésével az egész emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb. A nemzet: nyelv, kultúra, emlékezet és tettre kész akarat, – az értékek megőrzésére, kibontakoztatására, felmutatására. Ez a nemzet-építés munkája.

Az egységes Európa is csak az egyének és közösségek megőrzött és felmutatott, sajátos értékeiben valósulhat meg. Az egységes Európa és a nemzeti identitás kölcsönösen feltételezi egymást. Európa nem formátlan tömegekből, hanem az egységre felkészülő nemzetekből áll.

2.

A nemzetek Európája

Európa történelmében a nemzeti lét meghatározó volt. Az európai államok közössége az Európai Unió, amelytől elvárható, hogy nemcsak gazdaságilag, hanem minden más vonatkozásban is segíti (kultúra, tudomány, stb.) a közösségben élő nemzetek megerősödését. Álláspontunk szerint, nem ismerhető el, hogy a nemzeti kisebbségek jogvédelme a szóban forgó állam kizárólagos belügye, mert az a nemzetközi jogrend szerves része, a nemzeti kisebbségek megfelelő jogvédelme az állam belső szilárdságának és biztonságának záloga, a nemzeti kisebbségek jogvédelmének, a személyi és kollektív jogoknak elismerése az illető állam demokratikus fejlettségének fokmérője. A fenti elvi álláspontot alkalmazni kívánjuk mind a határainkon belül élő nemzeti kisebbségekre, mind a határainkon kívül élő magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésénél. Megítélésünk szerint a nemzetközi szervezetekben a magyar félnek a nemzeti kisebbségi közösségek kérdését napirenden kell tartani és a megoldásokban kezdeményező szerepet kell játszania.

3.

Magyarság újraegyesülése

A magyarság szellemi újra egyesülésének érdekében következetes politikát folytatunk. A Kereszténydemokrata Néppárt jó kapcsolatokra törekszik a Magyarországgal szomszédos országokkal. A határon túli magyarság szülőföldjén való boldogulását kívánjuk. Ezért támogatjuk a határon túli magyarság különböző típusú és szintű autonómiáit. Így a személyi és nyelvi, valamint az önkormányzati és területi autonómiák egymásra épülő rendszerének megvalósulását. Ezek az autonómiák a kárpát-medencei népek tartós békéjének gazdasági, társadalmi felemelkedésének és a politikai stabilitásnak is feltételei. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a kettős állampolgárság intézményének megteremtését a határainkon túl élő magyarság számára.

A Kereszténydemokrata Néppárt szoros és jó kapcsolatokra törekszik a határon túli magyarság legitim és valóságos politikai pártjaival és társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel, a határon túli magyarság egyházaival és más egyesületeivel, a határon túli magyarság gazdasági életének szereplőivel, írott és elektronikus sajtójával, pártunk lehetőségei szerint segíti ezen szervezetek munkáját.

Egyházpolitika

1.

Egyház és állam

A KDNP elfogadja azt az alkotmányos elvet, hogy a Magyar Köztársaságban az egyházak az államtól elválasztva működnek. Ez azonban nem jelenti értelemszerűen az egyházak és a társadalom elválasztását. A KDNP az egyházak és az állam szabadságának és együttműködésének híve. Az állam felelős az állampolgárok vallásgyakorlatának alkotmányos szabadságáért és az egyházak szabad működéséért.

A társadalom számára az egyházak működése önmagában is érték, ez és a közszolgálata indokolja a fenti támogatást, ezért az egyházak anyagi támogatásra is igényt tarthatnak. Ez a költségvetési támogatás azonban nem járhat az államhatalom részéről az egyházak belső életébe való beavatkozás igényével.

Fel kell lépni azok ellen a jelenségek ellen, amelyek a vallás iránti érdeklődést kihasználva az egyénre és a társadalomra káros tevékenységet folytatnak, erkölcsnemesítés helyett erkölcsromboló hatásúak, szertartások címén az élvezeti szerek terjesztését szolgálják, vagy egyéb emberellenes tevékenységet folytatnak. Ennek érdekében szükséges az egyházak bejegyzéséhez az egyház tanainak rögzítése.

2.

Az egyházak a közjó előmozdítói

Az egyházak közhasznú intézmények is, mert társadalmi szerepvállalásukkal is hozzájárulnak az emberek boldogulásához. A KDNP támogatja az egyházak társadalmi szerepvállalásának megerősödését. Az egyházak meghatározó szerepet játszanak a társadalom erkölcsi tudatának kialakításában. Ez irányú tevékenységüket a közjó érdekében ugyancsak támogatni szükséges. Az egyházak, illetve felekezetek számarányuknak és történelmi szolgálatuknak megfelelő súllyal kapjanak nyilvánosságot a tömegtájékoztatás minden formájában.

Nagyra értékeljük és támogatjuk az egyházaknak a határon túl élő magyarság önazonosság tudatának megőrzése érdekében kifejtett tevékenységét. A más népekhez való közeledés terén is nagy jelentőséget tulajdonítunk az azonos vallásúak nemzetközi kapcsolatainak.

Petronius válasza:

"A fogalom létezik, azonban a megvalósítás ma már egyre kevésbé!"

Nem a fogalom létezéséről szól a kérdés, hanem arról, h lehetséges-e a gyakorlatban, mint ahogy a mondatod 2. részében te is írod.

"Pl: egy olyan demokrácia, melyben egy kereszténydemokrata párt kormányoz, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott államban mindenki keresztény lenne!"

No, itt már bajban vagyunk, de a "keresztények" is, merthogy még a keresztények körében sem világos és egyértelmű, h ki számít kereszténynek. Ehhez a megkeresztelés túlontúl is kevés, holott a legtöbben, akik kereszténynek vallják magukat, azok tkp csak "megkeresztelt"-nek számítanak.

"A demokrácia a többség uralma."

Ergo nem isten és nem a papság, az egyház hatalma.

"Ha innen nézed tökmindegy, hogy milyen demokráciák vannak, mert a nép nagy része elvileg ezt akarja!"

Éppen ez a kérdés: létezik olyan, h "kereszténydemokrácia"? Sztem semmiképpen - hiszen a kereszténység elképzelése a földi hatalmakról az, h azt az istentől kapták, ergo a nép döntése sztem semmiképpen nem állhat fölötte a nép fölött álló hatalomnak. Tehát az egész koncepció értelmetlen, vagyis önellentmondó.

"Mindig lesznek olyanok, akik más véleményen vannak, más nézetrendszert képviselnek, mint a többség."

De hát aki keresztény, az keresztény, nem? Nem hiszem, h bárki elfogadná azt, h aki keresztény, az lehet a kereszténységgel kapcsolatban más véleményen, hiszen a vallási hovatartozás nem a vallási elvek egyéni vélemény függvényében való követése. Az ember vagy elfogadja, és kereszténynek tekinthető, vagy nem fogadja el, és akkor nem keresztény.