A kereszténység hogyan viszonyul a béranyasághoz?

A hozzászólásom, talán kiveri majd sokakban a biztosítékot.

A béranyaság nem tartja tiszteletben a házasságot.

Nincs bibliai alap arra, hogy különbséget tegyünk a nemi kapcsolat általi megtermékenyítés és a donortól beültetett mesterséges megtermékenyítés között. Ezért hát mindkét esetben paráznaságot vagy házasságtörést követnek el, ha olyan férfi közreműködésével termékenyítik meg a nőt, aki nem a törvényes férje.

Tehát a gyermek igazából törvényen kívüli kapcsolatból születik, nem a törvényes feleség genetikáját örökli.

Franciaország Legfelsőbb Bírósága kijelentette, hogy a béranyaság egy nő testének a megerőszakolása, és hogy „az emberi test nem adható bérbe és nem adható el”.

Ez nincs összhangban a Biblia azon erkölcsi alapelvével, hogy egy asszony az ő saját férjének szüljön gyermeket.

Az a baj a béranyasággal (keresztény szempontból), hogy a gyermeket egy megvásárolható tulajdonnak tekinti, mintha lenne "gyermekhez való jog". De ilyen nincs, a gyermek egy szuverén személy.

Idézem a Katolikus Katekizmust:

"Azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülőséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek. Ezek a technikák (idegen spermával való [heterológ] megtermékenyítés és beültetés) sértik a gyermeknek azt a jogát, hogy az általa ismert és egymással a házasság köteléke által egyesült apától és anyától szülessen. Megsértik a házastársak kizárólagos jogát, hogy kizárólag a másik által váljanak apává és anyává."

Szerintem egyébként nem csak a keresztény etikai szerint aggályos a béranyaság, hiszen a legtöbb helyen az állami jog is tiltja. Azért nem nehéz belátni (ehhez kereszténynek sem kell lenni), hogy gyakorlatilag pénzért más testét önző célra használni bűn (igen, a gyerekhez való mindenáron ragaszkodás egy önző cél). Persze, elvileg ebbe a béranya beleegyezik, de milyen áron? A terhesség és a szülés a nő testének teher, milyen jogon kockáztatjuk és zsákmányoljuk ki más egészségét? Arról nem is beszélve, hogy önkéntesnek van beállítva, de valójában sok esetben rossz anyagi körülmények között élő nők vállalják ezt, hogy a megélhetésük így biztosítva legyen.

Egyébként akár a Szentírás, akár a keresztény etika szempontjából a biológiai terméketlenség nem abszolút rossz. Tehát a meddő emberek nem "bűnösek" vagy alacsonyabb rendűek.

#2-3.

A megoldás pofonegyszerű:

Isten(???) és az egyházak erkölcstelennek tartják, Te pedig erkölcsösnek? Gondolom, meg is tudod INDOKOLNI, hogy miért...

Hát akkor TESZED, AMIT JÓNAK LÁTSZ!

A sok szentfazék, faπcsa pedig fejre állhat:

Ti engedtétek, hogy létrejöjjön egy új élet, szándékotok garantálja, hogy boldog családba kerüljön. A "végítélet" még messze van, és mi van, ha csak mese... Addig is emberi feladatotokat betöltöttétek még akkor is, ha a Kaporszakállú ezért frusztrálva érezné magát - bár ezt kötve hiszem...

Kedves Jégszív!

Szerintem sehova nem vezet az a mentalitás, ha mindenki azt teszi, amit jónak lát.

De szerencsére a világ nem is így működik. Az állami jogrend sem véletlenül szabályozza az emberi társadalmi együttélés és együttműködés formáit évezredek óta, mert ha mindenki "AZT TESZI, AMIT JÓNAK LÁT" (így ordibáva, ahogy te is írod), akkor rövid úton kiírtottuk volna egymást.

Kedves ...,

valószínűleg provokatív megfogalmazásom a hunyó, de én sem a szabadosság híve vagyok. A két Főparancsból az elsőről sejthetitek, mi a véleményem...

De a második, mi szerint "SZERESD FELEBARÁTODAT, MINT ÖNMAGADAT!" még előttem is szent - ha ezt a szót használhatom.

Azt próbáljátok megmagyarázni (úgyse sikerül!), hogy ki, KINEK ÁRT a béranyasággal...? Nincs válasz?

Akkor viszont ez NEM IS LEHET BŰN! Szerintem.