Ha Jézus eljön a földre másodszor is, mi alapján fognak neki hinni a hívők?

Jézus Krisztus látható vagy láthatatlan visszajövetele?

Jézus visszatérése eleve nem kiszámítható (Lk 17:20, Mt 24:44, Csel 1:7). Az i. e. 607-es dátumot a történettudomány cáfolja (i. e. 587). Jézus első "jelenléte" látható volt, a második is az lesz (Jel 1:7, Mt 24:15,27,30, Csel 1:9-10 stb.). A katasztrófák a vég előjelei, nem egy elnyúló vég utójelei (Mt 24:3,14), türelemre is csak az Úr visszatéréséig van szükség (Jak 5:7). Nem 1914, hanem az 1. század óta igaz, hogy az utolsó napokban élünk (1Jn 2:18), Krisztus uralma nem látható (Zsid 2:8), de az övé (Mt 28:18), láthatatlanul velünk van (Mt 18:20, Mk 16:20). A "pogányok ideje" még tart (ld. Közel-Kelet).

Az Őrtorony Társulat Krisztus láthatatlan visszajöveteléről beszél, amely 1914-ben megtörtént. Krisztus azóta a mennyei királyság uralkodójaként láthatatlanul jelen van a földön. A görög „parouszia" szó, amelyet gyakran „visszajövetelnek" fordítanak, „jelent, jelenlétet" is jelent, és ma így értendő (vö. Érveljünk az írásokból, 243. o.)

Úgy gondolom, bizonyosan igaz, hogy a „parouszia"-nak több jelentése van, és mind , jelent, jelenlétet", mind pedig „megérkezést, visszajövetelt" jelenthet (vö. Bauer 1971, 1.248. has; TBLNT [=Újszövetségi Teológiai Fogalmi Szótár] 1/1977, 470kk). Ezért az összefüggésnek kell megmutatnia, hogy adott esetben melyik jelentés a helyes. Meg kell persze állapítanunk, hogy az Újszövetség szerzői számára Jézus második visszajövetele mindenképpen a jövő eseménye, még akkor is, ha Jézus időközben (1914-ben) eljött volna, és láthatatlanul jelen lenne. Már ebből is a Jézusról szóló „parouszia" - helyek (például lKor 15,23; 1Tesz 4,15-17) „megérkezés, visszatérés" értelmű fordítása adódik. Csak az marad a kérdés, hogy láthatóan vagy láthatatlanul történik-e Jézus visszajövetele?

Ha egyenként nézzük az Újszövetség lényeges helyeit, akkor feltűnik, hogy mennyire hangsúlyozza azok „látását", akik jövetelének tanúi: „... jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel" (Mt 24,30). „íme eljön a felhőkön és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége" (Jel 1,7). „Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe" (Csel 1,11; - vö. Mk 13,26; Lk 21,27 stb.).

Az Őrtorony Társulatnak nem marad más hátra, mint hogy rákérdezzen erre a „látásra", és átértelmezze azt: „Miként fogja 'minden szem meglátni őt”? A földi eseményekből felismerhető lesz, hogy ő láthatatlanul jelen van" (Érveljünk az írásokból, 244. o.). - Az újszövetségi helyek azonban nem (csak) arról szólnak, hogy minden szem meg fogja látni jövetelének kísérő jelenségeit (ezeket is biztosan), hanem hogy „őt" magát is meg fogja látni. Az Őrtorony Társulat ezt nem képes megérteni, és megpróbál racionalisztikus ellenérvet találni:

„Ha Jézus az égen láthatóan jelenne meg, logikus, hogy nem láthatná 'minden szem'. Vajon látható lenne Európában, Afrikában és Amerikában, ha például Ausztráliában jelenne meg?" (uo.).

Az Őrtorony Társulat itt alábecsüli Isten lehetőségeit. Ha ma az embernek lehetséges, hogy műholdakon keresztül világméretű kommunikációt folytasson, és látható híreket is közvetítsen, akkor Istennek miért ne volna lehetséges, hogy Fia által kinyilatkoztassa magát az embernek?

További ellenérvük az újszövetségi „felhőkhöz" kapcsolódik, amelyekkel Jézus eljön:

„Mire utalnak a 'felhők'? A láthatatlanságra. Ha a repülőgép sűrű felhőben, vagy a felhők fölött repül, a földről általában nem látják az emberek, jóllehet motorjának hangját hallhatják. Jehova azt mondta Mózesnek: 'Sötét felhőben megyek hozzád.1 Mózes nem látta Istent, a felhő azonban Jehova láthatatlan... jelenlétére utalt (2Móz 19:9; vö. még 3Móz 16:2; 4Móz 11:25)" (uo.).

Itt látható, hogy az Őrtorony Társulatnál hiányzik az üdvtörténeti szemlélet. Isten a maga fenségében bizonyosan rejtve volt a régi szövetség emberei előtt, de Fiában, Jézus Krisztusban mint Isten szenvedő szolgájában kinyilatkoztatta magát; második eljövetelekor pedig az egész emberiség számára láthatóan, Úrként fogja kinyilatkoztatni. Ekkor senki sem menekülhet majd előle, hanem mindenki látni fogja, akár akarja, akár nem (vö. Mt 24,29-3Ipar). Láthatatlan visszajövetelénél nem lehetne szó erről. Ha Isten a régi szövetségben felhőben (héberül „b"', 2Móz 16,10; 24,18; 40,34 stb.) volt elrejtve, Jézus Krisztus úgy jön „felhőkben" (görögül „en" Mk 13,26; Lk 21,27), de „felhőkkel (görögül „méta"; Jel 1,7; vö. Dán 7,13), vagy „felhőkön" (görögül „epi"; Mt 24,30). A felhők továbbra is a titokzatosat, a fenségest fejezik ki. Szerepük már nem az, hogy eltakarjanak, hanem Krisztus hatalmas és dicsőséges uralkodásának kinyilatkoztatását nyomatékosítsák (vö. Künneth 1982,281kk).

Az Őrtorony Társulat utolsó mentsvárként megkísérli a „látás" - így Jel 1,7 - szimbolikus kifejezésként való magyarázatát:

„Itt a Biblia nem fizikai szemmel való 'látásról', hanem értelmi érzékelésről, vagy szellemi felismerésről beszél. Amikor például valaki megért vagy felfog valami lényegest, azt szokta mondani: 'most már látom'. A Biblia valóban beszél ilyen értelemben a látásról: 'Világosítsa meg értelmetek szemeit' (Ef 1:18, Károli). Az a kifejezés tehát, hogy 'minden szem meglátja', azt jelenti, hogy mindenki megérti, vagy felismeri, hogy Krisztus jelen van."

De - ez a válaszom - ez a felismerés mindenki számára csak a látással történik meg, amely alól Krisztus hatalommal és dicsőséggel való megjelenésekor senki sem vonhatja ki magát, és amely felváltja az egyes emberek hitét. Most „hitben járunk és nem látásban" (2Kor 5,7). Ez a kijelentés már magában foglalja a jövendő látást, amelyről számos helyen szól az Ó- és az Újszövetség.

Az ilyen kifejezésnek mint „szívetek szemei" (= lelki szemeitek - a kiadó) Ef 1,18-ban szimbolikus értelme is lehet. Az alkalmi szimbolikus értelem azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a „szemet" és a „látást" mindig szimbolikusan kell érteni. Sokkal inkább az alkalmi szimbolikus értelem tér el a szokásos nem szimbolikus értelemtől. „Egy bibliai szöveg szimbolikus értelmét csak azután ismerhetjük fel, ha mindenekelőtt a betű szerinti történeti értelmet kikutatjuk" (Pietron 1979, 327. o.).

Jézus visszatérése nem kiszámítható (Lk 17:20, Mt 24:44, Csel 1:7). Az i. e. 607-es dátumot a történettudomány cáfolja (i. e. 587). Jézus első "jelenléte" látható volt, a második is az lesz (Jel 1:7, Mt 24:15,27,30, Csel 1:9-10 stb.). A katasztrófák a vég előjelei, nem egy elnyúló vég utójelei (Mt 24:3,14), türelemre is csak az Úr visszatéréséig van szükség (Jak 5:7). Nem 1914, hanem az 1. század óta igaz, hogy az utolsó napokban élünk (1Jn 2:18), Krisztus uralma nem látható (Zsid 2:8), de az övé (Mt 28:18), láthatatlanul velünk van (Mt 18:20, Mk 16:20). A "pogányok ideje" még tart (ld. Közel-Kelet).

Amit csinálsz csak megkerülési kísérlet arra, ami egyébként nyilvánvaló: hogy Jézus úgy jön vissza, hogy meglátszik napkelettől napnyugatig, és meglátja őt minden szem, satöbbi. Ezzel nincs mit tenni: vagy elfogadjátok, vagy elvetitek. De az ellentétévé "magyarázni" nem érdemes és nem is tisztességes.

A felhők nem a láthatatlanságra utalnak, hanem arra, hogy Jézus a mennyből jön el, ahogy a mennybe ment föl. Akkor felhők fogták el őt a szem elől, visszajövetelekor meg a felhők mögül válik láthatóvá minden szem előtt. Ezt maga Jézus mondta, meg az angyal az égre meredő tanítványoknak.

Lukács 17:20-nál Krisztus azt az apostolok közt is kezdetben elterjedt tévhitet akarta helyesbíteni, amely szerint a zsidó messiásország valami evilági, fényes zsidó királyság formájában lép fel, külső hatalmi eszközökkel, csillogó fegyverek és győzelmi zászlók közt jelenik meg a földön. Ezzel szemben Jézus azt hangsúlyozza, hogy az Isten országa már itt van, köztetek és bennetek van; nem kell messzire menni, hogy megtaláljátok. Semmiképpen sem mondja azonban, hogy az Isten országa valami szervezetlen, láthatatlan, foghatatlan belső életstílus csupán, ahogy azt egyesek a 16. század óta magyarázni szeretnék, vagy hogy Jézus csak 1914, és nem az első század óta folyamatosan van jelen.

Ha eljön a felhőkkel, és ha a felhők Őt eltakarják, akkor legalább a felhőket illene, pontosabban illet volna 1914-ben látni. Egyébként ez a magyarázat sem jó. Ugyanis Jézusnak hasonló módon kell a Biblia szerint eljönnie, mint ahogy elment. Olvasd el a Bibliát. Ott az van benne, hogy Jézus a tanítványai szeme láttára felmelkedett, majd miközben emelkedett, egy felhő takarta el. De amikor emelkedni kezdett, akkor még nem volt ott a felhő, mert ha ott lett volna, akkor már azt sem látták volna, hogy emelkedni kezd, tehát nem tudhatták volna, hogy ki kezd emelkedni. Most ugyanezt az eseményt - mint valami videofelvételen - játszd le fordítva. Tehát először Jézust még eltakarja a felhő (tehát láthatatlan), majd fokozatosan láthatóvá válik. Akkor 1914-ben vagy a felhőnek, vagy valaminek láthatónak kellett volna lennie. De 1914-ben lényegben nem történt semmi. Az I. Világháború sem az egész világon volt, hanem a földgolyó nagyobb részén 1914-ben semmifée hábor nem volt. Ugyanakkor a Biblia azt írja, hogy "minden szem" meglátja őt. Hát bizony a "minden szem" tulajdonképpen nagyon kevés szemet jelent. Ez is egy újabb titkosírás?? Sőt 1914-ben a bibliakutatók sem látták meg az eljövetelét, még szimbolikusan sem, ugyanis még az 1920-as években is az a nézet uralkodott, hogy Jézus 1874-ben jött el láthatatlanul. Én ezt a saját szememmel olvastam Rutherford könyvében az Isten hárfájában, amit 1920 után jelentettek meg. Akkor pedig a magyarázat 100 százalékosan rossz, azaz 1914-ben senki sem látott semmit, még szimbolikus érelemben sem, még abban az érelemben sem, hogy szellemileg felfogták volna. Nem fogtak fel semmit, hanem utólag kidumálták magukat, hogy a nagy érdemű félrevezetett embertömeg meg ne lincselje őket a szélhámosságukér.

Nekem hiába idézed be az Őrtornyos magyarázatot, mert sokkal jobban ismerem, mint te. Sőt a lényegét is látom, azt, hogy a szavak a fordítottját jelentik annak, mint amit első olvasásra látni lehet.

Ismétlem. Ebből a kijelentésből: "ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége" - semmi sem az, aminek látszik!!!

1./ Ugyanis nem felhőkkel jön el, hanem láthatatlan módon.

2./ Nem szem látja meg Jézust, hanem az értelem fogja fel.

3./ Nem is jön el, hanem csak a jelenléte válik nyilvánvalóvá.

4./ Sőt a jelenléte is csak annyit jelent, hogy a figyelmét a földi dolgokra fordítja, ugyhogy a valóságban nincs is jelen.

5./ Akik őt általszegezték, nem láthatják meg, ugyanis már régen meghaltak. Tehát ha a látás gondolati felfogást jelent, akkor ez csak azokra a gonoszokra vonatkozhat, akik hasonlítanak azokra, akik Jézust megfeszítették, és ezen gonoszok számára kellene Jézus jelenlétének nyilvánvalónak lennie - viszont ez még így sem igaz, mert ezen gonoszok számára Jézus jelenléte egyáltalán nem nyilvánvaló, ugyanis hülyeségnek tartják az egészet. Tehát még szimbolikusab sem igaz, hogy "még azok szemei is meglátják, akik általszegezték Őt".

Felfogtad végre, hogy miről beszélek? Ha a Bibliában akárcsak egy ehhez hasonló szakasz létezik, amelynek a magyarázatához PHD doktori fokozat kell, akkor az egész nem ér semmit és egyáltalán nem az egyszerű embereknek lett írva. Olyan ez, mintha a következőket olvasnám:

„A nagymamám azt mondta, hogy szeresd a testvéreidet.”

Aztán valaki megmagyarázná, hogy a nagymamám nem a nagymamám, hanem a szomszédasszony 12 éves fia (mégcsak nem is nő), ugyanakkor nem mondott semmit, hanem dobált, és nem testvérekről volt szó hanem az én ablakaimról, és nem a szeretetről, hanem az én fejem betöréséről. Úgyhogy így kell értelmezni: A szomszédasszony fia haragudott rám, ezért abból a célból dobálta az ablakaimat, hogy kitörje azokat és véletlenül fejen találjon egy kővel.

Te jó ég...ezt mind te írtad vagy ctrl+c ctrl+v volt?

Szerinted van aki elolvassa?

Sziasztok!

A Biblia szerint Isten Fiának először emberként, isteni hatalmát letéve kellett eljönnie Földünkre, másodszor azonban isteni hatalommal és dicsőséggel jelenik meg, egy végső igazságszolgáltatásra és szabadításra, Isten országa hatalomátvételére.

Jézus maga is igen világos kijelentéseket tett erről első eljövetelekor. Néhány példa: Kajafás főpapnak és az egész, felette ítélkező főtanácsnak mondta, szokása szerint "az ember Fiának" nevezze magát: "Meglátjátok majd az ember Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljönni az ég felhőivel." Tanítványait pedig így vigasztalta velük való utolsó együttlétein: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, elmegyek és ismét eljövök, hogy magamhoz vegyelek titeket. Ti azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömötöket"

Jézus visszajövetele azért is szükségszerű, mert a megváltás munkája csak általa lesz teljessé. A haláltól és a bűn minden következményétől való végső és teljes szabadítás kapcsolódik hozzá. A Biblia szerint ugyanis Jézus második eljövetelekor, illetve azt követően történnek az alábbi események:

– Az utolsó ítélet

– A megváltottak szabadulása a halál fogságából (az ún. első feltámadáskor)

– Az egész földi történelem kiértékelése a megváltottakkal együtt (az ún. millennium, az ezeréves időszak folyamán)

– A megváltás kegyelmét visszautasítók ítéletének meghirdetése és annak végrehajtása (az ún. második feltámadás idején, a "második halál" által)

– A föld újjáteremtése eredeti, bűneset előtti állapotára és örökségül adása az emberiség megváltott, megmentett maradékának.

A XVIII. század vége óta mély nyomot hagyott a keresztények gondolkodásában az az irányzat, amely lehetetlennek vélte és mítosznak tekintette mindazokat a bibliai kijelentéseket vagy ígéreteket, amelyek megmagyarázhatatlanok vagy elképzelhetetlenek a mi jelenlegi emberi tudásunk és tapasztalásunk alapján. Ezért Jézus eljöveteléről is sokan gondolkodnak úgy, hogy azon nem egy látható eseményt kell érteni, hanem a világ mintegy "felnő" Krisztushoz egy lelki, vallási fejlődés révén, és így egyszer csak megvalósul a világban a keresztény eszmék uralomra jutása, és ezáltal "jelenik meg, tér vissza" Krisztus. A bibliai leírások azonban egyértelműen kézzelfogható, monumentális, minden akkor élő ember számára érzékelhető eseményként szólnak Jézus megjelenéséről:

"Dicsősége elborítja az egeket, és dicséretével megtelik a Föld. Ragyogása, mint a Napé. Megáll és méregeti a Földet, pillant és megrendíti a népeket, az örökkévaló hegyek szétporlanak, elsüllyednek az örökkévaló halmok. A Nap és a Hold megállnak helyükön"

"Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugatig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is"

"Ímé, eljő a felhőkkel és minden szem meglátja őt"

Üdv. Péter

Az alapján fognak neki hinni, hogy nem kér semmit cserébe tettiért, és mindig az Atyára hivatkozik a cselekedeteiben, önzetlenül bánik az emberekkel, és az ő javukat akarja, hiszen saját java teljesítve...mert egy az Atyával. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Kiderül úgy is, de sokan hitetlenek még, mert nem tiszta a képük magáról az univerzumról és istenről sem, de még magukról is tévedésben vannak nagyon sokan. Először ez a téves nézet lesz megtisztítva, és utána fog eljönni az utolsó ítélet... :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Alaposan kiforgatod a szöveget, javítok, ha nem haragszol:

Ismétlem. Ebből a kijelentésből: "ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége" - semmi sem az, aminek látszik!!!

"1./ Ugyanis nem felhőkkel jön el, hanem láthatatlan módon."

Miről beszélsz? A felhők gyakran éppen a láthatatlanságot jelentik és az eltávozásakor is ez tette láthatatlanná! Tehát a felhőkkel jön el (pontosabban: "lesz jelen", mivel mint Noé idejében, hosszabb időről van szó), de a világ számára fizikailag láthatatlanul.

"2./ Nem szem látja meg Jézust, hanem az értelem fogja fel."

Ez így felesleges megjegyzés.

"3./ Nem is jön el, hanem csak a jelenléte válik nyilvánvalóvá."

A "jelenlét"-nek fordított szó értelme világosan látható a Filippi 2:12-ből, ahol Pál a jelenlétét (pa·ru·szi′a) a távollétével (a·pu·szi′a) állítja szembe: "Ennélfogva, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak a jelenlétemben, hanem most még sokkal készségesebben a távollétemben, folyton munkáljátok megmentéseteket, félelemmel és remegéssel."

"4./ Sőt a jelenléte is csak annyit jelent, hogy a figyelmét a földi dolgokra fordítja, ugyhogy a valóságban nincs is jelen."

Így van! Fizikailag nem lesz jelen már többet. Mivel figyelembe kellene venni azokat a verseket, melyeket ötödik hozzászólóként írtam! Azoknak mondana teljesen ellent az olyan érvelés, hogy újra fizikailag eljön közénk!

Ján 14:19; Csel 13:34; Ján 6:51.

"5./ Akik őt általszegezték, nem láthatják meg, ugyanis már régen meghaltak. Tehát ha a látás gondolati felfogást jelent, akkor ez csak azokra a gonoszokra vonatkozhat, akik hasonlítanak azokra, akik Jézust megfeszítették, és ezen gonoszok számára kellene Jézus jelenlétének nyilvánvalónak lennie - viszont ez még így sem igaz, mert ezen gonoszok számára Jézus jelenléte egyáltalán nem nyilvánvaló, ugyanis hülyeségnek tartják az egészet. Tehát még szimbolikusab sem igaz, hogy "még azok szemei is meglátják, akik általszegezték Őt"."

Ha tagadjuk, ha nem, Jézus jelenléte egy folyamat, nem pedig pillanatnyi esemény. A jelenések ezen verse pedig ebben a folyamatban még előttünk áll!

Szóval a "racionális" érvünket Isten képességeivel magyarázod. Tehát Isten majd trükközik egyet az "égi kivetítőn"? Bocsi, de erre a technikára már az ember is képes! Nem erről szól ez a történet, így megint csak ellentétbe kerülünk az említett versekkel, melyek világosan beszélnek.

Milyen értelemben fogja ’minden szem meglátni őt’? A földi eseményekből felismerhető lesz, hogy ő láthatatlanul jelen van. A János 9:41 szavai sem a betű szerinti szemekkel való látásra vonatkoznak, amikor azt olvassuk: „Jézus ezt mondta nekik [a farizeusoknak]: »Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök. Ámde most azt mondjátok: ,Látunk’, ezért a bűnötök megmarad.«” (Vesd össze: Róma 1:20.) Krisztus visszatérése után néhányan kinyilvánítják hitüket; felismerik jelenlétének jelét. Mások figyelmen kívül hagyják a tényeket; amikor azonban Krisztus mint Isten ítélet-végrehajtója a gonoszok ellen fordul, hatalmának megnyilvánulásából még ők is felismerik majd, hogy a pusztulás nem emberektől, hanem az égből származik. Tudni fogják, mi történik, mivel jó előre megkapták a figyelmeztetést. ’Verni fogják magukat bánatukban’ a rájuk következő események miatt.

Nehogy azt mond, hogy szokatlan dolog a Biblia fényében azt állítani, hogy „eljött” vagy „jelen van”, ha nem látható?

utolsónak. :)

Nem neked célozta a kérdező a megjegyzést(11:04 nek, te meg 10:04 kor válaszoltál), viszont nagyon érdekes, amit írsz. Az értelem fogja fel "Jézus" második eljövetelét. Jézus is mindig elméről beszélt. Nem lehet, hogy az Elme hatalma az egész univerzum, és gondolatiban jeleníti meg a világegyetemet, benne minket is, egyéni elméket biztosítva, azért, hogy felismerjük őt és azzá váljunk...saját képére teremtett, de ily módon. S mivel megtapasztaltuk a jó és rossz tudását, így tudunk teljesen jók lenni, mint Jézus. A kígyó szavaival élve, olyanok lehetünk, mint Isten maga, a tiszta szeretet, az élet, az egyetlen Lélek, ami létezik valójában, a mindenség. :)

Tehát megérteni fogjuk Jézust, és nem az 5 érzékünkkel észlelni. Viszont a megértéshez szükség van útmutatásra is, ami a modern ember számára nem biztos, hogy a szentiratok egyike lesz. Nekem van ötletem mi segíthet. :)

üdv

25/F

LastOne.Left