Az autisták valójában miért nem hisznek istenben, mi a valós kifogásuk ellene?

Kérdező: ha az ateistákra gondoltál, akkor a talpára kellene állítani a kérdést... vagyis a hívők miért hisznek?

A napokban volt ez a kérdés, és az lett a válasz, hogy a többség azért, mert belénevelik, még fiatal korban.

Az ateisták többsége meg azért nem hisz, mert ő gondolkodik.

11: Az ateista nem a "nem hívőt" jelenti, hanem az istentagadót. Ők a hívők "hülyézése" és az egyházak szidása, hibáztatása köré építenek szektát - 'hitet'.

Én úgy gondolom, hogy az életnek kell, hogy legyen valamilyen egyetemes értelme. Ha lerázzuk a felesleges hülyeségeket: megszületünk -> valami van -> meghalunk, szóval az élet értelme a halál. :)

Nos ha a felgyülemlett tudás, információ, "éntudat" menne a sírba... nem sok értelme lenne az egésznek.

A vallások (és egyes filozófiai irányzatok) erre igyekeznek magyarázatot adni. Valami okos ember mondta: A hívőknek két része van: vannak a babonás egyszerű emberek, és van aki felülemelkedett az átlagon, és NAGY dolgokról gondolkodik. Sok tudós, filozófus is arra jutott, hogy valamiféle "Istennek", túlvilági életnek lennie kell...

Ráadásul az agyunk igen érdekes aktivitást mutat halálunkkor, illetve utána... És ez tudomány.

Eric Berne: "Az elején mondunk egy Hello-t, a végén is mondunk egy Hello-t, és a kettő között megpróbáljuk az időt eltölteni valamivel."

"Az ateista nem a "nem hívőt" jelenti"

De bizony, pontosan azt!

Akár tagadja az istent, akár csak nem hisz benne.

Az istentagadó az antiteista lenne.

Eltekintve a szánalmas műveltséghiánytól, ami a kérdésedből süt (remélem, másfél év alatt kicsit behoztad a lemaradást, bár erősen kétlem, valószínűleg ez soha nem fog megtörténni), a tényleges válasz az, hogy az ateisták egyszerűen csak nem hajlandóak elrugaszkodni a valóságtól. Ez intelligencia kérdése. Törekednek a valóságkoherenciára. Nem képzelik oda azt, aminek nincs semmi jele (Isten), és nem érdekli őket az, ha más odaképzeli anélkül, hogy ellenőrizné, és erről nyilatkozik. Nincs számukra jelentősége mások képzelődésének.

Van olyan észlény valláskárosult, aki balesetet okoz, mert abban hisz, hogy Isten majd megvédi, vagy nem viszi orvoshoz a gyerekét, mert abban hisz, hogy Isten majd meggyógyítja. Az összes ilyen halállal végződik (néha ártatlan mások halálával). A kényszerképzelődés nem írja felül azt, hogy gondatlanságból követnek el emberölést. [link]

Ez kognitív szempontból teljesen egyazon kategória az oltásellenességgel: [link]

Mármint nem az ateizmus, hanem a vallási fanatizmus; a képzelt barát nemlétező befolyásába vetett túlzott, fanatikus hit mint kényszerképzet.