Szerintetek melyik emberiség csoport élete a könnyebb és egyszerűbb a hívő emberek élete vagy a nemhívő emberek élete a könnyebb és egyszerűbb?

#11

Elolvastam a könyv ismertetőjét, és azt kell mondjam, hogy köszönöm az ajánlast, de nem érdekel. Egy tipikus hitvédelmi könyv, ami azoknak való, akik bizonyos okokból kifolyólag hinni akarnak Istenben.

Nekem erre nincs szükségem.

A könyv ismertetője szerint "Isten a mi botladozó kitartásunkat, harcainkat, vagy egyszerűen a kétségbeesett mellette maradásunkat dicsőségesen felhasználja a Gonosz elleni nagy harcban." - vagyis a tipikus keresztény hitvédelmi érvet mondja el, miszerint Isten próbára tesz minket.

A baj csak az, hogy ez érv nem kielégítő.

Amíg az egyik gyerek egy ujgazdag amerikai családba születik, és a YouTube-on meg az instagramon mutogatja a cuccait, míg a másik gyerek 10 éves kora előtt éhen hal egy afrikai faluban, addig a keresztények hite a szerető Istenről nem fog igazolást nyerni. Ez az Isten ha létezne, akkor igazságtalan lenne, nem lenne jó, és ha tudnám, hogy van, akkor sem akarnám követni. Egy olyan apa, aki az egyik gyerekét pénzeli, míg a másikról megfeledkezik, nem jó apa.

Az ismertő Isten könnyeiről beszél, ami különösen visszataszító kijelentés annak tükrében, hogy a Biblia leírja, a Jel 4-5-ben, hogy Isten micsoda pompában, kényelemben él, am ennek ellenére a kényelemből csak az emberek egy részéne ad a sajátos elképzelései miatt.

Nem köszönöm, nekem nincs szükségem ilyen istenképre. Meg úgy általában semmilyenre sem.

Az ismertetőt innen idéztem:

[link]

#12 idézet a könyv előszavából:

" Ez nem hitvédő könyv, ezért nem járom azt az utat, amelyben bizonyítékokat sorakoztatok fel Isten létezése mellett. Mások ezt már sikerrel megtették, és különben is olyan kétségekkel foglalkozom, amelyek inkább érzelmiek, mint értelmiek. A csalódás egy olyan remélt kapcsolatra utal, amely nem valósult meg. Abba a kérdésbe sem szeretnék belemenni, hogy tesz-e Isten csodákat. Magától értedődőnek tekintem, hogy természetfölötti hatalommal rendelkezik, és ezt fel is használja. Igen, Isten közbe tud lépni; de miért nem bizonyítja ezt gyakrabban? Miért korlátozza magát őszinte kétkedők között, akik szeretnének hinni, ha látnának valami jelet? Miért engedi meg az igazságtalanság és a szenvedés elburjánzását a Földön? Isten beavatkozásai miért csodák és miért nem tartoznak a hétköznapok megszokott eseményei közé? "

A könyv hátulján pedig ez olvasható:

"Ez a Föld, ahol élünk, nem az igazságosság, a jólét és a béke birodalma, hanem tele van igazságtalansággal, nyomorúsággal és küszködéssel. De vajon Isten miért hagyja, hogy így legyen? Miért tűnik úgy, hogy elrejtőzik, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá? Miért engedi meg az igazságtalanság és a szenvedés elburjánzását?"

Nem olvasok ismertetőket a moly-on, úgyhogy nem tudtam mi van ott a könyvről. És nem a lepontozás miatt, de ha tudtam volna, akkor már a könyvajánlásomhoz csatoltam volna ezt a leírást. Remélem mégiscsak kedvet kapsz a könyvhöz :) Nem akarlak megtéríteni, vagy ilyesmi, és simán elfogadom, hogy van aki hisz és van, aki nem. Csak érdekes kérdéseket feszeget az író, azért gondoltam, hogy hátha érdekel :)

#13

"Ez nem hitvédő könyv, ezért nem járom azt az utat, amelyben bizonyítékokat sorakoztatok fel Isten létezése mellett. Mások ezt már sikerrel megtették, és különben is olyan kétségekkel foglalkozom, amelyek inkább érzelmiek, mint értelmiek."

Miről beszél a szerző, milyen bizonyítékokat sorakoztattak fel mások sikerrel Isten léteze mellett? A helyzet ugyanis az, hogy bizonyíték nincs, helyette istenérvek vannak, de azok nem bizonyítanak semmit.

"Ez a Föld, ahol élünk, nem az igazságosság, a jólét és a béke birodalma, hanem tele van igazságtalansággal, nyomorúsággal és küszködéssel. De vajon Isten miért hagyja, hogy így legyen?"

Lehetséges, hogy a szerző nem tekinti hitvédelmi könyvnek a művét, de attól még az lett. Hiszen ő maga is tudja, hogy a világban lévő rossz az egyik legnagyobb kritika a keresztény istenképpel szemben. Hiszen nem csak benne volt a rossz megalkotásában (Sátán megteremtése), hanem most is engedi a rosszat.

A szerző válasza minden bizonnyal a klasszikus keresztény érv: Isten próbára tesz. Majd megindokolja, hogy miért teszi ezt (ha esetleg nem erről van szó, akkor közölheted - ha akarod - az érvének a lényegét).

Majd egyszer talán te is rájössz arra, hogy vannak olyan esetek, amikor a keresztény teológia édeskevés, és nem ad valódi válaszokat.

Az egyik távoli rokonom 9 évesen halt meg agydaganatban. Nem tudom, hogy a keresztények milyen válaszokat adnának erre, de talán azt, hogy a szüleinek akart ezzel az Isten tanítani valamit. A helyzet azonban az, hogy a szülei kapcsolata a kislány betegsége előtt is rossz volt, és az ő halála után sem javult meg (ma nincsenek együtt).

Semmi jó nem származott abból, hogy egy 9 evés gyerek meghalt.