Az egyik ember halálát miért tartják "fontosabbnak", mint másokét?
Mivel Istenben hívő személy vagyok, mindig eszembe jutnak azok a tanítások, amik az e földi élet hatalmának, vagyonának, elismerésének hiábavalóságára mutatnak rá.
Mégis vannak személyek, akiket külsőségeik, világban betöltött szerepük szerint kezelnek a test halála után, és komplett kormánypártok, hírességek, és több száz, vagy ezer ember jelenik meg. Mások temetésére van, hogy senki nem megy el, vagy csak kevés ember. Pedig ugyanúgy egy ember vesztette életé.
Az emberek, miért hiszik, hogy hatalmukkal, a világi pozíciójukkal, majd bármit is érnek a haláluk után?
Ez így már egy újabb kérdés, de nem tudom ezt a helyzetet hova tenni. Istenben nem hívő embereket, vagy képmutató embereket szép kápolnákba, csicsás temetőkbe, angyalok, meg Jézus szobraival körülvett temetőkbe temetnek, mintha úgy hinnék, hogy ezek bármit is számítanak a túlvilági életben, vagy megítélésben.
Pedig tudjuk jól, hogy a test, és minden hozzá tartozó hatalom semmit nem ér egyik vallásban sem a túlvilágban.
Miért hát e külsőségek?
Egyrészt minden embernek meg kell adni a méltó végtisztességet. Ez eléggé bibliai tanítás szerintem, nem tudom miért irigyled sokaktól.
Szerintem eléggé magától értetődő, hogy egy olyan embert akit nagyon sokan szerettek és ismertek, azt sokan kísérik el utolsó útjára, akit kevesebben ismertek, azt kevesebben kísérik el. Nem is értem, hogy hol itt a probléma.
Az ember a hatalmat és a pozíciót felhasználhatja egyaránt jóra és rosszra is. Mind a kettőre lehetne példát hozni és mind a kettő ér valamit a halál után. Ha jóra használta, akkor lehet üdvösséget, ha rosszra, akkor pedig kárhozatot.
Azt pedig ne akard megítélni, hogy ki hisz Istenben és ki nem. Egyedül Isten a szívek ismerője, ne akard magad istennek képzelni. Mert lehet te őket képmutatónak tartod, de te legalább olyan mértékben vagy ítélkező.
"mintha úgy hinnék, hogy ezek bármit is számítanak a túlvilági életben, vagy megítélésben."
A temetés-szertartás az itt maradottak hitét/elképzelését/ tiszteletadását/ búcsúzását jelenti. A halott, ki átlépett a kapun a saját útját járja a túlvilágon (azt az itt maradottak már nem tudják, hogy miként)
- az ő szempontjából teljesen mindegy, hogy az itt maradottak mit csinálnak.
Az itt maradottak szempontjából meg nem mindegy hogy viselkednek, hogy ők vesznek részt/ nem vesznek részt a szertartáson.
Van az a mondás, hogy nem azon múlik mennyien kísérnek el az utolsó utadon hogy milyen ember voltál, hanem hogy aznap esik-e az eső.
Csak sajnos nem tudom pontosan idézni, de ez jutott eszembe a kérdèsedről. A temetésekre vagy a halott miatt megy el valaki (mert olyan közel érezte magához az illetőt) vagy a gyászolókat támogatni, még akkor is ha az elhunytat nem annyira ismerik, de a hozzátartozóit igen.
Az meg hogy ki hogyan gyászol, megint mindenkinél más, aki úgy érzi neki az segít hogy kidíszítgeti a sírt vagy elviszi a kedvenc tárgyait oda, akkor úgy. Nem biztos hogy azt gondolja ennek köze van a túlvilághoz, az emberek tesznek olyasmit amiről tudják hogy nincs semmilyen alapja, nem is feltétlenül hisznek benne hogy számíthat, de úgy érzik meg kell tenniük, és ilyen esetekben az a legjobb ha egy fokig ezt támogatjuk.
"Az emberek, miért hiszik, hogy hatalmukkal, a világi pozíciójukkal, majd bármit is érnek a haláluk után?"
Miért hinnék? A leírásod alapján a haláluk ELŐTT akartak elérni dolgokat.
És nyilvánvalóan minél többet értek el, minél több ember életére voltak hatással, annál többeket érint meg a haláluk is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!