Ha Isten teremtette az Istenteleneket, akkor most haragudjak Istenre, mert az anyám az öngyilkosságba akar kergetni? Mièrt nem tesz valamit, mikor látja, hogy bánt. Undorito, hogy Isten, ilyet teremtett.

"Milyen mániámmal? Nem én imádok egy képzeletbeli figurát. :)"

Dehogynem. A nemlétező evolúciót felruházod intelligenciával és imádod, hiszel benne. És még csak tisztában sem vagy ezzel. Istenben hinni legalább racionális.

Kedves Kérdező!

Te nem az Istenben csalódtál, hanem abban az istenképben akit Te istennek gondolsz! És jó is, hogy csalódtál benne, és az is jó, ha nem is hiszel benne.

Azért jó, mert így talán esély lesz arra, hogy megismerd az igazi Istent.

Igen, a betegségek és a szenvedéseket nem ez az igazi Isten büntet bennünket, hanem mi saját magunkat büntetjük, és ennek következménye mindig a betegség, és nem pedig fordítva.

"A földi ember szenvedéseinek kettő forrása van. Az egyik kitüntetés, a másik vezeklés.

Kitüntetés akkor a szenvedés, ha valaki együtt tud szenvedni Velem Jézussal!

Vezeklés akkor a szenvedés, ha valaki azért jött le a földre, mert előző életeiben annyira elrontott valamit, hogy csak a földi életben képes jóvá tenni önzését. Mert az a valami, amit elrontottatok, s amiért le kellett jönnötök a földre, az mindig a szeretet volt.

Ne azon spekulálj, hogy mik voltak azok a szeretetlenségek előző életeidben, melyek miatt lejöttél a földre, hanem arra használd az idődet, hogy a jelen életedben ne forogj magad körül!

Ne mondd, hogy ezt nem tudod megtenni! Nálad sokkal lehetetlenebb helyzetben lévők is képesek önmagukat átlépve, mások érdekeit figyelve szeretetben élni, tehát könnyíteni azok sorsát, akikkel körül vannak véve! Csak a legismertebbre hívom fel figyelmedet, aki már évtizedek óta csak a fejét tudja forgatni, s százezreket lelkesít és bátorít a szeretet életére! A ti országotokban is járt az illető, és sok ezer ember előtt tett tanúságot Rólam!

De ha nagyon akarnál, akkor környezetedben, ismerőseid körében is találnál olyat, aki lelki szenvedései mellett eltörpülnek a te testi szenvedéseid! És itt térek rá a második pontra.

Az igaz szenvedés az a lelki szenvedés, amelyet szeretetlenségeitekkel okoztok egymásnak! Ez a szenvedés az Én, a Te Jézusod szenvedésem bennetek! Igen! Nekem nagyon fáj, amikor nehezítitek egymás életét!

Akinek az fáj, hogy környezetében bárki árt önmagának, az érezze magát kitüntetve, mert saját szenvedésemet osztottam meg vele. Aki Nélkülem szenved, azt nagyon sajnálom, de nem tudok segíteni rajta, mert olyan elferdült gondolkodást melenget magában, mint az ilyen: „Isten elfordult tőlem, miért büntet engem az Isten, stb”.

Amíg okos eszetekkel nem látjátok be azt, hogy a SZERETET nem tud elfordulni, nem tud büntetni, addig nem tudok segíteni, mert Én csupán odáig tudok elmenni, hogy példát és erőt adok a gondolkodásotok megváltoztatására, de e változtatást nem tudom helyettetek elvégezni!

Pontosan azért jöttél le a földre, hogy példámat látva, átvedd erőmet, és átalakítsd gondolkodásodat! Egész földi életemnek ez volt az értelme! Aki nem ezt látja Bennem, az bálványimádó olyankor, amikor Rám hivatkozva pontosan Ellenem tesz. Vagyis nem azt tartja fontosnak, hogy ő tegyen valamit másképpen, ő alakítsa át gondolkodását, hanem arra próbál rávenni Engem, hogy én tegyek valamit másképpen, Én kezdjek másképpen gondolkodni!

Drága Gyermek! Éppen, mert nagyon szeretlek, nem tehetem meg azt, hogy akaratodhoz igazítsam Magamat. Éppen mert nagyon szeretlek, meg kell várnom, hogy akaratomhoz igazítsd magadat, tehát kezdjél el másképpen gondolkodni, tehát alakítsd át gondolkodásodat, mert Velem hozzád is elérkezett az Isten országa! (Márk 1:15)

Megáldalak a HIT, REMÉNY, SZERETET LELKÉVEL!"

Jézus; A HANG - könyv 1459

Kedves Kérdező.

A Te példád is egy a sok közül, hogy sokan egyáltalán nem ismerik se a Teremtőt, sem annak személyiségét, érzéseit, gondolatait, és szándékait. Csak úgy némelyek el-el fogadják a létezését, mert mondván "valakinek lennie kell", de ennyi.

Isten senkit nem teremtett sem Istentelennek, sem rossznak, ezt az egyén saját maga alakítja személyíségének, több okból kifolyólag.

Az első és legfőbb ok, hogy édesanyád sem ismeri Istent, és a hozzátartozó dolgokat. Így nem is cselekedhet úgy, ahogy a Teremtő elvárja. Vagy ha valmit tud is róla, igen kevés ahhoz, hogy ösztönözze magát, a helyes tettekre.

Próbáltál már beszélni anyuddal erről? De nem akkor amikor hevesek vagytok, hanem nyugodt körülmények között. Hidd el, neki is megvannak a saját problémái. Ezért inkább segíteni kellene egymásnak, hogy jól érezhessétek magatokat, mint család.

De ha csak az egyik tesz helyesen, már akkor is nagyobb részt elkerülhető a probléma, ha nem is teljesen.

Ehhez pedig idő kell, és türelem.

Kérd a Teremtőt, hogy segítsen neked ebben, és tegyél meg mindent, amit Ő tanácsol a családi élettel kapcsolatban.

A jw.org honlapon számtalan családdal kapcsolatos irodalom film található, ami a Biblia alapján készült.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]