Pio atya szerintetek csaló volt vagy a stigmái valódiak voltak?

A kérdés hamis dichotómia. Megállapították, hogy szellemileg igen korlátozott ember volt, nem kell csalónak nyilvánítani csak azért, mert nem isteni eredetű és nem csoda ami történt.

#1: azért az 1920-1925-ös vizsgálatok konklúziói elég egyértelműek. Maró anyaggal okozták a sérülést.

Az életszentségét nem befolyásolja, hogy voltak-e stigmái vagy sem. Ráadásul láthatatlan stigmák is vannak, sok szent viselte ezeket úgy, hogy sosem látták vagy vizsgálták.

Én mondjuk elfogadom a stigmatizációt is, főleg hogy Pio atyának nem csak a kezén és a lábán voltak a megszokott stigmák, amiket szoktak ábrázolni és közismertek, hanem mint Krisztusnak is, volt az oldalsebe, sőt a vállsebe is, amit nem is szoktunk emlegetni Krisztus kapcsán sem. A vállseb nem olyan jellegű volt, mint a kezén vagy a lábán.

Pálon és Péteren láthatatlan stigmák lehettek, amikre a #3-as válaszoló is tett utalást?

Nem is tudom, amikor a tudomány még nem vizsgálta, vagy vizsgálta de még terjed a szóbeszéd, hogy nem találta az okokat, akkor a stigmák rejtélyesek és 100%-ban hitelesen igazolják a szent csodákat. Ha a tudomány felfedi a valódi okokat, hirtelen nem is fontosak azok a stigmák. Keresem a kifejezést, hogyan is szoktuk az ilyen hozzáállást leírni.

Szóval nem tudjuk, hogy az atya csaló volt-e vagy más okozta a sebét (közismerten szellemi kihívásokkal küzdő emberként el is feledkezhetett róla ki tette vagy mikor okozta magának a kárt).

A leginkább valószínű okok közt nem látok egyet sem, ami természetfeletti eredetet sejtetne. Ilyenkor miért kell rögtön a legnehezebben hihető okot elképzelni a természetben mindennapi opciók helyett? Van a mindennapi életben olyan terület az ezotérián kívül, ahol ilyen alacsony a hiszékenységre való hajlamunk?

Ezek a stigmák - mint minden általában - származhat Istentől, az ördögtől, vagy pedig természetes forrásból (maró anyag, stb.).

Az, hogy az "atya" szellemi nehézségekkel küzdött (szellemi fogyatékos volt), sok mindent elmond. Isten a fogyatékosokat meggyógyította az evangéliumokban, nem pedig sebeket rakott rájuk. Ezért inkább a másik két kategória valamelyike lehet a megoldás.

#8

Akkor téged miért nem gyógyít meg? 😄

Akik ismerték, tudták, hogy valódiak a stigmái. Nekik nem kellett bizonygatni, mert vagy látták saját szemükkel, vagy az életszentsége és az őt kísérő csodák láttán a teljes meggyőződés birtokában voltak.

Egyébként világi orvosok is megvizsgálták, orvosi jelentések, dokumentumok állnak ezekről rendelkezésre. (Pio atya nagyon sok vele kapcsolatos vizsgálódástól szenvedett - ezekre egyrészt az Egyház részéről az ilyen esetekben indokolt elővigyázatosság miatt volt szükség, másrészt a gonosz is felhasználta őket, hogy neki sok szenvedést okozzon - mindezeket az atya hősiesen és teljes alázattal viselte.)

"Maró anyaggal okozták a sérülést."

Ugyan melyik orvosi jelentés ír ilyen képtelenséget?

"Szóval nem tudjuk, hogy az atya csaló volt-e vagy más okozta a sebét"

Még szerencse, hogy nem nekünk kell ezt a kérdést eldöntenünk. A jelenséget megvizsgálták azok, akik a kortársai voltak. A leírások, a dokumentumok, tanúságtételek rendelkezésünkre állnak. Ezek a jelentések márpedig nagyobb bizonyítóerővel bírnak, mint hogy itt, most, ötven évvel később ki mit gondol. Ennyi erővel azt sem lenne muszáj elhinnünk, hogy létezett Napóleon, mert hát a maiak közül nem látta senki, lehet, hogy csak kitalálták...

"A leginkább valószínű okok közt nem látok egyet sem, ami természetfeletti eredetet sejtetne."

Mégis mi lenne a leginkább valószínű ok? Hogy valaki nekiáll, aztán szurkál magán öt sebet, amik élete végéig nem gyógyulnak be, de közben nem gennyesednek, és finom illatot árasztanak? Az a baj a természetfeletti, de a tapasztalat által igazolt dolgokkal szemben állított tudományosnak látszó (!) érvekkel, hogy azok valójában nem bizonyítékok, hanem sokkal képtelenebb teóriák, és vannak, akik inkább ezekben hisznek.

Persze akkor is voltak kétkedők, akik nem hitték, még akkor sem ha saját szemükkel látták. Egyszer mondták neki, hogy az egyik orvos szerint azért jelentek meg az atyán Krisztus sebei (- tehát még ő is elismerte, hogy a sebek valódiak!), mert olyan erősen gondolt Jézus szenvedésére, hogy az testi elváltozásokban ütött ki rajta. Erre Pio atya - a tőle megszokott humorával - azt válaszolta: Mondjátok meg a professzor úrnak, hogy gondoldoljon erősen arra, hogy ő egy ökör, meglátjuk, kinőnek-e a szarvai.

"Se Pálon, se Péteren nem voltak stigmák, ebből bármi messzemenő következtetést le lehet szűrni? kevésbé azonosultak az Úr fájdalmával? kevésbé voltak szentek? kétlem."

Azt, hogy ki mekkora szent, valóban nem az dönti el, hogy stigmatizált-e vagy sem. Ugyanakkor Istent senki sem kötelezheti arra, hogy ne tegyen bármelyik szentje mellett tanúságot a stigmák adományával, tetszése szerint.