Jèzus azt mondta "más juhaim is vannak akik nem ebböl az akolbol valok", kik azok?

A pogányokról beszélt itt az Úr. Ha egyedül a Bibliát olvasnád, akkor ez egyértelmű lenne a számodra és nem kérdeznéd most meg. De sajnos nagyon valószínű, hogy te Tanú vagy, esetleg érdeklődő. Így nem a Bibliát olvasod, hanem az őrtorony irodalmát, a Bibliát pedig amolyan "könyvtámasznak" használod.

Remélem tévedek és nem egy újabb áll kérdés.

Tudom, azt szeretnéd olvasni, hogy a "felkentek". Csakhogy ez téves őrtorony tanítás.

Az előttem válaszolók helyesen írták meg a választ.

A pogányokról van szó.

Igen, a kérdező valószínűleg Edgár vagy egy másik tanú. Szerintük kétféle reménység van, s ezzel próbálják magyarázni. De mutatok én neked egy igerészt, kérdező, ami egyértelműen cáfolja az értelmezéseteket:

„Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba. Kívül maradnak az ebek, a varázslók és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot!" (Jel 22,14-15)

Na, hol van itt a kétféle reménység? A szöveg csak azokról beszél, akik bemennek a városba, az új Jeruzsálembe, illetve az elkárhozókról. Most keresd ki szépen az Őrtoronyból, hogy mit tanít az Új Jeruzsálemről, kik fognak bemenni oda? Megsúgom, szerintetek csak a 144 ezer, a többi a földön lesz, mert az Új Jeruzsálemről azt tanítjátok, hogy a a mennyben van.

Indító kérdésre: pogányok, ez egyértelmű és egyszerű, de nézzük meg a hivatkozásait a János 10.16-nak:

Efézus

2,12 Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon; [Róm. 9,4.5. Kol. 1,21. Csel. 3,25. Róm. 1,16.3,1.2. 1 Móz. 32,28.35,10. Róm. 9,6. 1 Móz. 12,23.26,2-5.28,13-15. 1 Thess. 4,13. Csel. 19,26.14,15. 1 Kor. 10,20.]

2,13 Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. [vers 12.]

Lukács

2,30 Mert látták az én szemeim [Zsolt. 98,2.3. Ésa. 52,10. Mát. 1,21.] a te üdvösségedet,

2,31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

2,32 Világosságul [Ésa. 42,6.49,6.] a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.

Ésaiás

49,6 Így szól: Kevés az, hoggy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is [rész 42,6.7.60,3. Luk. 2,30.32.] világosságul adtalak, hogy üdvöm a föld végéig terjedjen!