Nem találom a lelki nyugalmam. Hogy engedjem el a terhelő gondolatokat?

Úgy elég nehéz imádkozni, hogy fogalmunk sincs kiért és pontosan miért végezzük.

Egyébként nincs előre meghatározott sors, mindenki szabad akarattal rendelkezik, az ember dönti el, hogy alakítja saját sorsát.

A te imád és törődésed nagyon is erővel bír, és sokat számít. "Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének."

Én is imádkoztam érte, viszont azt tudni kell, hogy Isten az ő akarata szerint és időzítése szerint válaszolja meg az imákat, és gyakran igen sokáig látszólag "nem csinál semmit".

Érdemes lehet, gyakran előhozni ezt a kérésedet, Isten előtt, hogy ne csak egy igaz ember könyörgése legyen, hanem egy igaz ember buzgó könyörgése. De azért most ne ezen aggódj, hogy mennyire vagy buzgó, ugyanis imádkozni sem tudunk megfelelően, de van egy erős támogatónk: "Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal." (Róm 8,26)

Látom, nagyon szereted az illetőt. Isten még jobban szereti nálad, és a maga idejében sokkal többet is teljesít, mint amit kértél-

A terhelő gondolatokat úgy tudod elengedni, hogy bízol Isten hatalmában, jóságában, és erejében, időzítésében, békességes tervében, neked csak egy mustármagnyi hit kell, egy ici-pici erő, ami mozgásba hozza a mindeható Isten erejét. Hasonló ahhoz, amikor valaki megnyom egy kapcsolót egy atomerőműben, és bekapcsolja a reaktort. Egyeten ujjal hatalmas energiát szabadít fel. Nem kell neked átvenni Isten munkáját és felelősségét. Te csak egy ember vagy Isten meg Isten. Amikor meg majd megteszi, amit kérsz, akkor emlékezz, hogy kié a dicsőség. (Az Övé!)

Imádkozom érted, hogy nyugodj meg, és élvezd jobban az életet. Isten szeret, és az ő terve megvalósul, de csak hosszú távon.

üdv

Stefán

"a sorsa elől senki sem menekülhet. Ha valakinek balsors jut, azt kell élnie."

Nem tudom kedves Kérdez, hogy ismered -e azt a mondást, hogy "mindenki a saját sorsának kovácsa"

Isten senkinek nem rendezi el előre, hogy rossz, vagy jó életet fog-e élni. Nincs eleve elrendelés.

Valakinek az életét a környezete, a születési helye, vagy egyéb befolyásoló tényezők is meghatározhatják. Illetve saját maga tud változtatni a helyzetén, ha kéri a Teremtőt, hogy segítsen ebben.

Ezért a kedves Ismerősöd a saját döntése alapján van bajban, vagy valamiért nem akar, vagy nem tud onnan kijönni. Nem Isten osztotta neki ezt az életet.

Természetesen imádkozunk érte is, azonban neki ezzel összhangban kellene lépéseket tenni. Mert szabad döntési joga van, Isten nem fosztja meg attól, és azt aratja amit elvet.

Valaki előttem már írt a lelki békéről. Csak annyit, hogy ha nem változik a helyzete, akkor sem kell önmarcangolnod magad, Nem Te okoztad neki ezt a helyzetet.