Erdő Péter bíboros miért olyan általában, mintha citromba harapott volna?

Ez alapján megítélni embereket kicsit csúnya dolog szerintem. Nem mindenkinek egyforma az mimikája, még ha neked állandóan a füledig is ér a szád. Sokkal inkább adottság.

Ez nem befolyásol semmit, ettől függetlenül lehet őszinte, barátságos és nyílt szívű ember. Mindannyian különbözünk, külső megjelenésről másokat megítélni csúnya dolog és kicsit sem keresztényi.

Mert nem színházban vagy cirkuszban vagyunk...

Amúgy én voltam már többször miséjén, jött velünk Krakkóba is az Ifjúsági Találkozóra, ahol tartott előadást és misézett is: tud mosolyogni. :))

"a szentbeszédeit is papírról olvassa" - igen, ezzel kapcsolatban már beszélgettünk egy olyan atyával, aki jobban belelát a dolgokba, mert dolgozott együtt magasabb egyházi személyeknél. Ő mondta, hogy több dolog miatt olvassák sokan a prédikációkat: egyrészt, van aki hajlamos arra, hogy elhúzza a beszédet és tartani kell egy időkeretet az ilyen nagyobb miséknél. Így ha olvassa, akkor pont olyan hosszú lesz a beszéd, amennyi kell. Másfelől minél magasabban van valaki, annál több "média" is követi. Elég egy rosszabb megfogalmazás és kikezdik. A Szentatya is olvassa a prédikációit, pedig valószínűleg tudna mit mondani fejből is. Ja, de ő közben mosolyog, így minden meg van bocsájtva, értem...

Ez személyiségfüggő: Erdő Péter kánonjogász, ő egy nagyon elméleti ember. Aki kevésbé elméleti, annak talán jobban megy a "szereplés".

Erdő Péter egy magasan művelt tudós főpap, kiváló ember. Ettől függetlenül vannak bizonyos hivatások (és a katolikus papi hivatás is ilyen) ami egy kicsit a világtól elforduló emberek gyűjtőhelye. Sokfélék vagyunk, nem kell mindenkinek vigyorognia folytan.

A "békepapok" nem voltak kommunisták, hanem olyan katolikus keresztények, akik az akkori szocialista társadalommal való együttműködésben látták a keresztény szolgálat leghatékonyabb útját. Sok szempontból valószínűleg abban az időszakban igazuk is volt, mert így tudták elérni hogy a templomokat ne zárják be, a keresztény embereket ne üldözzék annyira, lehessen hittanórát tartani a sekrestyében, lehessen nyári tábort szervezni gyerekeknek, megmaradhasson az egyház, lehessen papokat nevelni, működhessenek egyházi iskolák (pl a piarista és a bencés gimnázium) , teológiai főiskolák. Az akkori rendszerrel való együttműködés nem jelentett erkölcsi árulást, mégha ma sokan így akarják is feltüntetni. Aki jelentéstételre volt kötelezett az jelentett, da az már rajta múlott, hogy mit és ebben van az erkölcsi tartalom, ebben van a helytállás.

Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek például a békepapi mozgalom vezetője volt és ennek volt köszönhető, hogy módja volt az akkori Szovjetunió területén Kárpátalján újraszervezni a katolikus egyházat és újra működésbe hozni. Paskai bíboros úr a BM III/III. ügyosztályának is készített jelentéseket, de a jelentései mindig kiegyensúlyozottak, békéltetőek voltak, védték azokat akikről jelentett nem ártott nekik. Szolgálata ebben is krisztusi volt.

Ha az állam fel akart lépni valamelyik lebukott rendszerellenes egyházi személy ellen akkor fellépett, de ebben is jó volt ha maga a hierarchia végezte el ezt a munkát, mert akkor csak a nyilvános szolgálattól mentettek fel valakit, csak egyházi megrovásban részesült, de nem börtönbe vitték. Nagyon nem mindegy.