Ha elvesszük az erkölcs korábbi, vallásos dimenzióját, akkor az erkölcs nem fog a közvélekedés folyamatos változásától torzulni?

"az ateisták azt tűzték a zászlajukra, hogy élvezzük az életet és többek között az eutanázia mellett is kardoskodnak."

Az ateisták mikor nem mondták azt hogy élvezni kell az életett mert csak ez van??

Az eutanáziát milyen esetekben akarják? Tudnál erről küldeni valamilyen forrást?

#2 A fájdalmat nem azért enyhítjük, vagy szűntetjük meg, mert 'milyen lesz már mikor halálod után visszaemlékezel rá', hanem azért, mert -spoiler veszély- a fájdalom rossz. Itt és most rossz. Rossz, ha van túlvilág, ha nincs.

Ha szenvednék, és az orvosok az mondanák most már halálomig ezt fogom érezni, azt mondanám akkor jöjjön a halál. És nem azért mert titkon hiszek a folytatásban, hanem mert nem szeretek szenvedni. Rájönni hogy a méltóságteljes gyors halál, jobb mint a hosszú fájdalommal teli vergődés, pont hogy erkölcsi előrelépés.

Ez nem megy szembe azzal, hogy élvezzük az életet, hiszen ha a hátralévő életed minden pillanata a fájdalomról szól azt ez eleve ellehetetleníti.

Egy ideig foglalkoztatott az a kérdés, hogy ateistaként – transzcendens létezők, törvények hiányában – hogyan lehet megközelíteni az etikát, erkölcsöt. Ma inkább látom azt, hogy egy hívő emberben sem a vallás határozza meg az alapvető erkölcsi értékrendet.

Azért a Bibliát olvasva vannak olyan részek, ahol egy hívő fejében is megfordul a gondolat, hogy vajon Isten teljesen korrektül járt-e el. Példának okáért ha valaki katolikus, tehát hisz abban is, hogy van szabad akarat, akkor felvetődhet benne, hogy Szodomában vagy Gomorában nem volt-e olyan csecsemő, aki felnőve választhatta volna Isten parancsainak követését? Vagy bizonyos Bibliában szereplő törvényeket ma már azért meghaladottnak éreznek a hívők is, az erkölcsi érzék azt mondja, hogy lehet, hogy bűn az Úr napján munkát végezni, de talán mégsem kell ezért valakit nyilvánosan megkövezni.

Akárhogy is, amit erkölcsöt a vallások tanítanak, az valahol egybeesik a társadalom ideális működését biztosító elvekkel. Lehet, hogy egy egyénnek éppenséggel hasznára van, ha lop vagy öl, de ha az a kérdés, hogy az a jobb társadalom – abban élnél-e szívesen – ahol lopnak és ölnek, vagy az, ahol nem, akkor ez utóbbira fog minden épeszű embernek esni a választása. Vannak persze olyan erkölcsi szabályok, amiket egy ateista átértelmez, mert nézete szerint az adott kornak az adott lehetőségeihez szabott szabályok voltak (pl. a szexualitás kérdése egészen más egy olyan korban, ahol nemi betegségeket nem nagyon lehetett gyógyítani, nehéz volt diagnosztizálni, illetve nem volt hatékony fogamzásgátlás, meg egészen más ezt mai szemmel nézni). De azért a fő erkölcsi szabályok azok viszonylag kortalanok, nota bene más vallások is hasonló tanításokat adnak át.

Kedves Kérdező! Ha elvesszük a vallást az erkölcsből, akkor azt úgy hívhatnánk, hogy etika.

Ahogy pedig a kulturális háttér és a kor változik úgy fog az etika is vele együtt változni. Egyre nehezebb lesz egységes szabályokat, törvényeket kialakítani, végül anarchiába torkollik a társadalom viszonylagos rendje.