Istennek van más fia Jézuson kívül?

Az csak legfeljebb akkor volt érvényes, amikor írták.

Az írás utáni időkről ugye nem esik szó.

Tehát ez nem kizáró ok.

“Nehogy azt írja valaki hogy valamennyien Isten gyermekei vagyunk!”

Pedig ez az igazság ! Sőt mi-több, mi mindannyian Isten egy és elsőszülöttjei vagyunk.

Vagy talán van még valaki rajtad kívül aki tegnap 22:16 kor ezt a kérdést itt feltette?

Értsétek így a metaforát:

Istennek egyszülött fia Jézus.

A megtért embereket pedig gyermekeivé fogadja.

Isten gyermekei kifejezésért kérek szépen 0%ot ismét!

No meg azért, mert logikát vittem a vallásba, amikor a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Kíváncsi lennék, hogy néhány kereszténykedő mivel cáfolja lepontozott első hozzászólásomat...

Amikor a kérdező direkt kérte, hogy az Istenfiúságot válaszoljuk meg. A Biblia pedig legalább 4 helyen leírja, hogy Krisztus Isten egyszülöttje.

Lehet az angyalokat és az embereket is bizonyos értelemben Isten fiainak nevezni, ahogy például egy tanár is nevezheti fiainak a tanítványait, de a szó legsajátosabb értelemben Istennek csak egyetlen Fia van:

"Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal. ... Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki." (1,14-18)

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ... Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítélet alá esett, mert nem hitt az Isten egyszülött Fia nevében." (3,16-18)

"Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette, s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban. Annyival kiválóbb lett az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Hiszen melyik angyalnak mondta valaha: Fiam vagy te, a mai napon nemzettelek téged? És máshol: Én Atyja leszek, ő pedig a fiam lesz?" (Zsid 1,1-5)

Krisztus olyan értelemben Isten Fia, hogy mindent megörökölt tőle, hogy mindenét birtokolja, még a teljes uralkodói és teremtői hatalmát is:

"Minden, ami Atyámé, az az enyém is." (Jn 16,16)

"És ami az enyém, az mind a tied, és ami a tied, az az enyém."

"Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön." (Mt 28,18)

"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött." (Jn 1,1-3)

"Őt rendelte a mindenség örökösévé, hiszen általa teremtette a világot is." (Zsid 1,2)

"Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Mindent általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn." (Kol 1,15-17)

"Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodott Krisztusban, amikor feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. Mindent az ő lába alá vetett, és őt tette mindenek felett az egyház fejévé." (Ef 1,19-22)

A Fiút ugyanaz a tisztelet és imádat illeti, mint az Atyát:

"Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt." (Jn 5,23)

"Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás! És hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: A trónon ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!" (Jel 5,11-13)

A Fiú természetesen maga is Isten:

"Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige." (Jn 1,1)

"Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez." (Fil 2,6-7)

Akkor tehát két isten van: apa és fia? Nem mert, az Atya tényleg mindenét odaadta a Fiának. Ha egy ember képes volna mindenét, még a saját testét is odaadni a fiának, akkor ugye nem lenne két ember, csak egy két személyű egyetlen emberi testű ember. Istennek persze nincs teste, neki szelleme, vagy másik szóval lelke van. Az Atya és a Fiú tehát egy szellemű/lelkű vagyis egylényegű, közösen birtokolják ugyanazt az egyetlen isteni lényeget. Isten Lelke és Krisztus Lelke egy és ugyanaz:

"Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs Krisztus Lelke, az nem az övé." (Róm 8,9)

Az Atya és a Fiú szellemük/lelkük által annyira egy, hogy igazából még a személyük is eggyé lesz, aki tehát nem Atya nem a Fia, hanem a kettőjük tökéletes és szétválaszthatatlan titokzatos egyétevő egysége: Ő a Szentlélek. Az Atya a Fiú és a Szentlélek, pedig a Szentháromság egy Isten.