Istennek volt valami célja azzal, hogy embert teremtett?
"a legfontosabb parancsolatot Jézus által ismerjük, hogy a szeretet"
Ez így nem pontos.
Látom, hogy az istennek sem vagy hajlandó gondolkodni, hanem beálltál a saját vágányodra, és onnan a földrengés sem billenthet ki.
Akkor lássuk:
A legfontosabb parancs az ISTEN imádata. Nem másé, hanem az övé. Csak sokkal utána jön az emberek szeretete.
Az egyetlen megbocsáthatatlan bűn a szentlélek káromlása, vagyis az istentől való elfordulás.
Az egyetlen dolog pedig, amit egy mindenható SEM tud megadni magának, az a dicséret. Közvetlenül is - lásd: dicsőítő énekek - és közvetve is: vagyis az egész világ a nagyságával, megjelenésével, szépségével az isten nagyságát és munkáját dicséri, fejezi ki.
Igazából az egész világ - a mennyek és az angyalok is - EZÉRT készült.
Az angyaloknak is ez a legfontosabb feladata, és az embernek is.
"Az egyetlen dolog pedig, amit egy mindenható SEM tud megadni magának, az a dicséret"
Még én is tudom dícsérni magam, bármikor, bárhogyan. Nehogy már egy mindenhatónak ne menjen!
Azért ez nagyon más, nem?
Az, hogy magad dicséred (ráadásul senki sincs ott), az hülyén néz ki.
Ha más dicsér - őszintén és áhítattal, ugye - na, az EGÉSZEN más!
Vagy pedig magyarázd meg azokat, amiket mondtam.
"Azért ez nagyon más, nem?"
Miért lenne? Egészséges embereknek van egyfajta értékrendje, amihez mérten ha én valami kiemelkedőt alkotok, akkor dícsérhetnek érte.
De nekem is van egy értékrendem, amihez képest én is meg tudom állapítani hogy amit tettem az épp mennyire jó vagy mennyire rossz. Ha pedig olyan, mondjuk elértem valami nagyon nehéz célt amiért sokat küzdöttem, simán érezhetek dícséretet saját magam irányába.
Nem is értem, honnan vetted hogy ilyesmire ne lenne képes bárki, pláne nem egy mindenható isten.
Talán nézd végig még egyszer a parancsait.
Ha nem fontos, akkor miért ez van kiemelve ennyire erősen?
És nézd végig a történéseket a Bibliában, a legelején.
Gyakorlatilag az egész teremtés erről szól.
Semmi más célja nincs a teremtéssel - merthogy ha néha szereti a teremtményeit, az nem cél.
1: ha nem hibás az érvelésem, akkor találó.
2: te tényleg nem érzed a különbséget a kettő között?
Neked teljesen mindegy, hogy magad dicséred, és senki más nem tesz ilyet - vagy pedig mindenki más szívből és őszintén dicsér?
Ugye nem mondod ezt komolyan?
Persze hogy teljesen mindegy. Mégis mivel lenne több egyik a másiknál? Nem is beszélve arról hogy ez még csak nem is szabadna hogy lényeges dolog legyen. A lényeg az, amiért dícséretet kapok, nem pedig a dícséret ténye.
Hogy teszek valami jó dolgot, az a fontos, nem pedig az hogy dícsérnek-e érte. Ha egyszer valami jót szeretnék tenni akkor azt megteszem anélkül is hogy ezért bármilyen elismerést kapnék. Vagy legalábbis ha nem is az lenne a célom hogy tegyek valami jót, hanem csak az hogy legyen amiért dícsérjenek, akkor az én fejemben lenne komoly baj...
Jól van, semmi gond.
Találj más indokot - a Biblia és a világ alapján.
Ha nem megy, akkor azért gondolkodj el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!