A pusztai vándorlás alatt áldoztak az Úrnak?

Szia!

Az Ámos 5:25.jellegzetes példa arra, hogy a kultuszi rendelkezésekkel történt visszaélések a hagyomány, ill. az üdvtörténeti múlt újraértékelésére ösztönözték a prófétákat. Ezen a nyomon halad tovább a Jer 7:22 is. Különben a prófétai teológia jellegzetessége, hogy a 40 éves pusztai vándorlásra úgy tekint, hogy az volt a JHVH-val való bensőséges közösség csodálatos ideje (vö. 2:10; Hós 9:10; Jer 2:2), amikor nem volt szükség áldozatokra. Ennek a kultusz-kritikai álláspontnak kialakulását segítette az, hogy a hagyományanyag tanulmányozása közben a próféták rájöttek arra, hogy némely rendelkezések kifejezetten arra az időre szóltak, amikor már az Ígéret földjén lesz a választott nép (vö. Num 15:2 skv.), tehát a pusztában nem voltak érvényben. A körülmetélést is csak utólag hajtották végre a Jós 5:5 szerint.

Ettől eltekintve minden valószínűség szerint mutattak be áldozatot a szent sátorban a 40 év alatt is.

Üdv. Péter