Az első emberek hogyan voltak képesek túléni a vadonban?
Nem a bibliai Ádám és Éva verzió érdekel, hisz ők már rögtön az édenkertből való kitaszításuk után, Isten segedelmével földművelésbe kezdtek.
A kérdés azoknak szól akik szerint, mindenféle isteni beavatkozás nélkül az ember kialakult a közös ősből, és Afrikából szétvándorolt.
Az általános elfogadott tudományos nézet szerint az emberi faj ősének Afrikában vélhetően zajlott a kialakulása és innen vándoroltak el a különböző világrészeken élő emberek.
Ez az úgynevezett “Out of Africa” elmélet, melyet genetikai, paleontológiai és antropológiai kutatások is alátámasztanak. Ezért valószínűleg az emberiség ősének elterjedési útvonala Afrikából indult.
Na már most, engem az érdekelne, hogy ezek az első emberkék hogyan is tudtak életben maradni.
Hogyan tudtak élelemet szerezni maguknak? Hogyan tudták ezt az élelmet elraktározni és magukkal szállítani az utón?
Honnan szereztek emberi fogyasztásra is alkalmas vizet?
Hogyan tárolták ezt a vizet? Mert akkor még egy kulacsot sem tudtak készíteni. Azt meg senki ne gondolja már komolyan, hogy 0 vizkészlettel csak úgy lehet vándorolgatni Afrikában.
Hogyan tisztálkodtak? Mert a kezek tisztán tartása nagyon fontos az ember számára, mivel hogy könnyen fertőzést kaphat, a nem megfelelő kézhigénia miatt.
Hogyan vágták le körmeiket és hajukat? A haj ha nincs megfelelően ápolva, állandóan az ember szemébe lóg, ezzel mint egy zavaró tényező csökkenti a túlélési esélyeit.
Az emberi köröm ha nincs levágva szintén zavaró tud lenni, főleg ha munka közben letörik, akkor az eléggé fájdalmas tud lenni.
Nagyon sok mindent lehetne még felsorolni, ami miatt joggal gondolhatjuk azt, hogy az első emberek bizony képtelenek lettek volna túléni a vadont.
válasza:Nem a mai Afrikából indult.
Nem úgy történt, ahogy a mai ember elődjének a keletkezését és kirajzását képzeled. Nem úgyctörtént, hogy kialakult az előember, aztán a homo sapiens, és gondolt egyet, hogy ott nem jó neki, ezért elindul szerencsét próbálni, szanaszét vándorol. Ez már jóval előbb megtörtént:
“legkorábbi emberszabású majmok 30-35 millió évvel ezelõtt a széles óceánokkal körülvett Afrikában - mai ismereteink szerint Egyiptom területén - éltek, bár Afrika ekkor még szigetként létezett.
Késõbb, 18-14 millió évvel ezelõtt Kelet-Afrikában gyors fejlõdésnek indultak, sokféle alkalmazkodással rendkívüli diverzitásra tettek szert.
Az elmúlt 30 millió évben, az afrikai kontinentális lemez északra tolódása miatt, elõször 20 millió évvel ezelõtt kapcsolódott össze az addig elzárt kontinens Eurázsiával.
Ekkor az Afrikából kivándorló ormányosokat még nem követték az emberszabású majmok
.
A fõemlõsök Afrikából Eurázsiába történő átvándorlására 15, majd 10 millió évvel ezelõtt került sor, amikor néhány százezer évig ismét szárazföldi és ökológiai összeköttetés létesült a két kontinens között.
Az európai Dryopithecusok és az ázsiai Sivapithecusok ekkor népesítették be elõször Eurázsia déli területét az Ibériai-félszigettõl a Kárpát-medencén és Kis-Ázsián át egészen Kína déli részéig.
A fõemlõsök területi szétterjedésével új alkalmazkodási lehetõségek nyíltak meg.
Ázsiában a Sivapithecuson keresztül létrejött a mai orángutánhoz vezetõ fejlõdési vonal. Európában pedig nagy valószínûséggel kialakult a mai afrikai csimpánzhoz és a gorillához, valamint az emberhez vezetõ leszármazási sorozat.
Az emberhez vezetõ fejlõdési vonal 5-6 millió évvel ezelõtt akkor különült el az emberszabású majmokétól, amikor a globális lehûlés hatására a nagy kiterjedésû trópusi-szubtrópusi erdõk helyét a nyílt vegetáció vette át. Az új fizikai környezethez, az új fizikai környezethez, állatvilághoz a korábbi fõemlõsfajok vagy alkalmazkodtak, vagy kihaltak. Mai ismereteink szerint Eurázsiában már 6-8 millió éve eltûntek az emberszabásúak, helyüket más majmok foglalták el. (Ez a folyamat a Kárpát-medencében is bekövetkezett, amikor a Pannon-tó területének csökkenésével, majd megszûnésével új és a korábbiakhoz képest mérsékeltebb klimatikus viszonyok között változatos életkörülmények alakultak ki.)
válasza:Szerintem legkisebb bajuk a körmük meg a hajuk volt. A nagyobb köröm letörik magától, ha eleget használod a kezedet. A hajat meg össze lehet csomózni bármivel, amit találsz az erdőben.
A ragadozók távoltartása, vagy a velük való küzdelem lehetett az igazi kihívás. De elődeink megoldották. Lám mennyien vagyunk.
válasza:erre a kérdésre had válaszóljanak az óvodások:
"Az utánozás majomszokás"
válasza: válasza:Aki az "első embereket" a maiakhoz hasonlóan képzeli, annak ilyesmi nem magyarázható el. Fogalmi problémák vannak.
Úgy is mondhatnám, akikről itt szó van, az nem első és nem ember a mai felszínes elképzelések szerint. Azok nem úgy voltak emberek, és nem használható az "első" kifejezés sem. Amúgy pontosan úgy élték túl a vadont, ahogy egy városi ember a nagyvárost. Számára az "otthon" volt, nem vadon. Egy mai ember sem értené, mit is kell túlélni egy nagyvárosban.
Na nem így működik az. Mi az hogy a vadon volt az otthona? Na és akkor mi van?
Azt magyarázza el nekem valaki, hogy hogyan tudott vadászni azelőtt, még mielőtt feltalálta az íjat, a lándzsát és más a vadászatra alkalmas eszközöket.
De még ha ezen túl is lendülünk, tehát tegyük fel, hogy mindenféle eszköz nélkül valahogyan sikeresen tudott vadászni. xD
Akkor is adva van a kérdés, hogy a gyermekeket mivel etették?
Addig még megjárja, míg az anyja szoptatta, de aztán? Nyers hússal etették? Mert ugye a tüzet sem ismerték egyből.
Azt azért had ne kelljen részleteznem, ha valaki csak nyers húst eszik gyermekkora óta milyen egészségügyi kockázatokkal jár. Persze mindemellett lelhettek még bogyókat, gyümölcsöket, csak ezzel is az a baj, hogy mi alapján tudták volna megkülönböztetni, hogy melyik a jó és melyik a mérgező?
Mert ha valaki mérgezőt fogyaszt és amiatt meghalt, nem hiszem, hogy volt annyi eszük, hogy kikövetkeztessék halálának okát. Ilyen módon az egész törzs ki is pusztulhatott volna, egy hülye megetet mindenkit mérgező cuccal oszt annyi.
Ruhát is hogyan készítettek maguknak? Mert Afrikában még meg is járja teljesen meztelenül élni a mindennapokat, de egy hidegebb éghajlaton, a téli időszakokban a meztelenség szinte instant halál.
Persze láthatjuk, hogy különböző ősemberes ábrázolásokon vagy filmekben, hogy bundát hordanak, ezzel csak az a nagy baj, hogy a bőrt ki kell készíteni. Ki kell készíteni, mert máskülönben szilárd és kemény az egész,
és sehogyan sem tudta volna magára ölteni. Azt konkrétan még én sem tudom hogyan lehet a bőrt kikészíteni.....
De még ha valahogyan ki is tudták volna készíteni, tű és cérna nélkül hogyan varr belőle ruhát? Jó oké, erre lehet azt mondani, hogy egyszerűen magára kötözte, csak az annyit is ért. Állandóan azt igazgatta volna magán mert lecsúszik róla. Egyébként is kötelet honnan tudta hogyan kell csinálni? Na mindegy.
válasza:#7 Kérdező
“Na nem így működik az. Mi az hogy a vadon volt az otthona? Na és akkor mi van?”
Ne úgy képzeld el ,hogy az anatómiailag modern ember csak úgy előzmény nélkül megjelent s aztán vakarhatta a fejét ,hogy hogyan kell túlélni. Okkal nézünk ki úgy ahogy.
S az idősebb generáció tanította a fiatalabbat. Mindig, mindenre. Már az embernél némileg egyszerűbb főemlősöknél is így van, sőt, az utód tanítása egy elég elterjedsz dolog emlősöknél (és madaraknál is).
“Azt magyarázza el nekem valaki, hogy hogyan tudott vadászni azelőtt, még mielőtt feltalálta az íjat, a lándzsát és más a vadászatra alkalmas eszközöket.”
Vadászathoz nem kell íj meg lándzsa vagy bármilyen komoly szerszám. Azok csak könnyítik a dolgot. Kővel-bottal is agyon lehet ütni valamit. Ahogy a mai csimpánzok is kb ilyesmiket használnak vadászatkor vagy még azt sem. Plusz nem elhanyagolható csapatmunka.
A jobb fizikumot se felejtsd el. Ne az eltunyult 21. századi emberből indulj ki.
“Mert ugye a tüzet sem ismerték egyből.”
Ahogy a többi állat szintén nem (talán akad 1-2 kivétel) s jól boldogulnak nélküle is.
“Persze mindemellett lelhettek még bogyókat, gyümölcsöket, csak ezzel is az a baj, hogy mi alapján tudták volna megkülönböztetni, hogy melyik a jó és melyik a mérgező?”
Sok-sok generáció tapasztalata alapján. Nem úgy volt ,hogy egyszer csak az egész emberiség összeült ,hogy “na ma letesztelünk minden bogyót, gyümölcsöt és jegyzetelünk”.
S már hogyne tudták volna összerakni ,hogy ha valaki evett x bogyót és rosszul lett/ meghalt akkor jó eséllyel a bogyó miatt volt. Primitívek voltak, de nem hülyék. A kettő nem ugyan az. Még a patkányoknak is van ennyi sütnivalója, ezért is kell nagyon lassan ható mérgeket használni mert a gyorsan hatóknál hamar rájönnek a trükkre s elterjed a populációban az infó. Az ételmérgezés meg általában nem napokkal később üt be.
“Azt konkrétan még én sem tudom hogyan lehet a bőrt kikészíteni.....”
Mert hányszor kellett te és a törzsed bőrruhát készítsen? Gondolom nem túl sokszor, s jó eséllyel nem is élsz olyan törzsben. Ha kellett volna akkor így vagy úgy kitaláltatok volna valamit, majd a következő generáció okosabbjai is kitalálnak hozzá valami jobbat stb. Cserébe egy ősember nem tudná hogyan kell használni egy számítógépet mert ő meg olyannal nem találkozott soha.
A nem használt tudás egy idő után elvész. Ez van s ez most is így van.
válasza:A csimpánzok eszköz nélkül kiválóan tudnak vadászni, kisebb malacokat, majmokat kapnak el és csapkodnak fához. Utána meg megeszik nyersen, egészségügyi kockázat nélkül. Nem pusztulnak el tömegesen a mérgező bogyóktól sem mert az anyjuk megtanítja nekik, hogy mit kell enni.
A hideg északra me akkor költöztek be, amikor már megvolt hozzá a megfelelő technológiájuk. Eleinte csak nyáron mentek északra vadászni, esetleg ha találtak barlangot akkor átteleltek, később már állandóan is tudták hogyan lehet életben maradni. Bőrruhát csinálni egyébként nem ördöngősség, ha megrágod a bőrt, akkor megpuhul. Tű sem kell hozzá, egy hegyes csonttal lyukakat szúrsz bele és azokba meg ínt húzol.
válasza:Aki a mai emberként (csak éppen eszköz nélkül) képzeli al az őskort, annak ezt nem lehet elmagyarázni.
De mondok egy egyszerűbb példát. Akad olyan városi ember, akit ha kiviszel a Bükk fennsíkra, magára hagyod, belepusztul részben a rettegéstől, részben a fizikai megpróbáltatásoktól. Eszébe se jut, hogy legfeljebb 20 km-t kell módszeresen mennie, és településre (de legalább oda vezető útra) lel. Ehhez képest néhány évtizede volt egy repülőszerencsétlenség a brazil őserdő felett. Egy 10 éves kislány a csodával határos módon megúszta, lényegében sérülés nélkül. És kijött a brail őserdőből, pár száz km, semmi kaja, sok vadállat stb. Végsőkig kimerülve találtak rá egy kunyhóban, de kijött. Igaz az apja kutató biológus volt és néhányszor magával vitte. És sokat tanította.
El sem képzeled, milyen széles az emberi tudás, és a világ legalkalmazkodóbb élőlénye. Már ha van esze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!