A Bábel ternyának van bármi köze Babilonhoz?

Igen.

[link]

Szia

Picit részletesebben.

Babilon megalapítása Sineár síkságán időben egybeesett azzal, amikor az emberek próbálták felépíteni Bábel tornyát (itt utánaolvashatsz:1Mó 11:2–9). A torony építésével és a város alapításával az építőknek általában véve nem az volt a céljuk, hogy előmozdítsák Isten nevének a magasztalását, hanem inkább maguknak akartak ’hírnevet szerezni’. A zikkurratuk (toronytemplomok), melyeket nemcsak az ókori Babilon romjainál tártak fel, hanem Mezopotámia más részén is, azt látszanak megerősíteni, hogy az eredeti torony – bármilyen formájú és stílusú volt is –, lényegében vallási jellegű épület volt. Azzal, hogy Isten határozott lépéseket tett a templom felépítésének meghiúsítására, egyértelműen elítélte a munkálatokat, mint amelyek a hamis vallásban gyökereznek. Míg a város héber neve, a Bábel szó azt jelenti, hogy ’zűrzavar’, addig a sumer (Ka-dingir-ra) és az akkád neve (Babilu) egyaránt azt jelenti, hogy ’Isten kapuja’. A város megmaradt lakosai tehát megváltoztatták a név alakját, hogy ne legyen olyan pejoratív értelmű, mint eredetileg, ám az új vagy helyettesítő forma még így is a vallással hozta kapcsolatba a várost.

Az etimológiát leszámítva kb. annyi köze van a Bábel tornyának Babilonhoz, mint a mai macedónoknak az ókori makedón birodalomhoz...

Tehát semmi. A Bábel tornya egy zsidó mítosz, Babilon viszont egy valóságos település volt.

Üdvözlettel,

Dante

Szia!

Igen. A bibliai leírás párhuzamai fellelhetőek a mezopotámiai térség hitvilágában is. Ur III. dinasztiájának korából származik egy 27 soros töredék, amely szerint az „aranykorban”: „Az egész világ, az egész emberiség egyhangúlag egy nyelven (beszélt) Enlillel...” Egy Úr-Nammu király korából származó 3 x1,5 m sztélé pedig egy bizonyos zikkurattal (toronytemplommal) kapcsolatban megjegyzi: „Ennek a toronynak a felállítása igen sértette az összes istent. Egy éjszaka mindent leromboltak, amit az emberek addig építettek, és megakadályozták a munka folytatását. Az emberek szétszéledtek mindenfelé, és idegen nyelveken beszéltek.” (Archer, Gleason. L. Az ószövetségi bevezetés vizsgálata, 2001, 252. l.)

Dante ajánlom figyelmedbe Koldewey munkásságát... :-)

Üdv. Péter

Kedves Péter!

Gleason Archer könyve meg van nekem itthon. Mint elmondtam már máshol, a Genezis 1-11 mitologikus nyelvezetű elbeszélés, amely más vallások hagyományait vette át, és formálta át úgy, hogy a szerző teológiájának megfeleljen. Azért tehát, mert egy mítosz máshol is megvan, attól ugyanúgy csak mítosz marad.

Másrészt a mítosz nem feltétlenül kitalált történet minden esetben, mint például Rúth könyve esetében, amit számos szakértő fiktív elbeszélésnek tart. Az Íliásznak is van történelmi alapja, mégsem hisszük azt, hogy a görögöket meg az trójaiakat az istenek segítették. Ilyen alapon a Bábel tornyának is lehet történelmi alapja, de ettől még mítosz marad.

Természetesen kezelheted azt az elbeszélést történelemként. De a kutatás annyira nem veszi történelemként sem a Bábel tornyát - sem más ótestamentumi beszámolót - hogy Josephus művének első tíz könyvét a kereskedelmi forgalomban lévő verziókból egyszerűen kihagyták. Mert az Ótestamentum szépirodalmilag klassz gyűjtemény, de történelmileg csak annyira hiteles, mint más mítoszok.

Üdvözlettel,

Dante