Megjovendolte e Jezus a kizsakmanyolast vagy hogyan kell erteni a kijelenteset?

A rabszolgatartó társadalomban is volt kizsákmányolás, azt nem kellett megjövendölni.

Ez a talentumos példázatot mutatja, ahol is a talentumok az egyéni képességeket, előnyöket jelenti. Ha valamelyik képességedet nem használod, az elvész.

Szia

Amióta tökéletlen az ember, azóta van kizsákmánzolás, a tökéletlenség pedig jóval Jézus előtttől létezik. Tehát a kizsákmányolás az emberiséggel egyidős, erről nem kellett jósolnia.

Amit idéztél, az nem erről szól.

Viszön az, hogy a kizsákmányyolás növekvő tendenciát mutat, azt naponta tapasztalhatja az ember. Ennek okáról Pál apostol írt, a jövendőlését a 2Timót,3 fejezetében olvashatod el.

"Ezt is mondta nekik: "Vigyázzatok, hogy mit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak. "

Ez lényegében egy egyszerű példázat arról, hogy ahogyan viselkedünk, ahogyan másokat megítélünk, azok is úgy fognak majd velünk bánni. Persze van olyan, hogy valaki jóságos és mégis rosszat kap, viszont az értelmesebb, de még sem tökéletes emberek értékelik, ha a másik ember jóságot gyakorol feléje, így ők is viszonozhatják akár később a jó cselekedeteket felénk. Természetesen jót önzetlenül kell cselekedni, mert ha az ember a saját érdekeit vonja bele a jó cselekedetbe, akkor az már nem jó.

"Mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van"."

Ez lényegiben a talentumokról, és a háláról szól, ha az ember beéri azzal ami van, és a lehetőségeihez képest hálás az életéért, akkor egyre csak gyarapszik, viszont aki folyton panaszkodik például azért, mert nem érzi magát elég okosnak, elég sikeresnek, elég vagyonosnak, és nem hálás azért, mert például van fedél a feje felett, mert ihat vizet, és ehet ételt, még sokan mások nem, azok az emberek előbb utóbb elvesztik azt is, amijük van, és amikor mindenüket elveszítették, talán akkor jönnek rá, hogy mennyi mindenük volt. Tehát Jézus arra próbált rámutatni, hogy az embereknek nem kell egymáshoz mérniük magukat, és hajszolni a sikert, a tudást, mert minden ember egyedi, és más képességekben jeleskedik, aki ezt el tudja fogadni, abban növekszik a hála, és egyre tud gyarapodni, de a folyton elégedetlenkedő viszont egyre csak zülleszti saját magát, és azt is elveszti, amije volt.