Milyen ember lesz az aki csak szeretetet kap másoktól?

Valószínűleg egy olyan ember, aki viszontszeret másokat, barátságos és helyén van az önértékelése.

Kár, hogy nincs olyan ember, aki csak szeretetet kapna...

Attól függ, hogy milyen az a szeretet: érdek szeretet? Akkor balek lesz, mert átverik vele és egy álomvilágban fog emiatt élni, mellesleg kihasználják a továbbiakban más téren is.

Valódi szeretet? Akkor megtanul biztonságosan bízni a másikban és tanul tőle szeretetet, így már ő is fog adni szeretetet.

Az,az optimális helyzet,ami gyakorlatilag lehetetlen ma még.

A szeretet ad biztonságot,és a szeretet nyelve biztonságos használatát adja.

Csak a szeretet légköre biztonsága garantálja a gyermek egészséges testi,és szellemi fejlődését.

Természetesen, a gyermeket szerető szülők,csak akkor jelentenek biztonságot a gyermeknek,ha az ők egymás iránti őszinte szeretetét is tapasztalja.

Sajnos,őket nem lehet becsapni.

Nézzetek körül milyen a világ. Szerintetek a szeretetről szól? Az életre kell nevelni a gyereket. Az a cél, hogy boldoguljon a világban. El kell fogadni, olyannak amilyen. Segíteni kell, hogy megtalálja a boldogságát. Ez az igazi szeretet. Ha ez sikerül, akkor boldog, szabad és hálás lesz.

Az nem szeretet, hogy elkényeztetjük és minden vágyát kielégítjük. Ez gyávaság. Meg kell tanítani a gyerekkel, hogy meg kell dolgozni a céljainkért. És nem várni a sült galambot. Továbbá nincs lehetetlen csak mindennek meg van a helye és az ideje. Rá kell jönni a megoldásra.

Nagyon sokféle szeretet van. És nagyjából ugyanazt a szeretetet a különböző emberek sokféleképpen mutathatják ki, ismereteiktől, lelkiállapotuktól függően. És a nagyjából ugyanúgy kimutatott szeretetet sokféle ember sokféleképpen érzékeli, értékeli.

Egy konkrét ember adott pillanatban meglévő jelleme gyakorlatilag az addigi tapasztalataitól függ. Továbbá bizonyos mértékben a génjeitől. Nem létezik olyan, hogy valaki csak szeretetet érzékel, mert az mesevilág, elzárt, mesterséges világ. A valódiban van szeretet, gyűlölet, közömbösség. Ezek egymásra hatásából alakul ki az adott ember.

És nagy tévedés (mesevilág) azt gondolni, hogy aki csupa szeretetet kap, jó ember, szerető ember. Nagy valószínűséggel egyáltalán nem. Minden tapasztalás a világon önmagában semmit sem ér, csak más tapasztalatokkal összevetve. Csak akit nagyon gyűlöltek, tud igazán értékelni egy nagy és odaadó szeretetet. Valaminek az értékét az adja, ha ismerjük a hiányát. Aki mindig jóllakott, mindig jókat evett, számára az az állapot a természetes, se nem örül neki, se nem élvezi. Egyszerűen magától értetődőnek tartja. Aki éhezett már, aki hosszabb ideig silány vagy egysíkú ételekre kényszerűt, ő fogja egy igazán jól szervírozott , jó étel nagyszerűségét értékelni. Próbálj meg igazán, odaadóan szeretni egy intézetben nevelkedett gyereket, akiből még nem ölték ki a jó érzést. Majd megtapasztalod, micsoda hála, micsoda öröm, és micsoda viszont-szeretet létezik. Ezt az élményt egy mindig szeretetben élőtől soha em fogod megkapni, mert nem ismeri a különbséget, amit nem ismerünk, nem is nyújthatjuk.