Mit jelent az, amikor azt mondja az Úr, hogy "megrövidíttetnek" az utolsó napok?

Kedves 9-es válaszoló!

Neked is köszönöm a gondolataidat. Te magad is írod, hogy nem csak Jeruzsálemről szólt ez a beszélgetés, hanem a Krisztus visszajövetelének körülményeiről is.

Amikor az Írás azt említi, hogy az emberek, a nem istenfélők általánosságban ignoránsak lesznek az utolsó időben, és nem fogják észrevenni a véget, akkor az egész utolsó időszakról beszél, az "Úr napjáról", ami a teljes végső korszakot magában foglalja a héber gondolkodás szerint. Vagyis nem kizárólag a Felkent visszatérésének pillanatát veszi bele, hanem az egész azt megelőző folyamatot. Ez az, aminek a kezdetére nem lesznek felkészülve a kivülvalók, nem számítanak semmilyen nagy változásra, mégis bekövetkezik majd.

A nyomorúság a hívők számára mindazt tartalmazza, amiről itt az Úr beszél: üldöztetés, elítéltetés, elárultatás, pusztulás. Ezt nem lehet kizárólag az akkori Jeruzsálemi keresztényekre érteni, nincs különbség az egyházzal való bánásmódban, minden tag részesül az egész testet érő dolgokban. Ha viszont csak az akkori zsidókeresztényekre vonatkoztatjuk, akkor felmerül a kérdés, hogy a te elméleteddel ellentétben nekik mégis szükségük volt erre a nyomorúságra? És miért csak nekik?

Szerintem nem csak a júdeaiaknak beszél a Felkent, nem hinném, hogy csak velük törődött volna a végidőkről szóló beszédében. Kérdezed, hol mondja, hogy másokhoz is szól, íme:

""Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!"" (Márk 13:35-37)

Érdekes, hogy említed a Dániel könyvét, lehet esetleg ott valami hasonló próféciát, tanítást találni? Utána kell nézni.