Ha az ember szörnyű helyzetbe kerül. Isten vezeti oda?

Wait a minute. Ha én vagyok a felelős mert rossz az életem akkor nem én vagyok a felelős azért is mert jó?

Egyébként biztos Isten kísért meg olyankor mikor rossz neked.

Ez az ige rosszul van lefordítva a Károliban, mint ahogy több másik is. Angol bibliafordításokban:

For the ways of man are before the eyes of the Lord, and He ponders all his paths (NKJV)

For a man's ways are in full view of the Lord, and he examines all his paths (NIV)

Tehát Isten nem rendeli az ember utait, hanem mérlegeli (ponders), illetve vizsgálja (examines).

Ez jól van lefordítva, de ez az ige a hívőkre vonatkozik, akiket vezet az Úr (és nem minden emberre, látható az igevers elejéből). Isten vezeti a hívőket (egy részüket), de ilyenkor mindig olyan irányba vezeti, ahol végül jobb helyzetbe kerül az életük, és természetesen nem olyan irányba, hogy szörnyű legyen az életük.

Ez persze nem jelenti azt, hogy útközben nem állhatnak elő nehéz helyzetek, sőt általában kifejezetten előfordulhatnak ilyenek hívőknél az emberek bűnei ill. ördögi támadások következtében. Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr (Zsolt 34,20).

A legtöbb szörnyű élethelyzet mögött vagy természetes okok, vagy emberek bűnei és a sátáni oldal tevékenységei állnak. (látható pl. Jób könyvében). Két további ritkább ok fordulhat még elő ezen kívül:

- Isten ítéletei ill. különböző automatikusan működő átkok, bűnök miatt - azaz az igazság működése

- próbák: a hívőket előfordulhat, hogy megpróbálja Isten, de ez egy még sokkal ritkább eset, és okkal történik, általában akkor fordul elő, ha valamilyen magasabb szellemi, hitbeli pozíóba akarja helyezni őket, tehát "előléptetések" vagy esetleg egyes nagy áldások előtt. Pl. mielőtt Isten behelyez valakit egy egyházi v. gyülekezeti funkcióba, előtte beleengedheti próbákba, megpróbáltatásokba, hogy kiderüljön. hogyan viselkedik nehéz helyzetekben - mivel az egyházi szolgálat során rendszeresen adódnak ilyenek.

Ha érdekel ez a téma, és nem fárasztalak, akkor még elmondom Neked az egyik leggyakoribb forgatókönyvet, ami ilyenkor előfordul. Ez a forgatókönyv így néz ki:

1. lépés: egy ember szörnyű élethelyzetbe kerül természetes okok v. őt körülvevő emberek bűnei ill. a sátáni oldal erőinek (esetleg ezek mögött álló) aktivitása folytán

2. lépés: ez az ember tehát bent van az így előállított szörnyű élethelyzetében, szenvedéseiben, és ekkor odajön hozzá az ördög, és a következő gondolatot sugallja neki: "Isten tette ezt!". (Vagy: "Isten a hibás ezért!".)

Ez annyira tipikus történet, hogy a Bibliában jó pár alkalommal előfordul ugyanez. Talán kettőt emelnék ki most ezek közül a történetek közül (de több is van).

Az első Jób jól ismert esete (Jób 1. fej.). Itt Jób rettenetes helyzetbe került részben természetes okok (vihar, tűz, betegség), részben emberi bűnök (a sabeus és kaldeus csapatok portyázása) miatt. Ez a történet azért rendkívüli, mert itt a Biblia azt is bemutatja, hogy a természetfeletti szinten ezek hogy történtek: mindegyik mögött a Sátán állt. Isten szerepe a történetben csupán annyi volt, hogy hagyta.

A másik történetben (Ruth könyve 1,3-5) Naomi hasonlóképpen szörnyű helyzetbe jutott, idegen országban meghalt a férje és a fiai, ezután akár éhhalál is fenyegethette volna a korabeli viszonyok közt. A szörnyű helyzetben mindkettőjükhöz odament az ördög, és ezt mondta nekik: "Isten tette ezt!" Jób még direktben is kapott ilyen szöveget (nem csak a gondolataiban), ezt mondta neki a felesége: "átkozd meg az Istent, és halj meg!" (Jób 2,9).

A Sátánt néha szokták azzal a névvel is illetni: "a vádló" Ez azért van, mert valóban szeret vádolni, Jól ismert kép, mikor az embereket vádolta Isten előtt (pl. Zak 3,1). De ezt fordítva is szereti csinálni: Istent is szereti vádolni az emberek előtt. Ez történik ilyenkor is.

Ebben a helyzetben Jób, bár kissé rezgett a léc, de nem vette be az ördög szövegét, és nem szólt Isten ellen. Naomi azonban elhitte, és ilyeneket mondott:

"engem talált az Úrnak keze" (Ruth 1,13) és "nagy keserűséggel illetett engem a Mindenható". (Ruth 1,20)

Sok szörnyű helyzetben lévő emberrel ugyanezt megcsinálja az ördög, és ez a kérdés számukra: úgy reagálnak mint Jób (azaz nem fogadják el az Istent vádló hamis gondolatokat), vagy pedig úgy mint Naomi?

Ha az utóbbit teszik, és Isten ellen szólnak, ártatlanul vádolják Őt, akkor ezzel átmenetileg akár még rosszabb állapotba is kerülhetnek. Hiszen ezzel vétkeznek Isten ellen, tehát ilyenkor megbántják Istent és az történik, hogy Isten jelenléte ilyenkor visszavonul egy időre - és ahol Isten jelenléte hiányzik, ott nem mennek jól a dolgok. Ha pedig ilyenkor az ördög rá tudja venni ezt az embert, hogy újra és újra Isten hibáztatására nyissa a száját, akkor újra és újra lezajlik ez a ciklus, és így az illető tartósan szörnyű állapotban marad.

De van a Bibliában egy jó hír is: Isten Jóbot és Naomit is kivezette a bajból, és jó jövőt adott nekik!

Jézus ma is megteszi ezt azokkal, akik Hozzá fordulnak! Tehát ez a kiút: Isten nem a probléma, Isten a megoldás! Isten jóságában és szeretetében kell hinni (ami az igazság), és nem elfogadni az Őt vádló gondolatokat (ami a hazugság). A bajban lévő ember bizalommal fordulhat Istenhez: Isten szeretne segíteni, Ő jó és megjutalmazza azokat, akik buzgón keresik! (Zsid 11,6)

Bocsánat a hosszú fejtegetésért, de igazából ezt nem bírtam lerövidíteni

A sorsunkért teljes mértékben mi vagyunk a felelősek. Mi terveztük az életünket is, és rajtunk múlik mit tudunk belőle megvalósítani. Istennek annyit köszönhetünk, hogy lehetőséget adott a számunkra a fejlődésünkhöz. Véletlen balesetek vannak persze. Aki önhibáján kívül hal meg az előbb kap lehetőséget az ujjá születésre. Mint aki öngyilkosságot követ el.

Isten csak annak tud segíteni aki hagyja. Isten bennünk van. Joga van mindenkinek a szenvedésre is, meg a boldogságra is. Aki nem tapasztalja meg a sötét oldalt nem tudja értékelni a jót sem.

A mennyországot nekünk kell megteremteni magunknak, úgy ahogy a poklot is mi teremtjük magunknak. Mindig azt kapjuk, ami a fejlődésünkhöz szükséges. Itt minden értünk van, minket szolgál.

Itt mindenki csak nyerhet. A tapasztalatért vagyunk itt. Hogy megértés szülessen bennünk.

A halál nem a vég, mi örökké élünk és örökké itt leszünk egymásnak a létezésben. Ahogy lent úgy a másvilágon is.