Isten tud Istent teremteni? Vagy nincs meg rá a hatalma, a szükséges képessége?
Ebben igazad van, Mirőlszól.
De attól még a képessége megvan rá.
Jézust pl. valami hasonló módon lehet elképzelni.
Másik - nem mindenható - istennél pedig még értelme is lehet ennek.
#3 engem is érdekelne, hogy vajon "te mit szívsz", hogy ezek a kérdések nem merülnek fel benned, vagy pedig egyensen fusztrálnak téged.
Képzeld dolgozom, de egyébként sincs közöd az életemhez, mert a kérdés nem rólam szól. Kérdést pedig jogom van feltenni. Ez annak a debil magát kereszténynek valló bégető társadnak is szól, aki még mindig öreglánynak hisz és gondolkodás helyett inkább személyeskedik (mondjuk az ő hozzászólása már elveszett, reméljük nem vele együtt).
#8 a te isten definíciód vajon befér? Ebben ne vagyok biztos. A görög Istenek hiteltelenítésével, nem lesz a többi hitelesebb. Főleg csak azért, mert egy van belőle. Mi az Isten definíciód?
#11 mi értelme van nem tökéletes dolgot teremteni? Vagy egyáltalán teremteni bármit?
Vagy miért ne lehetne több a tökéletesből? Ez vajon miért értelmetlen?
Talán ugyan olyan kényszere volt rá mint nekünk embereknek. Mi is alkotunk a magunk kedvére, nem csak másoknak. Nem azért mert értelmet látunk benne, hanem mert szükségét érezzük. Talán volt benne egy teremtés iránti vágy, mert szereti a szépet. Elvileg azok lennénk. Valószínűleg nem vagyunk befejezve.
Ha Isten a kezdet és a vég, és végtelen, akkor a végtelen szorozva kettővel is ugyan az a végtelen. Megtehetné, de mi változna?
És miért nem vagyunk befejezve? Van akiről lemaradt a láb, valakinek meg a fél feje?
Ha szeret minket, miért nem jelenik meg?
Vagy miért nem írja ki a szél a homokra, hogy nem vagy egyedül. Miért nem segít, amikor valaki a vérében tocsogva őrjöngve segítségül hívja?
Kár, hogy az agyunk és csontjaink nem maradtak le. Még szebb lenne a világ, ha mindenki csak mászna darabokban és csak egy célja lenne, hogy bekapja a másikat.
Közben lehet, hogy eltaposna egy menekülő féldísznó és a 4-5 óra alatt alig tudtál lerágni valamit a másikról.
Mert elég tökéletlenek vagyunk, és formálódni fáj. Én sem tudom elfogadni, hogy ennek így kellene működnie, de azt is tudom milyen kicsi vagyok ahhoz, hogy átláthassam az egészet.
Szerinted nem azzal van baj, ahogyan egymással bánunk? Vagy a betegségeket, mások elvesztését gondolod igazságtalannak? Neked mi a legnagyobb szenvedés az életben?
Minden szenvedés oka a hiány (kielégítetlen vágyak, sosem beteljesedett álmok és örökre elveszett lehetőségek), vagy egy nem kívánt állapot, például a szűntelen fizikai vagy lelki fájdalom.
Ha nem lenne halál, nem volna fájdalom, és nem tudnánk korlátozni egymást; hogy ha mindenkinek mindenből jutna elég, még akkor is lennének önző emberek a földön, még akkor is lenne és létezne a bűn??? Miért kell, hogy rossz legyen? Miért kellenek összetört emlékek?
Nekem mi a legrosszabb az életben? Lényegtelen.
(Nekem még csak most fog kezdődni a java...)
De hogy szeressünk és bízzunk olyan valakiben, aki nincs jelen, nem hallgat meg?
Mi értelme egyáltalán létezni? Főleg úgy, hogy mások elnyomása alatt?
Persze biztos van, akinek igénye vagy a fájdalomra, vagy a másik legyőzésére és most nevet rajtam. (bár az valószínűbb, hogy a másik nem annyira érdekli)
Egyáltalán miért jó erőszakosnak lenni és élvezni az erőszakot?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!