Milyen istenkép lehet az ilyen emberek fejében?

A papok helyettesítik az atyát, de persze nem szó szerint, azért van náluk ez a szokás, hogy náluk gyónjanak, ne másutt, maguk.

Mondjuk ennek van diszkrét bája, hogy a katolikusoknál az a szabály, hogy a bűnt el kell mondani, ami sok esetben valószínű kínos is lehet vagy úgy érzi, hogy a papban nem tud megbízni, ezért nem gyón.

Nem hiába volt reformáció, mert a római katolikusok sok olyant alkalmaztak, ami a hívők sokaságának nem tetszett.

Isten minden bűnt megbocsájt, aki őszintén megbánja, amit súlyos bűn esetén meg is kell gyónnia. Persze ha nincs módja meggyónni, akkor azért nem felelős.

Ha valaki tudja, hogy meg kell gyónnia és szándékosan nem teszi, azért viszont viselnie kell a felelősséget. Ha valaki úgymond nem meri, akkor kezdjen imádkozni azért, hogy merje.

"Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad." (Jn 20,23)

Az Egyház ha akarja gyónás nélkül is adhat feloldozást és szükség helyzetben szokott is. A gyónásnak lelkipásztori célja van, amely gyógyító hatású.

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének." (Jak 5,16)

Az egyház jelenlegi fegyelmi rendszerében gyónni kell, lehetne máshogy is, de most így van. Azért van így, mert úgy gondolja, hogy a gyónás jó.

Régen az első századokban nem úgy történt a feloldozás, mint most. Egy átlag keresztény, akinek nem volt súlyos bűne nem is részesült a bűnbánat szentségében egész életében.

Ha pedig valaki súlyos bűnt követett el, sokáig vezekelnie kellet s csak akkor kapott feloldozást. Ez a gyónásos rendszer lelkipásztori célokat szolgál. Nem azért ilyen, mert másmilyen nem lehetne, ha nem mert az a szabály, hogy most ilyen.

A papok önjelölt Isten jobb kezei.Senki sem kérte meg őket,hogy játsszák a közvetítő szerepét,ezt ők találták ki maguknak.

Jézus figyelmeztet minket:

"Senkit se szólítsatok atyának,mert egy a ti atyátok!"

Ez vonatkozik a papokra,és mindenkire,aki túl fontosnak érzi magát,és így akar mások feje fölé kerekedni.

Ha egy pap hisz az ítélkező Istenben,akkor higgyen benne,ezzel semmi gond,szabad akarata van.De ne másoknak az agyát mossa vele.