Miért szenvedhetett Jób? Mi a te verziód?

...és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.

Arról már nem nyilatkozik a szöveg, hogy a gyerekeit is feltámasztotta-e.

Csak belekotyogok:

Nem értem teljesen, mi a kérdés...de úgy érzem, abból a feltevésből fakad, hogy szerinted Isten nem engedte volna neki ezt a sorsot, ha élő kapcsolata lett volna Istennel.

Sok hívő gondolkodik így, egyfajta önvédelem, hiszen a hívők minden nap kérik Isten áldását, óvó kezét magukra, a családjukra. Isten része az életüknek, vezetés előtt imádkoznak, stb...Elképzelhetetlen, hogy Isten, aki a teremtő, a hatalmas, akihez megtértél, hogy ha melletted áll, bármi rossz történhet veled.

Persze vannak a világban rossz dolgok, de annak oka van. Hányan térnek meg Istenhez egy-egy tragédia után. Szerencsétlen Isten nem tudott már mást tenni, elvette a féltett kincsét, a gyerekét vagy mást, vagy beteggé tette, mert máskülönben sose tért volna meg hozzá. Azért lett rákos, hogy végre megtérjen...Hívő emberről van szó? Hát igen, de az utóbbi időben eltávolodott az Úrtól, fel kellett őt rázni...

Ez nem az én véleményem, de ismerem, mert az volt. Nem hívő gőgnek nevezném, hanem inkább hívő önvédelemnek.

Látjuk a világban a sok szenvedést, de összeegyeztethetetlen a mindenható Isten képével bennünk. Félni kezdünk, hogy bármikor lecsaphat valami rossz ránk is, ezért elkezdünk okokat keresni...Ahá, hiszen ő a csapás után megtért. Ez volt az oka. Milyen jó, hogy én már megtértem, engem már felesleges ilyen csapásokkal sújtani, hiszen Isten jó...Isten meghallgatja az imákat, engem nem érhet semmi baj...No de Keith Green is lezuhant egy repülővel...öööö...a felesége továbbra is dicsőítette az Urat és ettől még híresebb lett, még több emberhez eljutottak azok a dalok...Én csak egy egyszerű hívő vagyok, még hangom sincs, szerencsére teljesen felesleges lenne lezuhannia annak a repülőnek, amin ülök...

Földrengés volt azon a területen, ahova a fiamék épp nyaralni utaztak...De nem izgulok, hiszen minden lépését Isten kíséri és különben sem adta volna meg neki a pénzt az útra, ha nem tőle való lenne ez az út...

Önvédelem. Ebbe a gondolatkörbe nem fér bele az, hogy megadja a pénzt az útra és aztán épp az úton éri valami szerencsétlen baleset. Hogy megtörténik másokkal, jó-jó, de valahogy csak fel kell rázni a sok hitetlent...

Mindez az önálltatás, önnyugtatás működik, akár egész életen át működhet, mert azért valóban vannak emberek, akik kirívó tragédiák nélkül mennek át az életükön.

De megtörténhet, hogy az illetőt éri egy olyan csapás, amikor már nem talál magyarázatot. Amikor rájön, hogy tulajdonképpen lehet, hogy az a sok ezer másik, akik rosszkor voltak rossz helyen, ugyanolyan bűntelenek voltak, mint ő...Igaz, ki bűntelen? De vannak az életben olyan szenvedések, amit egy jóérzésű hívő ember még a halálos ellenségének sem kívánna és nem érezhet jogos következménynek a másik életében.

Én azt gondolom, ez az önvédő hívő gondolkodás nagyon veszélyes hamis tanításon alapul. Ez a sikerkereszténység, aminek semmi köze nincs Jézushoz.

Ő azt mondta, nyomorúságotok lesz ezen a világon. És hogy minden embernél nyomorultabb, aki csak ebben az életben reménykedik Istenben.

Nehéz felfognom elfogadnom meg aztán pláne, de ez a világ nem Isten országa. Itt tombol a Sátán...

Újszülötteket gyilkoló anyák, szemétdombra hajított pár napos kiskutyák, nem kell folytatnom szerintem.

Nem csak az emberek szenvednek itt.

Én egy időben, nagyon sokáig gyűlöltem Istent ezért, meg is voltam róla győződve, hogy egyenes útlevelem van a pokolba. Holott megtért hívő voltam, aki hitt a kegyelemben.

Mostanában inkább azt gondolom, ha van Isten, Ő éppúgy gyűlöli mindazt, amit én. Ráadásul kristálytisztán látom a két erőt. Tombolhat bármilyen hangosan az orkán, mindig felbukkannak a másik oldal képviselői. Csak nagyon csöndesen...

Megviselnek az állatkínzások, de ha kinyitom a szemem, látok sok embert, akik nem hívőként, hanem emberként, de emberfeletti erővel mentik az állatokat. Olyan közösségeket alkotnak, amik nagyobb erőt képviselnek, mint sok hívő gyülekezet, aki tök jól el van saját magával és elhiszi, hogy nem érintkezhet hitetlen társaságokkal...ez egyébként szerintem a Sátánnak a legjobb, mert nagyon nem lenne jó neki, ha a hívők végre kimennének a hitetlenek közé...

De most azt a másik erőt akarom megmutatni, hogy ott van, a haldoklók ágya mellett vagy amikor baleset történik az úton és jönnek a mentők, emberek, akik segíteni akarnak...A rettenetes pillanatban máris ott van az a másik szándék, az, amelyik építeni akar és nem rombolni...

Tehát aki mindent elvesz és szétrombol, az nem Isten. Tudok olyan hívő házasságot, ami úgy indult, mint egy álom és most a válás szélére jutottak. Nem volt mégse Istentől való?-ezek a kétségek gyötrik őket. Én azt gondolom, dehogynem, csak a Sátán szétrombolta, mert ebben leli örömét, hogy Isten alkotásait tönkreteszi.

Nekem ezek a gondolatok segítenek abban, hogy ne gyűlöljem Istent azért a sok szenvedésért, amiben mindenkinek része van. De megérteni, hogy miért engedi, holott mindenható, nem tudom, sőt, nem is akarom. Annyira még mindig vagyok dacos, hogy nem akarok erre elfogadni semmilyen magyarázatot.

Azért, talán nem bűn feltenni azt a kérdést, hogy MIÉRT? Hiszen Jézus is feltette.