Miért gondolták a farizeusok, hogy a keresztre feszítve lenni munkavégzésnek minősül?

Jn 19,31

A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.

Péntek volt. Ha ottmaradtak volna a testek, akkor szombaton kellett volna leszedni. És az lett volna a szombati munka.

Szia

Talán még annyit tennék hozzá az első hsz, hogy Niszán 15-e, a pászka utáni nap mindig sabbatnak számított, függetlenül attól, hogy a hét melyik napjára esett. 3Mózes 23:5–7. Ha ez a különleges sabbat egybeesett a szokásos sabbattal (a zsidó hét hetedik napjával, mely péntek naplementétől szombat naplementéig tartott), akkor „nagy sabbatnak” nevezték. Ilyen sabbat volt a Jézus halála utáni nap is (Jézus pénteken halt meg). Niszán 14-e az i. sz. 29 és 35 közötti időszakban egyedül 33-ban esett pénteki napra. Ez a bizonyíték is alátámasztja, hogy Jézus i. sz. 33. niszán 14-én halt meg.

Szia!

Szerintem félreértetted a dolgot. János evangéliuma írja: "Mivel péntek volt, a zsidók nem akarták, hogy a holttestek szombaton a kereszten maradjanak; az a szombat ugyanis nagy ünnepnap volt. Arra kérték tehát Pilátust, hogy törjék el a lábszárcsontjukat, és vegyék le őket." (19:31)

Nem a munkavégzésről van itt szó, hanem a páskaünnepről, amely éppen arra a szombatra esett.

Üdv. Péter

IV. Mózes 21:22-23

Ha valakiben halálos ítéletre való bűn van, és megölik, és felakasztatod azt fára:

Ne maradjon éjjel az ő holtteste a fán, hanem temesd el azt még azon a napon; mert átkozott Isten előtt a ki fán függ; és meg ne fertéztessed azt a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül.