Mit jelent az, amikor azt mondja az Úr, hogy "megrövidíttetnek" az utolsó napok?

Mikor vannak megrövídített napok az embereknél? pl. télen, amikor nagyon hamar sötétedik, már 4 kor sötétedik..

Sokszor a legegyszerűbb válasz a jó válasz, és nem kell super szelleminek lenni, hogy gondolkodjunk.

Jeruzsálem pusztulására vonatkozó időszak, nem a második adventre. Úgy gondolom, hogy ha nem rövidíti az ostrom alatti és az utána következő időszakot, akkor a Rómaiak minden keresztényt is megöltek volna

Krisztus visszajövetelét ilyesmik nem fogják megelőzni:

Máté

24,37 A miképen pedig a Noé napjaiban [1 Móz. 6,11-13. Luk. 17,26.27.] vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

24,38 Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.

24,39 És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

Itt nem lesz nagy nyomorúság.

"Mikor vannak megrövídített napok az embereknél? pl. télen, amikor nagyon hamar sötétedik, már 4 kor sötétedik.."

És sötétben már nem lehet ölni a keresztényeket? Ráadásul télen sem rövidebb egy nap, ugyanúgy 24 óra, csak a nappal rövidebb. Így ez is kiesik az egyszerűsítésből (amihez természetesen a szövegkörnyezetet is figyelembe kell venni). Szóval: rövidebb ideig tart. Ennyire egyszerű. Pl. nem két hétig, csak három napig.

Hármas válaszomban ezt a mondatot cserélném (illetve egyel feljebbi :

"Krisztus visszajövetelét ilyesmik nem fogják megelőzni"

Erre:

"Krisztus visszajövetelét ilyesmik nem fogják megelőzni, mármint nagy nyomorúság, és hasonlók"

Szia

A keresztények hálásak lehettek, hogy engedelmeskedtek az Úr figyelmeztetésének, és elmenekültek a városból a római hadsereg visszatérése előtt. Így megmenekültek annak egy részétől, amiről Jézus úgy beszélt, hogy a Jeruzsálemen bekövetkező „nagy nyomorúság . . ., a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha” Máté 24:21. Jézus hozzáfűzte: „Valójában, ha azok a napok nem lennének megrövidítve, nem menekülne meg hústest; de a választottak miatt meg lesznek rövidítve azok a napok” Máté 24:22. Mit jelentett ez abban az időben?

Emlékezz vissza, hogy i. sz. 66-ban a rómaiak átvonultak az országon, elfoglalták Jeruzsálem felső részét, és elkezdték aláásni a falat. Josephus erről számol be: „Ha Cestius még rövid ideig folytatja az ostromot, bizonyára gyorsan elfoglalhatta volna a várost.” Kérdezd meg magad: „Miért hagyta abba hirtelen az erős római hadsereg a támadást, és miért vonult vissza »érthetetlen módon«?” Rupert Furneaux, aki a hadtörténelem értelmezésére szakosodott, ezt az észrevételt teszi: „Egyetlen történésznek sem sikerült eddig megfelelő indokkal szolgálnia Gallus furcsa és végzetes döntésére.” Bármi legyen is az indok, a következmény az lett, hogy a nyomorúság meg lett rövidítve. A rómaiak visszavonultak a zsidók vad támadásai közepette. Mi lett a felkent keresztény „választottakkal”, akik bennrekedtek? Az ostrom feloldása azt jelentette, hogy mindenfajta mészárlás elől megmenekültek, amely fenyegetett a nyomorúság alatt. Ezért az i. sz. 66-ban bekövetkezett nyomorúság megrövidítését a maguk javára fordító keresztények voltak a megmenekült „hústest”, amelyről a Máté 24:22 beszél.

Itt a film, ha van kedved megnézheted: [link]

De mit jelent ez MOST napjainkban?

"Számomra nem különválasztható a Felkentnek ez a hosszú beszéde, nekem végig az utolsó időkről szól."

Szia! így nincs értelme, mert az eredeti üzenet információja sérül. Olvasd el Máté 24 elejét

24,1 És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom [Márk. 13,1-37. Luk. 21,5- 36.] épületeit.

24,2 Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt [Márk. 13,2. Luk. 19,44.21,6.] kő kövön, mely le nem romboltatik.

24,3 Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

Tehát Jézusnak két külön kérdést tettek fel. Egyiket Jeruzsálem lerombolásáról, másikat Jézus visszajöveteléről

"A 19., 24. versekben egyértelműen nyomorúságról beszél, és a végén hangsúlyozza, hogy mindenkihez szól a figyelmeztetés, úgyhogy számomra ez nem kizárólag Jeruzsálem pusztulását mutatja előképként, hanem a még hátralevő nehéz időket."

Akkor miért írja, hogy senki semmit nem fog észrevenni? Esznek, isznak, házasodnak és ekkor jön el a vég.

A te elképzeléseddel kapásból ellentmondásba hozod a Bibliát. Ha belegondolsz minek lenne nagy nyomorúság? A hívő nem ettől fog üdvözülni, hanem ha újjászületik és élete végéig kitart a szeretetben (Krisztusban) való növekedésben (megszentelődésben).

Amúgy is látszik, hogy ez a rész a zsidóknak szól. Júdea említve van + a szombat is.

24,16 Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;

24,17 A ház tetején [Luk. 17,31.] levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;

24,18 És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.

24,19 Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.

24,20 Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se [Csel. 1,12.] szombatnapon:

24,21 Mert akkor nagy [Dán. 12,1.] nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.

"és a végén hangsúlyozza, hogy mindenkihez szól a figyelmeztetés"

Ezt idéznéd, kérlek?

Na mind1, ettől még tévedhetek és neked lehet igazad. Leírtam a gondolataimat.

Sok áldást!

"Egyébként akár abban az értelmezésben gondolkodva is, hogy ez egy kizárólag a Jeruzsálemi emberekre vonatkozó prófécia lett volna, hogyan értsem a megrövidítést? "

Erre a 4. válaszban válaszoltam

"Pl. nem két hétig, csak három napig."