A vallásos emberek miért nem gondolnak arra hogy ha a bibliába minden sztori példázat vagy szimbólikus, akkor lehet hogy isten is csak jelképez valamit és nem egy konkrét személy?

Honnan gondolod hogy azok akik hisznek a bibliaban vallasosak? ezt a kerdest nem jol tetted fel, mert azok a vallasos emberek akik a szertartasokkal vannak el, de nem azok a vallasosak akiknek kapcsolatuk van a Kiralyok Kiralyaval, aki NEM VALLAS ES nincs koze a szertartasoknak, hanem Ö AZ ÉLET , A SZERETET, es minden jo tolle van.

Sajnalom de a TUDOMANY KOZELEBB VISZ ISTENHEZ, ES NEM TAVOLIT EL.

idezetek tudosoktol:

Augustin Louis Cauchy, a permutációs csoportok felfedezője, komplex változós függvények elméletéhez járult hozzá:

„Én keresztény vagyok, ami azt jelenti, hogy hiszek Krisztus istenségében, éppúgy, mint Tycho de Brache, Copernicus, Descartes, Newton, Leibniz, Pascal…, mint a múlt valamennyi nagy csillagásza és matematikusa.”

Blaise Pascal:az örökkévalosagert semmit sem tartanek tul draganak

Johannes Kepler, a dinamikus asztronómia alapítója:

„Az asztronómia (csillagászat) művelése: olvasás Isten gondolataiban.”

„A (fizikai) törvények belül esnek az emberi szellemi felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”

„Köszönöm Néked, Úr Isten, mi Teremtőnk, hogy megengeded nekem, hogy lássam a szépséget teremtési művedben.”

Isaac Newton, a modern fizika szülőatyja, és a kalkulusz társfelfedezője, és a világ egyik legnagyobb tudósa:

„Olyan voltam, mint egy kis fiú a tengerparton, aki egy sima kavicsot vagy kagylót felszedett, amíg az Igazság hatalmas tengere előtt még felfedezetlenül állt előtte.”(1)

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”

„A természetfilozófia fő feladata, hogy a jelenségekről induljon ki hipotézisek gyártása nélkül és dedukcióval megtalálja a hatások okait, míg el nem jutunk az első okhoz, amely bizonyára mechanikai…”(2)

Gottfried Wielhelm Leibniz, filozófus, és a kalkulusz másik társfelismerője:

„A rend, a szimmetria, a harmónia elbűvöl bennünket… Az Isten maga a tiszta rend. Ő az egyetemes harmónia megteremtője.”

Rudjer Boskovic (Ruggiero Boscovich), csillagász, fizikus, és matematiks:

„A legmélyebb filozófiai intelligencia és tudomány elválaszthatatlanok egy vallásos világképtől.”

Karl von Linné (Carolus Linnaeus), botanikus és a rendszertan alapítója:

„Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket, és tisztelettel térdre estem Előtte.”

William Herschel, csillagász és az Uránusz felfedezője:

„Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és mindenható bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát.

André Marie Ampère, illetve Hans Oersted, az elektromosságban tevékenykedő fizikusok:

„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága… az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, … amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van.”

„Minden alapos természetkutatás Isten érzékeléséhez vezet…”

Karl Friderich Gauss, az egyik legnagyobb matematikusa:

„Midőn végső óránk eljön, kimondhatatlan nagy örömben lesz részünk, olyan örömben, mely felől korábban, munkánk során csak előérzetünk volt.”

Jons Jacob Berzelius, az atomtömegek meghatározója:

„Minden szerves anyagokkal kaocsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valami felsőbbrendű értelemtől származik…”

Michael Faraday, vegyész és fizikus, az elektrolízis törvény felfedezőjéről:

„Michael Faraday a mélységes keresztény hit és nagy tudományos eredmények embere volt. Életének központi vezérelve az Istenbe mint Teremtőbe vetett hite volt.”

„…mélységes alázattal önmagát nem olyan emberként szemlélte, aki tehetsége álatl fölötte áll kortársainak, hanem mint olyat, aki egy már megírt könyv lapjait forgatja, amelyben rendet, ésszerűséget és tervszerűséget talál, méltót a Nagy Alkotóhoz.”

Heinrich Maedler, csillagász, aki a Holdat térképezte fel:

„A természet komoly kutatója nem tagadhatja Istent.”

„Annak, aki mélyen belenézett Isten műhelyébe, és alkalma volt megcsodálni az örök bölcsességet, térdet kell hajtania a legmagasabb szellem előtt.”

Justus von Liebig, a szerves és mezőgazdasági kémia tudósa:

„Csak azok, akik megkísérlik, hogy olvassanak abból a hatalmas könyvből, melyet mi a természetnek hívunk, fogják ténylegesen megismerni a Teremtő nagyságát és végtelen bölcsességét.”

A termodinamika tudományának alapítóitól:

-Robert Mayer, fizikus és orvos, és az első törvény megalapítója

„Életem azzal a mély, szívből jövő meggyőződéssel fejezem be, hogy a valós, igaz természettudománynak az Istenben és a keresztény vallásban való hithez kell vezetni.”

-Prescot James Joule, a hőtan megalapítója:

„A jelenségek olyan nagy változatosságával találkozunk, amely érthető nyelven beszél a természet nagy építészének bölcsességéről és áldott kezéről.”

-William Kelvin, a Kelvin-skála és a második főtétel megalapítója:

„Intelligencia és jóakaratú szándék meggyőző bizonyságai vesznek körül bennünket, mutatják nekünk a természet teljességét egy szabad akarat munkáján keresztül, és tanítják nekünk, hogy minden élőlény egy örök teremtő-kormámyzótól függ.”

-Walter Nernst, fizikus, vegyész, a Nernst-egyenlet felfedezője:

„A fizikában dolgozni annyit jelent, mint Isten alkotását szemlélni.”

David Livingstone, geográfus:

„Jézus közel van hozzád és lát téged, és Ő olyan jó és barátságos.”

Johannes Reinke, botanikus:

„A természet nem úgy jelenik meg előttünk, mint vak erői káosza, nem úgy, mint energiának és anyagi részecskéknek a kusza keveréke; éppen ellenkezőleg, nyilvánvaló rend van benne. A bolygónkon tévelygő emberek számára Isten lényege mély titok marad, mindazáltal a természet megfigyelése nem hagy kétséget az Ő létezésének valósága felől, amely egyszerre transzcendens és immanens.”

Ernest Rutherford, Nobel-díjas és a radioaktivitás felfedezője:

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.

Max von Laue, a kristályok szerkezetének és az elektromosság kutatója:

„A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása.”

Robert Millikan, az elektromosság kutatója:

„Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz, vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy eza tudomány és a vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés.”

Arthur Compton, az elektromosság hullámtermészetének kutatója és a Compton-effektus felfedezője, Nobel-díjas:

„A vallással való összeütközés helyett a tudomány a vallás szövetségesévé lett. A természet fokozódó megismerésével a természet Istenéről is tanulunk, és arróla szerepről, amelyet mi játszunk a kozmosz drámájában.”

Paul Sabatier, szerves kémikus, aki a katalitikus szintézisben dolgozott, Nobel-díjas:

„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.”

Alexis Carrel, rákkutató, aki az antiszepszishez járult hozzá, Nobel-díjas:

„Az emberi lénynekküzdő lelkűnek is kell lennie… hogy fényt kutasson a világ sötétjében…, hogy vágyjon megragadni az Univerzum láthatatlan alapját.

„Az emberi lénynek ugyanúgy szüksége van Istenre, mint vízre és levegőre.”

Sir James Jean, matematikus, fizikus, csillagász, aki a kinetikus gázelméletet kutatta:

„Napjainkban széles körű ez a megegyezés – amely a tudományok fizikai részében csaknem általánosan elfogadott -, hogy az ismeretek áradata valamilyen nem mechanikus valósághoz vezet; a világegyetem egyre inkább egy hatalmas gondolathoz hasonlít, mint egy nagy géphez

„Felfedezzük, hogy a világegyetem egy tervező vagy vezérlő hatalom nyilvánvalóságát mutatja…”

Thomas Torrance, az Edinburgh-i egyetem érdemes professzora, teológus és tudományfilozófus, Caesareai Nagy Bazil, Aranyszájú Szent János, és Nazianzi Gergely nyomán:

„Az esetleges dolgoknak nem kell lenniük, és az esetleges eseményeknek nem kell megtörténniök. Ezek lehetnek vagy nem, de ha már egyszer vannak, akkor valami egyébtől függnek, ami önmaga nem esetleges. …A világegyetemről úgy gondoljuk, hogy semmitől sem függően, csupán szabadon, az Isten akarata és hatalma által kellett létrejönnie, mint olyasvalami, ami végképpen különbözik Istentől és teljesen függ az Ő rendező közreműködésétől. Noha a világegyetem lehetett volna más, mint ami most, nem jöhetett létre isteni indítóok nélkül. Távol attól, hogy csupán Isten akaratának önkényes produktuma legyen, a teremtést úgy tekintjük, mint aminek eredete Isten szeretetében van…

„Isten fogalma alatt újra felfedeztük a világegyetem esetleges természetét és annak nyitott szövedékű rendjét, amelyek együttesen túlmutatnak önmagunkon értelmünknek az Isten Igéjében való transzcendens forrására és alapjára. Ez az igaz Ige, Aki Jézus Krisztusban, a mi Urunkban és Megváltónkban testté lett.”

Azért ez nem mindenkre vonatkozik, amit kiírtál. :)

Lehet amúgy átugrották a Bibliában azt a részt, hogy Kezdetben teremté az Úr az eget és a földet. Mert ebből azért kiderül, hogy valójában semmi más nem létezik, csak Isten, tehát nem egy konkrét személyről van szó, hanem arról, ami maga a mindenség, beleértve mi magunkat is. Tehát nemhogy Istennek, de nekünk sincs elkülönült létünk az egésztől, így Isten nem egy távoli helyen van hozzánk képest, hanem az "orrunk előtt", bennünk, "körülöttünk" mindenhol, mindenkor. :)

Az elkülönültség érzése különben elég veszélyes dolog, mivel Sátán is abból táplálkozik, ha mér szimbolikusan gondolkodunk, ugyanis avval, hogy magunkat különállónak találjuk mástól, automatikusan félelem és önzés generálódik.

üdv

26/F

LastOne.Left

Kedves kérdező! Jó kérdés. De felhívnám a figyelmedet, hogy olyan könyv, hogy Biblia nem létezik. Ez nem egy egységes mű,hanem különböző könyvek gyűjteménye. Miért fontos ez? Mert másképpen értelmezünk egy prófétai könyvet, mint egy történelmi könyvet, vagy egy tanítói, költői könyvet mint egy evangéliumot, ami egy kicsit mindegyik.

Ahogyan másképp elemzünk egy reneszánsz szonettet vagy antik drámát esetleg egy szimbolista költő műremekeit.

Azon kívül a Biblia is, mint minden ősi történet, több, mélyebb jelentéssel is bír. Aki csak a felszínt kapirgálja, az ugyanúgy nem kapja meg a teljes mondanivalót mint egy görög mitológiai történet esetében például. És akkor csak mesének tartja.

Freya

A kérdésbe bele van fogalmazva a téves állítás. Nem igaz, hogy minden sztori példázat, vagy szimbolikus. Ami a Bibliában példázat, ahhoz oda van írva konkrétan. Minden más szó szerint igaz. Sok részletét bebizonyította már a tudomány is, sok részletéről meg később fog bebizonyosodni. Csak példákat mondok: "elemek pedig megégve felbomlanak". Ezt Péter írta (első század!), de a tudomány Eistein óta fogadja csak el, hogy az anyag energiává tud alakulni. "Még a sárkányok is oda nyújtják emlőiket, szoptatják fiaikat" Jóval időszámításunk előtt írták. Amit Károli "sárkány"-nak fordít, az "vizi szörny" eredetiben. Ki tudta akkor, hogy vannak óriás vizi emlősök? A bálnák szoptatási szokásait csak a búvárkodás óta ismerjük.

Történelmi eseményeket is megkérdőjeleztek (pl. Dávid király létezése), amiket a régészet bizonyított.

Rengeteg részletet találhat még az ember, amiről bizonyos, hogy az írója nem érthette, mégis kiderült később, hogy igaz.

Sokan gondolják a vallásosokról (nevezzük inkább Isten hívőknek), hogy tudatlano, buták. Az emberiség 70%-a hisz abban amit a Biblia termetésként leír! A tudósok többsége szintén, nem igaz, hogy a tudatlan tömegekről van szó. Fentebbi hozzászólásból látható, hogy a mai fizika megalkotói szinte mind hittek Istenben.

Általában az ilyen vélemények előítéletekből származnak. Az eredeti kérdés is olyan állítást ad az Isten hívők szájába, amit nem állítottak soha, vagy esetleg csak egy szűk kissebbség állított.