Ezt Jézus mondja az embereknek. Pontosan mit nem tudtak akkor elviselni az emberek? És miért nem?

Pontosíts! Milyen konkrétumot szeretnél? Maga Jézus nem mondott konkrétumot, ami konkrét választ adhatna a kérdésedre. Némelyeknek az a véleményük, hogy maga az Újszövetség szövege az, amire Jézus utalt. Ez csak részben igaz, mert maga az Újszövetség szövege tesz utalásokat arra, hogy Istennek van további mondandója is, ami nincs leírva, vagy le van ugyan írva, de nincs kifejtve. Az ok, ami miatt az apostolok nem tudták volna elhordozni Jézus mondandóját az volt, hogy nem születtek újjá, ezért régi tömlőknek minősültek, amibe Jézus szerint nem tölthető új bor. Az újjászületés valósága csak Jézus feltámadása után vált elérhetővé, ahogyan a Szent Szellemmel való betöltekezés lehetősége is. Pedig az újjászületés és a Szent Szellem vétele nélkül nem tudható meg, hogy mi Isten személyes mondandója a számunkra. Ezek hiányában az Újszövetség szövege sem képes többet adni, mint az Ószövetség. Újjászületés és a Szent Szellem nélkül az Újszövetség szövege is csupán betű, ami megöl, mivel a betű nem közvetíti az életet, csak beszél róla. Jézus nem csak beszélt az életről, hanem a szava közvetítette is az életet. Erre van ma is szükség, mivel azonban Jézus a Mennyben van, így a Szent Szellem teszi élővé az Igét, és mi ezáltal vehetünk életet. Mivel Jézus tanítványainak ugyanúgy újjá kellett születniük, mint nekünk, ami csak Jézus feltámadása után volt lehetséges, ezért mondta azt nekik Jézus, hogy majd a másik Paraklétosz, azaz Pártfogó, akit az Ő nevében küld az Atya, mindazt kijelenti majd, amit akkor még az állapotuk miatt nem lettek volna képesek elhordozni. Továbbá az Újszövetség beszél kiskorúságról és érettkorúságról is. Ez pedig azt jelenti, hogy az újjászületés és a Szent Szellem vétele sem teszi okvetlenül alkalmassá az embert a szellemi dolgok befogadására és megértésére. Ehhez szükség van arra, hogy az ember átmenjen egy szellemi-lelki érési folyamaton, és pszichikai emberből szellemivé váljon. Ezért mondja Pál, hogy:

"Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcseségét; Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtettet, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát: Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is." (1Kor 2,6-10)

A 'tökéletesnek'fordított 'teleiosz', 'teljeset', 'felnőttet', 'érett korút' jelent. Azaz maga Pál apostol mondja, hogy Istennek van egy titkos bölcsessége, amit csak az érettkorúaknak jelent ki Isten. Ez még a leírt Újszövetség szövegére is vonatkozik. Egy pszichikai keresztény, vagyis egy újjászületett, de az ótermészet befolyása alatt levő hívő, csak bizonyos szintig képes a Biblia szövegét befogadni és megérteni, ugyanis Isten nem akarja, hogy megterhelődjön. A Zsidó 6 elmondja az okot is. Elmondja, hogy nem jó újra és újra lerakni az alapokat - fel is sorolja a keresztény hit alaptanításait -, a cél az, hogy továbblépjünk. Ám ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha Isten megengedi. Ha ugyanis továbblépve megvilágosodunk, és mégis elesünk, akkor menthetetlenekké válunk, amit Isten nem akar, ezért inkább eltűri, hogy az ember újra és újra nekifeszüljön az alapoknak, de nagyon várja, hogy továbbengedhessen.

"Akiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondani valónk van, mivel restek lettetek a hallásra. Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre. Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges (elemi, alap) beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek, A mosakodásoknak, tanításnak (itt eredetileg 'baptiszmón didakhész' áll, azaz 'bemerítkezések v. keresztségek tanítása'), kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek. És ezt megcselekesszük, ha az Isten megengedi. Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek, És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit, És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint akik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt." (Zsd 5,11-6,6)