Isten miért teremtette meg az embereket?

Amiként apa vágyik gyermekre, Isten is vágyott, hogy gyermeke legyen. Istengyermekség - ez amely a vallások mélyén van, Istenhez eljutni, ez amely a vallásokat és a művészeteket élteti, és ez amiért sötét tökfejek elnincsenistenezik magukat, úton-útfélen, ugyanis ez nem könnyű létfeladat az embernek. Sokkal könnyebb az állatoknak, növényeknek, ők csak úgy vannak, élnek, szaporodnak, elpusztulnak.

[link]

Haza akartam, hazajutni végül,

ahogy megjött ő is a Bibliában.

Irtóztató árnyam az udvaron.

Törődött csönd, öreg szülők a házban.

S már jönnek is, már hívnak is, szegények

már sírnak is, ölelnek botladozva.

Visszafogad az ősi rend.

Kikönyöklök a szeles csillagokra –

Inkább az a kérdés, hogy miért teremtette a világot, ha korábban, vagyis mindig , elvolt nélküle.

A többi már világos, egy világba kellenek dolgok, fák, meg állatok, egészen picik, meg jó nagyok, aztán egy nagyon (un)intelligens lény.

Így aztán meg is teremtette, de mivel nemcsak jó sebész volt, aki oldalbordát is tud kezelni, hanem a statisztika is a kisujjába volt, hamar rájött, ha az ember halhatatlan, akkor bazi sokan lesznek, mert hát ezek szaporodnak, sokasodnak és azonnal kiszámolta, hogy az emberiség húsz évenként megduplázódik ( amit jé, a statisztika tényleg általában igazol is), így hatezer év alatt kétszer tíz a háromszázadikon számban lesznek, ha nem korlátozza az életüket.

/ez a kettes után írt háromszáz nullát jelenti, amitől még neki is elakadt a lélegzete/.

Így hát sztornózta a halhatatlanságot, de mivel azt is hamar kikalkulálta, hogy a korlátozással is hatezer év alatt hétmilliárdra szaporodnak majd /és ez az előirányzás is csak borzalmas háborúkkal, öldöklésekkel lesz ilyen szinten tartható/ ezért azonnal belátta, hogy bármekkora Éden kicsi lesz majd, vagyis szinte azonnal eldöntötte, hogy jobb, ha eleve nem az Édenhez köti a frissen teremtett emberpárt...