Homoszexuális irányultságú emberként mit tehetnék?
válasza:De, az első esetben is van ártás, mégpedig a "legjobb" esetben is, önmagának árt aki nem természetes módon éli ki az ösztönét.
A szembesülés és ere való bátorítás pedig nem bűntudat keltés, hanem a bűn le leplezése. A bűntudat nem jó, a bűnbánat viszont igen is helyes dolog.
válasza:Emánuel!
Hogy lehet nem természetes, ami a természetben is megjelenik?
válasza: válasza: válasza: válasza:"Tizenévesen sokat imádkoztam Istenhez,hogy szabadítson meg ezektől a vágyaktól.Sajnos azóta is megmaradtak.Azóta olyan szorongásokat okozott már ez,hogy egy idő után befuccsolt az egyébként bár nagy erővel,de kifelé egészen sikeresen (nagyrészt) látszatvilágom."
Hogyan éreznéd magad,ha senki sem ítélne el?
Jól? kiegyensúlyozottan? boldogan? SZERETETTELJESEN?
Igen,felszínre tör az igazság;
Nem Isten ítél el,hanem az emberek.Nem tudnak mit kezdeni a beállítottságoddal,félnek tőle,ezért elítélnek.Sokan Istenre hivatkoznak ítélkezésükben,ez történik a Bibliai ószövetségben is.De nem szabad bedőlni a látszatnak.Aki kiegyensúlyozott heteroszexuális és nincs is benne félelem attól,hogy te más vagy,az nem fog piszkálni.
válasza: válasza:Azt vettétek, hogy a Kérdezőnek nem volt semmiféle kapcsolata? Akkor mit is kellene megbánnia?
Kedves Kérdező! Az érzéseidről nem tehetsz, ezt Isten is tudja. Már eddig is keményen álltad a sarat, és láthatod, hogy valami félrement, mert erősen szorongsz. Általában akkor szokott ez történni, ha nem találod a helyed, a "rendes" önmagad.
Azt mondod, mindig is homoszexuális voltál, kérted Istent, hogy vegye ezt el tőled, de hiába. Gondoltál már arra, hogy okkal nem vette el? Hogy ezzel meg akar téged erősíteni? Isten nem azért ad neked nehézséget, hogy utána meg elítélhessen érte, ez nem rá vall!
Arra kár energiát pazarolnod, hogy heteroszexuálissá válj, ha eddig nem sikerült, akkor ezután se fog. Szerintem a többi válaszoló is egyetért velem abban, hogy csakis Isten képes ezen változtatni - ha pedig nem változtat, akkor más úton kell elindulj. Hívőként választhatod azt is, hogy egyedül maradsz egész életedre. Ez még mindig egy járhatóbb út, mint heteroszexuálissá változni, nézd meg a papokat, nekik is sikerül. Ha emellett döntesz, kérd ki egy cölibátusban élő pap tanácsát ehhez az életformához.
Vagy párkapcsolat egy férfival. Ehhez azonban le kell számolnod a hozzá kapcsolódó bűntudattal, és felvállalnod, hogy más emberek esetleg elítélnek miatta.
Nagyon fontos az elfogadó környezet! Tudja valaki a titkodat? Ha igen, hogy áll hozzá?
És ami még fontos: az önelfogadás! Akármelyik utat is választod, minden ezzel kezdődik. Csak úgy lehetsz kiegyensúlyozott, boldog ember, ha szembe tudsz és mersz nézni önmagaddal, tisztában vagy a képességeiddel, a határaiddal, és el is tudod ezeket fogadni. A Szentírás is erre biztat!
Kívánom, hogy mielőbb találj megoldást! Isten nem akarja, hogy szorongj és szenvedj!!
Sziasztok!
Köszönök szépen minden hozzászólást.Attól,hogy a vélemények nem egyeztek,tudom,hogy mindegyik a segítés szándékával érkezett.Emiatt is kiemelném,hogy ha nekem esetleg más a véleményem néhány hozzászólóéval (valakiékkel meg nagyon egyezik!) azt sem vitázásnak szánom.
Útkeresőnek érzem magam,ugyanis voltak is és vannak is szakaszok amikor távolabb kerülök Istentől,van amikor közelebb.Most olyan szakaszát élem az életemnek,amikor szeretnék Őhozzá jobban visszatalálni.Ennek elengedhetetlen része az Ő szavának ismerete és megtartása.Ebben az általam feltett kérdésben szereplő irányultság (nem maga a hajlam) egyértelműen bűn.Ahogy egy hozzászóló írta is,Pál apostol azok között sorolja fel az ezt gyakorló embereket,akik nem örökölhetik Isten Országát.Tehát a Biblia és az Istenhit szemszögéből ez üdvösség kérdése is!
Emellett viszont mégis ott van az,hogy hogyan lehet társ nélkül boldogan leélni egy életet.Tudom,hogy vannak olyan emberek,akiknek ez sikerül.Sőt még Igék is vannak olyan emberekről,akik sosem házasodnak meg,helyette szolgálnak Istennek,embertársaiknak és Pál őket pozitív példaként hozza fel.
A "világibb" dolgokra rátérve:
A gyógyszereket nem azért szedem,hogy elmulasszák a vonzalmaimat.Független ettől nagyon szeretném,ha változnának,és legalább az ellenkező nem felé is kinyílnának, (ha a teljes elmúlása a homoszexualitásnak nam is mindenkineél lehetséges) és nagyon fájdalmas érzés megélni,hogy még mindig nem megy és egyedül kell maradnom.Életperspektíva és rengeteg dolog szempontjából...:( Említette valaki a társadalmat is.Igen..A társadalomba való szerves,harmonikus beilleszkedésben is hatalmas probléma,és nem valamilyen megfelelési kényszer miatt,hanem mert olyanokat is " be kell csapnom",akik jót akarnak.Mondhatnánk,hogy semmi közük a magánéletemhez,de vannak olyan kollégáim is,akik közel állnak hozzám de ezt nem merem nekik elmondani,mert úgy érzem,hogy a munkahely ebben nem biztonságos közeg.És nagyon rossz érzés,hogy valakivel már barátok vagytok és ahogy ez téma,vagy mellébeszélned kell,vagy hallgatnod vagy színészkedned.:(
Tehát gyógyszert sem ezért szedek,hanem egyszerűen sok-sok év után már olyan elviselhetetlen volt a szorongás,hogy úgy éreztem,csak így tudom folytatni például a munkámat,mert már rám volt írva,hogy valami nem stimmel.A szorongásoldók pedig ezt bizonyos szintig visszanyomják.Ami persze egészségtelen és nem megoldás.Teljesen tisztában vagyok vele,hogy csak a tüneteket kezeli...
Sok a munkám,tanár vagyok,tehát sokat vagyok emberek között.Társaságba is járok,unatkozni otthon sem szoktam.Szeretek olvasni is,kirándulni is,mindent amit a legtöbb ember.De előbb-utóbb bármivel is foglalom el magam ez a magány és űr mindig utat tör magának...
Javítva: "Ebben az általam feltett kérdésben szereplő cselekedet (nem maga a hajlam) egyértelműen bűn."
Tehát a cselekedet,nem az irányultság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!