Mi a véleményetek az ontológiai és a kozmológiai Istenérvekről?

ontológiai istenérv: Canterbury Szt Anzelm istenérve, mely arra épül, hogy kell lennie egy olyan létezőnek, akinél/aminél nagyobbat elgondolni nem lehet, és ez Isten. Maga az ontológiai istenérv elnevezés I. Kanttól származik. - Isten léte bizonyításával Szt Anzelm 2 művében foglalkozik behatóan. A Monologiumban (1-4. f.) a tapasztalatból kiindulva, a dolgok létéből, tökéletességéből, a tökéletesség fokaiból a posteriori az okság elve alkalmazásával bizonyítja Isten létét. A Proslogiumban egy a priori érvet állít föl, mely Isten fogalmából következtet Isten létére, ez az ontológiai istenérv.

kozmológiai istenérv: a természetes istentan (teodicea) egyik bizonyítása. - Egyesek a kontingencia-bizonyítást, mások annak egyik sajátos formáját, az okok sorozatának érvét, esetleg a mozgás-érvet, mások viszont csak azt értik alatta, hogy a kozmosznak időbeli kezdete volt. A fiz. kérdés azonban nem tévesztendő össze a metafiz-val, előbbi csak a világon belüli okokat, utóbbi világon kívüli hatóokot föltételez, s utóbbi nélkül nincs istenbizonyítás. - A kozmológiai istenérv az okok sorozatára épül: ebben nem mehetünk el a végtelenségig, hanem első oknak kell léteznie. Vigyáznunk kell: ez az „első” nem az „első tag” a sorozatban, hanem mindegyik „fölött” v. „mögött” ott áll: az okság elve értelmében mindegyiknek létbe-lendítője. Hogy aztán ez a láncolat véges v. végtelen számú-e, hogy milyen kölcsönhatások mutathatók ki benne, ennek semmi jelentősége sincs. A sorozat egyik tagja és így összessége sem adhatja ui. a másiknak azt, amivel maga sem rendelkezik: a létet, azzal csak a föltétlen lét rendelkezik. A kozmológiai istenérvet főleg I. Kant vette kritika alá, szerinte ez az ontológiai istenérvvel azonos. Holott itt nem a szükségszerű lét fogalma a kiindulópont, melynek elemzésével vonnánk le következtetésünket, hanem a valós világ létezőinek és így relatív okainak ténye. A dialektikus materializmus azzal tér ki a kozmológiai istenérv lehetősége elől, hogy rámutat ok és okozat fölcserélhetőségére és az anyagvilág egészének kölcsönhatás-láncolatára. Ez viszont a kozmológiai-fizikai, ill. ontológiai sík összekeverését jelenti. A kölcsönhatás nem segít azon, hogy mindegyik ok véges, így összességük is kontingens. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lennének valós okok, de mind lényegükben, mind létükben végesek, és így a föltétlen lét erejéből merítenek, részesednek.

Isten-bizonyítékok

Az egy, személyes Isten létezésének elfogadása minden igazi vallás elôföltétele. A vatikáni zsinat (1870) kimondotta, hogy ,,Isten, aki minden dolognak eredete és végcélja, az emberi ész természetes világával a teremtett dolgokból biztosan megismerhetô.'' Ez a Szentírás kifejezett tanítása is; Szent Pál írja a rómaiakhoz: ,,Ami láthatatlan benne, örök ereje, valamint istensége, észlelhetô a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri'' (Róm 1,20). Az Isten-bizonyítékok megértéséhez a következôket kell figyelembe vennünk:

(1) Az Istenben való hit nem függ a bölcseleti Isten-bizonyítékok átlátásától. Ez a hit természetfölötti bizonyosság, amelyet természetfölötti eszközök -- Istennek az emberi akaratot indító és erôsítô kegyelme -- hoznak létre. Kinyilatkoztatásában (mindenekelôtt Krisztusban és Krisztus által) Isten egyúttal önmagát is kinyilatkoztatja, miként a nap is azáltal, hogy más dolgokat megvilágít és így azokat megismerteti, önmagát is kinyilvánítja.

(2) Az Isten-bizonyítékok bizonyító erejét könnyen megismeri a józan, romlatlan emberi értelem, de nehezen fogja föl az az ész, amelyet megrontott valamiféle hamis, téves, az ember megismerô képességében kételkedô bölcselet, mint ez -- sajnos -- az újabb korban a józan hagyományelv elhagyásával szomorú valósággá vált. Manapság azonban mindenütt kezdenek ismét visszatérni a józanabb régi hagyományhoz.

Az alábbiakban röviden vázoljuk a legfontosabb Isten-bizonyítékokat:

1) A kozmológiai (kosmos, görög szó = világ) bizonyíték: Ami lett, annak valami által kellett létre jönnie; minden mozgás mozgatót tételez föl. Így végül el kell jutnunk valami utolsóhoz, amelyik maga nem lett, hanem minden létesültnek oka (változatlan változtató, létesületlen létesítô).

2) A teleológiai (telos, görög szó = cél) bizonyíték: A világ rendezett egészként jelenik meg elôttünk. A nem eszes lények is célirányosan cselekednek (pl. a madár, midôn fészket rak). Tehát valami mindenekfölött álló rendezôt, tervezô szellemet kell elfogadnunk. (Amint pl. nyilvánvalóan lehetetlen elgondolni, hogy a szixtusi kápolna Madonnája véletlenül keletkezett.)

Az Isten-bizonyítékok mind az elégséges alap minden ember elôtt közvetlenül nyilvánvaló törvényére támaszkodnak: ,,Semmi sincsen elégséges alap nélkül''.

Minden Isten-bizonyíték logikai szükségszerűséggel a világtól különbözô Istenhez vezet. A pantheizmus (,,minden-Istenség-tana''), vagyis az a ,,világnézet, amely a lét mintegy isteni tökéletességűnek gondolt vagy tökéletességűvé fejlôdô összességét Istennel azonosítja'', a valóságban atheismus, Isten-tagadás; a pantheizmus ugyanis az Isten-fogalmat szétrombolja. Azok közül az indítékok közül, melyek pantheizmushoz vezethetnek, a következôket jelölhetjük meg: valami homályos, talán mesterséges egység-, azonosságérzés és tévútra jutott üdvösségvágy, amely az egyesülést Istennel nem akarja alázatosan Isten ajándékaként elfogadni, hanem azt a valósággal ellenkezôen és -- alapjában véve -- Istent káromló módon büszkén elôlegezi magának.

isten nincs

nem létezik

csak az emberek agyszüleménye -.-"

"isten nincs

nem létezik

csak az emberek agyszüleménye -.-""

Igen, a legtöbb ateista ismerősöm is így reagált rájuk.

azt ugye tudjátok, hogy ezek az érvek meg vannak cáfolva, ugye?

[link]

[link]

[link]

És nem kell ateistának lenni ahhoz, hogy az ontológiai istenérvet megcáfoljuk, Szent Tamás is elvetette az érvet.

Az eddig felsorakoztatott istenérvekből az összes meg van cáfolva kivéve egyet, de annak nincs sok értelme. Az egyedüli ami még "életben van" az a tudomány hiányosságaira hivatkozás és Isten a tudomány végére helyezése.

Régebben Isten volt felelős pl. a villámcsapásokért, mert az emberiség nem ismerte a töltés fogalmát és az elektromos jelenségeket, manapság Isten már inkább sejtszinten keresendő, az értelmes tervezettség kedvenc példája a Coli baktérium motorja, ami szerintük egyszerűsíthetetlen komplexitás és nem jöhetett létre evolúció során .. érdekes én egy csomó anyagot találtam a flagellum evolúciójáról..

ha ezen kívül tudsz nekem mondani más érvényes istenérvet, akkor szívesen végiggondolom, de őszintén remélem, hogy ilyen spekulatív mint amit fentebb írtam.

Az ontológiai és kozmológiai érvek klasszikusak, ha egy kicsit utánaolvasol és utánagondolsz máris megtalálod a cáfolatukat.